Pu Ji Pu Ji mint Mandzsukuo császára Kína császára Uralkodási ideje 1908. december 2. – 1912. február 12. 1917. július 1. – július 12. Elődje Kuang-hszü Utódja tisztség eltörölve Mandzsukuo császára Uralkodási ideje 1934. március 1. – 1945. augusztus 15. Elődje új tisztség Utódja tisztség eltörölve Életrajzi adatok Uralkodóház Csing-dinasztia Született 1906. február 7. Peking Elhunyt 1967. október 17. (61 évesen) Peking Nyughelye grave of Puyi Édesapja Caj-feng ( Zaifeng) Édesanyja Jou-lan ( Youlan) Testvérei Yunhuan Jin Yunying Pujie Jin Youzhi Házastársa Van Zsung ( Wan Rong) (császárné) Házastársa Ven Hsziu ( Wen Xiu) (másodfeleség) Házastársa Li Su-hszien ( Li Shuxian) (polgári feleség) Gyermekei nincs A Wikimédia Commons tartalmaz Pu Ji témájú médiaállományokat. Pu Ji ( tradicionális kínai: 溥儀, egyszerűsített kínai: 溥仪, pinjin átírással Pǔyí, más átírással Puji, uralkodói nevén Hszüan-T'ung), ( Peking, 1906. – Peking, 1967. ) a Csing-dinasztia, és egyben Kína utolsó császára, akit háromévesen ültettek trónra, de viszonylag rövid időn belül letaszították onnan.
Az utolsó kínai császár voltam - Pu Ji - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Szóhasználatunkban a "kínai császár' éppoly komikus csengésű, éppoly elavult kifejezés, mint a "dalai láma". Pedig az utolsó kínai császár nem néhány száz évvel ezelőtt vesztette el trónját, hanem csupán 1911-ben. A Csing dinasztia gyermekcsászára megért két világháborút, megérte századunk hatvanas éveit. Ebben a könyvben önmaga és Kína hat évtizedének történeté beszéli el. Nem koncentrál az ázsiai birodalom politikai történetére, hiszen memoárjait írta meg, s nem hazája történelmét. Tárgyalásmódja szubjektív: egy ember fejlődése alkotja az Ajszin Dzsioro mandzsu nemzettségből származó császár emlékezéseinek gerincét. A trónját vesztett gyermekcsászár előbb maroknyi intrikus bábjának szerepét játszotta, a 30-as években pedig sokkal kegyetlenebb bábszínház főszereplője lett. Amikor a japán imperializmus Kína testéből kiszakította Mandzsukuo bábállamát, Pu Ji ismét császári trónra került. Csakhogy most a császár nem volt úr a háza táján, mint régebben a Tiltott Városban.
Hűségesen kellett szolgálnia gátlástalan gazdáit. Emlékezéseinek egy megragadó része azt beszéli el, miként lett bábcsászárból, majd háborús bűnösből Ajszin Dzsioro Pu Ji állampolgár és - ember. Fordítók: Józsa Sándor Borító tervezők: Rudas Klára Kiadó: Kossuth Könyvkiadó Kiadás éve: 1972 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Második kiadás Nyomda: Athenaeum Nyomda Kötés típusa: ragasztott papír, kiadói borítóban Terjedelem: 420 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 00cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0.
A folytatásban a mandzsukuo identitás, az etnikai harmónia és a "királyi út" néven jellemezhető államszervezés kérdését vizsgáljuk meg. Felhasznált irodalom Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam. Láng Kiadó, Budapest, 1989. Andrew Reed Hall: Constructing a 'Manchurian' Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931–1945. PhD-dissertation, University of Pittsburgh, 2003. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Mandzsúriában állandósultak az összecsapások és egy idő után a déli területeken élők egyre jobban kezdtek kiábrándulni a kezdetben felszabadítónak tartott Kuomintangból. A háborús időszak, a pártok egymás közötti versengése, az ideológia térnyerése és a gazdasági hibákból fakadó élelmiszerhiány, valamint az általános szükségletek iránti kereslet egyre inkább nőtt, míg végül 1949-ben Mao vezetésével kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. ( via) (Borítókép: Pu Ji kínai császár 1932-ben. Fotó: Bettmann / Getty Images)
A 20. század elején a kínai–japán háborúban a japánok rövid ideig befolyással voltak Mandzsúria déli részére, nem sokkal később a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kivonult. A második világháború kísértése, a japánok nyughatatlan területigénye azonban meghozta az eredményét: 1931 szeptemberében lerohanták Mandzsúriát, 1932-ben pedig megalapították az 1945-ig fennálló Mandzsukuo bábállamukat. Az új bábállam vezetése A japán bábállam megalapításával felmerült a kérdés, hogy kit lenne érdemes Mandzsukuo vezetésére felkérni. Így kapóra jött az akkor már japán felségterületen tartózkodó, elmenekült utolsó kínai császár, akiről itt írtunk. Az államfője tehát Pu Ji lett, Kína elűzött császára. 1932-ben azonban a japánok kikiáltották a köztársaságot, ezért ideiglenesen Pu Jit 1932. március 9-én köztársasági elnöknek választották meg (1934-ig), majd később az alkotmányos császárság uralkodója lett (1934–1945). A japánok katonai fölényüket kihasználva egészen a Nagy falig nyomultak előre, Pekingbe azonban nem vonultak be.
