Ez jelentkezhet egy szemen és mindkét szemen (egyszerre vagy időeltolódással). A szem vörössé válik, könnyezik, váladékozik, összeragadhat és olyan érzés kísérheti, mintha idegentest lenne benne. Leggyakrabban baktériumos vagy vírusos fertőzés okozza, de lehet allergiás eredetű is. Mivel a fertőzéses eredetű kötőhártya gyulladás átadható a környezetben lévőknek (fertőző betegség), a gyulladás okának meghatározására szemorvosi vizsgálat szükséges. Fertőzéses kötőhártya gyulladás esetén fokozott higiéne, kézmosás és a közösség kerülése elengedhetetlen a gyógyulásig. A bakteriális és vírusos kötőhártya gyulladás gyakran egy éppen zajló felső légúti fertőzés részeként jelentkezik. Amennyiben a kötőhártya gyulladás bakteriális eredetű, úgy antibiotikumos szemcseppel orvosolható a probléma, pollenallergia esetén pedig allergia ellenes szemcseppek alkalmazhatók sikerrel. 5. Zöldhályog A szemben "mélyen" érzett, a szem körüli csontokban megjelenő illetve a " szem mögött" jelentkező fájdalom általában komoly betegség jele, és mindenképpen érdemi szemorvosi vizsgálatot igényel.
Kitűnő hajhullás ellen A datolyában található B-vitamin jótékony hatással van a hajra. A B-vitamin hiány gyenge, töredezett hajat eredményez. A hajhullás másik oka azonban vérszegénység is lehet, amely főleg nőknél fordul elő. Mivel a datolya vasat tartalmaz, ezért nagyon hatékony vérszegénység ellen, főleg menstruáció és várandósság alatt. Súlyos hajhullás esetén a szárított datolya táplálja a hajgyökereket, így erősebbé válik a haj. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: az Ikrek szerelme beteljesül, a Vízöntő csókkal, szerelemmel gyógyul, a Bika a munkahelyén ereszti ki a dühét Hogyan kell? A legtöbben ezt rontják el a paradicsom termesztésekor Te hányadik gyerek vagy a családban? Fontos dolgokat árul el rólad és a sorsodról Sokat izzadsz? Nem biztos, hogy a kánikula, mutatjuk milyen betegségek járnak izzadással Horoszkóp: ennek a 3 csillagjegynek júliusban megfordul az élete Érkezik a számlákra a megemelt nyugdíj Fogta, és beáztatta a csalánt majd ezt tette a rózsákkal a sógornőm.
Schaár Erzsébet Utca JPM jegyárak – infók itt Az épületet Janáky István tervezte 1985–86-ban, posztmodern stílusban. 1991-ben helyezték el benne az alkotást, az először 1974-ben Székesfehérváron, majd '75-ben a svájci Luzernben kiállított – eredetileg és ideiglenesen hungarocellből készült – kompozíció időtállóbb anyagú rekonstrukcióját. Schaár Erzsébet művészetének eme összegzése tér és ember kapcsolatának, tér és idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, mely egyebek között neves magyar művészek portréit (Szabó Lőrinc, Patkós Irma, Psota Irén), illetve környezeti alkotásokat (Kirakat, Tükörszoba) foglal magába, végleges változatában gipszből formázva. Schaár Erzsébet Utca JPM jegyárak Hirdetés
Számos érdekesség, különleges látnivaló hívogat az egyedülálló pécsi Múzeum utcába, hivatalos nevén a Káptalan utcába. Érdemes itt megtekinteni például Schaár Erzsébet Utca című alkotását (az eredeti mű 1975-ben készült, Pécsett annak rekonstrukciója látható). A sokalakos kompozíció fő terét valóban egy utca képezi – házakkal, ablakokkal –, ezt életnagyságú emberalakok, köztük ismert személyiségek portréi népesítik be. Utazást tehetünk a jelenben a múltba, újraértelmezhetjük az időt, a létünket, a bennünket körülvevő világhoz való viszonyunkat egy viszonylag szűk, mégis új dimenziókat adó térben. Bármely aznapi múzeumi jeggyel látogatható.
Pécs, Káptalan u. 5. Az egyedülálló Múzeum utcában, hivatalos nevén a Káptalan utcában számos érdekesség, különleges látnivaló található. Schaár Erzsébet Utca című sokalakos kompozíciójának fő terét egy utca képezi, amelyet életnagyságú emberalakok, köztük ismert személyiségek portréi népesítenek be. Jegyárak: bármilyen más JPM-kiállításba váltott, aznapi jeggyel megtekinthető NYITVATARTÁS
– Források [ szerkesztés] Schaár Erzsébet: "Utca" a Janus Pannonius Múzeum oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" a oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" az oldalán
A székesfehérvári Csók István Múzeumban 1974-ben mutatták be 24 méteres "Utcát". Az életnagyságú alakokból és építményekből álló, monumentális együttes hungarocellből van megformálva, továbbá textilből, kócból, növényekből, tükörüvegből. Később bemutatták Luzernben, részleteit a Velencei Biennálén, majd Stockholmban, végül Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Később pécsi múzeum tulajdonába került. A törékeny műveket aztán gipsz és műanyag változatban készítették el. " Schaár Erzsébet az "Utca" együttesében zárt és nyitott tereket alakított szobrokká. Épületfalak, ajtók, ablakok idézik meg ember és környezet kapcsolatát. A szobor-utca kompozícióban az életnagyságú szoboralakok ugyanúgy viselkednek, mint a valóságban: kinéznek az ablakon, állnak a falaknál, de mozdulatlanul, időtlenül léteznek ebben a térben. A szemlélő azt érezheti, hogy nagyon régen, már a múltban is ott voltak, és a jövőben is ott lesznek. Ők a múló időben állandósult lények, az ember-tér-idő egymásra utalt, kikerülhetetlen összetartozásának művészi megjelenítői. "
A negyvenes évek végén készült "Kint és bent" című reliefsorozatában előrevetiti új témáját, a térre és az emberre koncentrál. Ez ki is teljesedik a hatvanas években, kilép a portrészobrászatból. Figuráit térbe állítja, a kívül és a belül kerül témái középpontjába. Eltűnik az addig jellemző törékenység, finom szépség, a világvégi, magányra ítélt ember arcnélkülisége és ezt kifejező törékenység lép helyébe. Schaár Erzsébet kacsú, egyedül álló figurái és Alberto Giacometti alakjai közt szokás hasonlatosságot felfedezni, de ahogy Bakos Gábor is megjegyzi: míg Giacometti figuráinak végtagjai vonallá vékonyodnak, és egyvonalúságuk nem jelöl ki maguk között teret, addig Schaár alakjainak felületén látható a mintázó kéz lenyomata, "a szaggatott faktúra érzelmi vonást kölcsönöz az emberi karakterüket mindvégig megőrző alakoknak". Később a kompozíció elemeit körbezáró "átlényegített, belső szobrászi tér" válik a központi kifejező erővé. Az egyik legjellegzetesebb alakja ennek a korszaknak a Kóré (1966), ami a térbe nyúló és kapaszkodó alakjával uralja, beszippantja vagy inkább túlnövi a teret.
Egyéb információ: A "Múzeumutca" egyetlen, posztmodern - Janáky István tervezte - épületében helyezték el 1991-ben Schaár Erzsébet (1908-1975) utolsó alkotását, az 1975-ben a svájci Luzernben kiállított kompozíciójának rekonstrukcióját. Schaár művészetének e sommázata tér és az ember kapcsolatának, tér és az idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, amely neves magyar művészek portréit (Szabó Lőrinc, Patkós Irma) foglalja magába.