Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Menyhért Anna a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjéről írt regényt. – Mi volt az újdonság az ő hangjában? – Két szakasza van a pályájának, a '900-as évek elején költőként volt ismert, aztán a 20-as, 30-as években a regényeivel lett sikeres. Nagy olvasótábora mellett voltak ellenzői is, a kritikusok vagy a konzervatívabb olvasók szerint túl merész, túl nyílt volt, túlságosan szabadon beszélt olyan dolgokról, amikről nők nem szoktak. Sokat beszél a szerelem öröméről, bánatáról, mindennapjairól, arról, hogy a nőnek a szerelem milyen érzés, testileg, lelkileg, mindenhogyan. Verseinek hangneme egyértelműen nagyon új, személyes hang; nála a nő, nem mint a szerelem tárgya jelenik meg, hanem ő maga szól a saját érzéseiről, sőt a férfiről is, közvetlen, intim, személyes hangon. Megszólítottként szerepel a férfi, – ez nagyon újszerű volt. – A Női irodalmi hagyomány (2013) című monográfiájában Erdős Renée munkásságával is foglalkozik.
Azért is kezdtem vele és a többi női íróval foglalkozni, hogy megmutassam, a maguk idején ezek a nők ismertek, sőt a legismertebbek voltak. Vajon miért, hogyan történhet meg, hogy száz év után senki nem emlékszik rájuk? A regénnyel szerettem volna egy női írót visszahozni az emlékezetbe, és magamat, mint női írót is megmutatni. – Szívesen olvastam volna tovább! A z Egy szabad nő 1906-tal befejeződik, de az írónő még 50 évet élt! Folytatja? – Igen, de erről egyelőre nem tudok többet mondani. Attól is függ, ennek a könyvnek milyen fogadtatása lesz. Szepesi Dóra Fotó: Szőcs Petra Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete General Press Kiadó, 228 oldal, 2490 Ft OLVASSA EL EZT IS: A Könyvhét húszéves
Erdős Renée (1879-1956) egy szegény győri sokgyermekes családba született, nagy szerencsével mégis tanulhatott. Pesten színésznek készült, de mégsem ez hozta meg számára a hírnevet. A Hét című lapban verseket publikált, később pedig Bródy Sándorral folytatott szerelmi viszonya miatt került az újságok címlapjára. A századelő "celebje" volt, aki később megélt az írásból. Abban a korban (és talán még ma is) ez nagy szó, még a férfiaknak sem sikerült, nemhogy egy nőnek. Egy olyan nőnek, aki fittyet hányt a társadalom elvárásaira, a normákra, ment a maga feje után, erotikus regényeket írt, elvált, önálló keresettel rendelkezett, és egyenrangú párkapcsolatra vágyott. Ma ezek természetes igények, de néhány évtizeddel ezelőtt igencsak megbotránkoztatta a közvéleményt a szemléletével. Ez a kötet 1906-ig dolgozza fel az életét, a pályája kezdetét, Bródy Sándorral folytatott viszonyát helyezi a középpontba. Megismerhetjük belőle a korabeli irodalmi életet, a pesti mindennapokat. Egy igazán izgalmas világot tár fel előttünk Menyhért Anna, melyben nagy, máig ismert nevek olyan természetességgel és magától értetődően jelennek meg, mint Jászi Oszkár vagy Molnár Ferenc.
Tájékoztatjuk tisztelt nézőinket, hogy a ma kihirdetett veszélyhelyzet értelmében mai előadásunkat még megtartjuk (ennek jegyeit kérésre az előadás kezdetéig visszaváltjuk), ám holnaptól, 2020. március 12-től színházunk, illetve stúdiószínpadunk nem tart előadást. Az elmaradó előadások jegyeit érintő kérdésekben a lehető leghamarabb teljeskörű tájékoztatást nyújtunk. Köszönettel Örkény István Színház
Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként.