Az elemzés szerint Tel-Avivot – amely tavaly decemberben még az ötödik helyen szerepelt – elsősorban az izraeli sékel jelentős erősödése, valamint az élelmiszerárak és a közlekedési költségek ezzel egyidejű meredek emelkedése tette a világ legdrágább városává az EIU költségszámítási módszertana alapján. A felső tízes mezőnyön belül Párizs és Szingapúr holtversenyben a második, egyaránt 104-es WCOL-indexszel, utánuk Zürich (103), Hongkong (101), a viszonyítási alapként használt New York (100), valamint Genf (99), Koppenhága (97), Los Angeles (96) és Oszaka (94) következik. Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel. Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt hatvanhét százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.
Ha te is azok közé tartozol, akik hetente egyszer, valamelyik hétvégi napon engedik meg maguknak, hogy beüljenek egy étterembe enni, akkor ezek az árak most durván sokkolni fognak. Íme, a világ öt legdrágább étele! 5. helyezett A 5. helyre a világ legdrágább sushija ért fel. Az ételkreációt egy Fülöp-szigeteki szakács, Angelito Araneta találta ki, aki régóta kísérletezett már azzal, hogyan tudná magasabb szintre emelni a sushi készítését. Korábban a prémiumminőségű norvég lazac volt a legextrább eleme a sushijának, de ma már 24 karátos aranylevelekbe csomagolja a halat, amit kaviárral tálal. Ezenkívül a díszítést három Mikimoto gyönggyel és egy Afrikában bányászott gyémánttal teszi lebilincselővé. Ezek persze biztosan nagyon különlegesek, de nem értjük, mit keresnek a sushin, amikor nem lehet megenni őket. Mindenesetre Araneta az öt darab sushiért 550 ezer forintot kér el. Aranyárú aranysushi Forrás: Facebook/Karat Chef 4. helyezett A 4. helyezett étel ennek közel a triplájába kerül, 1 millió 400 ezer forintnak megfelelő összeget kérnek el ugyanis egy Las Vegasban kapható hamburgerért.
Az EIU évente vizsgál meg 133 várost világszerte, ahol azt nézik, hogy mennyibe kerül egy kiló kenyér, egy 330 ml-es átlagos üveg sör, egy átlagos - két részes - férfi öltöny vagy egy átlagos női hajvágás. A viszonyítási alap New York. A világ 133 városának életszínvonalát rangsoroló lista top 10 legdrágább városa között idén főleg európai és ázsiai helyek szerepelnek - olvasható az EIU elemzésében, amely azt is megjegyzi, hogy Szingapúr az egyetlen város a top 10-ben, amely megtartotta a tavalyi helyezését. Oszaka hat hellyel került feljebb és most az 5. helyen áll Genffel holtversenyben. Az első 10 helyezett közé került azonban az európai városok közül még Zürich (4. ) és Koppenhága (7. ) is Párizs (1. ) mellett, amely már 2003 óta szerepel a legdrágább városok között. Európa legdrágább városai egyébként az EIU szerint főleg eurózónán kívüli, nyugat-európai városok. Ázsia a top 10-es listán 4 várossal, Észak-Amerika két várossal - New Yorkkal és Los Angelesszel - szerepel, míg az egyetlen közel-keleti város a legdrágább 10 város között Tel Aviv.
A városi állam híres látnivalókról és szórakozási helyekről, de fel kell készülnie arra, hogy több mint száz dollárt kell elhagynia. 6. Japán Az állam, amely vezető szerepet tölt be az elektronika gyártásában és értékesítésében. Ebben az országban nincsenek koldusok, mert még a munkanélküliek és a hajléktalanok a kollégiumokban élnek, munkát és ételt adnak nekik. De a turisták számára nem minden olyan rózsás, mert az éjszaka a szállodában 60 dollárba kerül, egy taxival - 25 $, kulturális eseményekkel - 20 $ -tól, egy olcsó ebédről egy kávézóban - 50 dollár. 5. Izland Csodálatos jég ország, ahol van valami látni - ez Izland. Az utóbbi években az ország népszerűvé vált, és az éjszakai kiadások költsége kissé csökkent. Az ENSZ-ben Izlandot a legjobb országnak hívták, mert a legbiztonságosabb, a természet és a környező csend kellemes benyomást kelt. A legmagasabb árak az utazás, a benzin és a szállodai szoba. Ár példák: A Blue Lagoon bejárata - 65 euró. Egy üveg sör - 6-7 euró. Egy csésze kávé - 4 euró.