– Kritikák az Örkény Patika előadásáról - Színhá Örkény István: Tóték » Duna-Part programajánló Papp Gábor polgármester köszöntője Hévíz Város Napja alkalmából - Hévízi TV A szuper exnőm ᐅ Nyitva tartások BioHair Hajvágószalon | Hunyadi János út 19., 1117 Budapest 3d látványtervezés tanfolyam Az épületegyüttes ma műemléki védelem alatt áll. A munka 1937-ben kezdődött el. Hogy a hatalmas tömbök által a befektetőkre kényszerített óriási anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az alapozás közben a Madách tér 6. számú épület alsó három szintjére mozit terveztettek, Gerlóczy Gedeont bízva meg ennek kialakításával. Gerlóczy szellemesen oldotta meg a feladatot a bérházak szűkös udvarán: a mozihoz mérten elegáns foyer-t az utcaszint alá süllyesztette, és fölé lógatta a nagy, akkor még több mint ötszáz személyes nézőteret. Ám, noha már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, a bérlő, származása okán, nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározza, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít.
Az egyetlen szereplő Znamenák István, aki már alkatában is hasonlít valamelyest Eörsire, de a memoár elbeszélőjének karakterét is mintha rá szabták volna, hiszen Znamenáknak kifejezetten jól áll annak ironikus és önironikus stílusa. Az Emlékezés Eörsije nem forradalmi hős, mint például barátja, a Tűzoltó utcaiak parancsnoka, Angyal István – részt sem vesz a harcokban, csak amolyan agitációs tevékenységet folytat. Tőrőlmetszett értelmiségiről van szó, aki meggyőződéses kommunistaként is képes távolságtartóan szemlélni önnön ideológiai elkötelezettségét, pátosz nélkül viszonyul a történtekhez, "biológiai optimizmusával" – ahogy ő nevezi – pedig még a reménytelen helyzetekkel is némi derűvel néz szembe. Znamenák mindezt meg tudja jeleníteni személyében és játékával, s így az alapfeltétel már adott is egy jó előadáshoz. Minden monodráma magában hordja önnön paradoxonát: a "dráma" már csak etimológiailag is a cselekvéssel kapcsolódik össze, monodrámában pedig éppen ez nincs, cselekvés. A rendezők két stratégiát választhatnak: vagy messziről elkerülik a cselekvés látszatát, és mindent a színész és a szöveg erejére bíznak, vagy megpróbálják különböző rendezői ötletekkel feldúsítani az előadást.
Ott és akkor megszületik a színház csodája. Dorota Masłowska: Két lengyelül beszélő szegény román Fordító: Pászt Patrícia. Dramaturg: Boronkay Soma e. Díszlet: Boros Lőrinc e. h., Kovács Dániel e. Jelmez: Miareczky Edit e. Zene: Keresztes Gábor m. v. Video: Kolozsváry Bálint m. v., Kovács Claudia e. h., Juhász András m. Rendező: Kovács Dániel e. h. Szereplők: Dankó István, Borbély Alexandra e. h., Elek Ferenc, Pelsőczy Réka, Bodnár Erika, Kun Vilmos, Tóth Anita, Horváth Jó József Színház – Kamra, 2010. október 14. Mindezt sajátos humorral, a maga nézeteit soha nem titkolva, teljes őszinteséggel olyan személyes dolgokban is, mint a börtönévek alatt megromlott házasságának bemutatása. Az események idején a születő, megírásuk idején a halódó Kádár-rendszer idején vagyunk, így már a kellő történelmi távolság is megvan ahhoz, hogy átélőjük a történteket tárgyilagosabban szemlélje, hozzáfűzve új tapasztalatait és a börtönben megismertek sorsának későbbi alakulását. Az Örkény Színház az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére monodráma formájában tűzte műsorára Eörsi memoárját, és meglepő módon még állami pénz is jutott rá a központilag irányított megemlékezés-sorozatból, melynek nyitódarabja a nyáron a Hősök terén bemutatott zenés történelmi hőseposz volt (az Esztrád Színház Itt élned, halnod kell című előadása - kritikánk itt olvasható róla).