Megoldási lehetőségek: A légszennyezés megoldását két eljárástípusba soroljuk: passzív és aktív eljárások. A passzív eljárások csupán a szennyezettség csökkentését tűzik ki célul, és elsősorban gáztisztítási eljárások alkotják, a szennyezés helyén. Alapulhatnak fizikai, kémiai vagy biológiai módszereken. A szennyezőket ki lehet szűrni levegőszűrőkkel, ki lehet csapatni kémiai úton vagy ki lehet mosni az emittált gázból. Megszívjuk? – A levegőszennyezés és következményei - Greenfo. A nagy probléma ezekkel a módszerekkel az, hogy maga a szennyező anyag – ha már nem is a levegőben – de megmarad, és további kezelést igényel. A levegőszennyezés elleni védelem a kiszűrési technikákkal általában igen nagy költséggel jár. A valódi megoldás ezért a megelőzés. Az aktív eljárások lényege a légszennyezés megelőzése, tehát az emisszió csökkentése. Ennek eszközei a megfelelő alapanyag használata, technológiai változtatás, a zárt folyamatra való áttérés a termelésben, az újrahasznosítás, a megújuló energiaforrások használata, a takarékoskodás és a népességszabályozás.
A chiwaukumi tűzvész Washington államban 2014-ben. Köszönetnyilvánítás: Washington DNR/flickr Állat és növényzet: Az állatok (különösen a szarvasmarhák) emésztése a természetes légszennyezés másik oka, ami metán, egy másik üvegházhatású gáz kibocsátásához vezet. A világ egyes régióiban a növényzet – például a fekete gumi, a nyár, a tölgy és a fűzfák – jelentős mennyiségű illékony szerves vegyületet (VOC) bocsát ki a melegebb napokon. Ezek reakcióba lépnek az elsődleges antropogén szennyező anyagokkal – különösen a nitrogén-oxidokkal, a kén-dioxiddal és a szénvegyületekkel –, és alacsonyan fekvő, ózonban gazdag, szezonális ködöket hoznak létre. Mi okozza a levegőszennyezést?. Vulkáni tevékenység: A vulkánkitörések a természetes légszennyezés egyik fő forrása. Ha kitörés következik be, óriási mennyiségű kénsavas, klór- és hamutermék keletkezik, amely a légkörbe kerül, és a szél felfoghatja, és nagy területeken szétszórhatja. Ezen túlmenően az olyan vegyületekről, mint a kén-dioxid és a vulkáni hamu természetes hűtőhatásuk van, mivel képesek visszaverni a napsugárzást.
Azonban a legszembetűnőbb változás az ember és környezet kiegyensúlyozott viszonyában az ipari forradalom időszakára tehető. Ez a változás a dinamikus, robbanásszerű fejlődésnek köszönhető, melynek alapját az ipar modernizálása és az infrastruktúra bővülése képezte. A szén energiaforrásként történő felhasználása és a vasérc fokozott mértékű bányászása elősegítette a vaskohászat megerősödését, ami kedvezőtlen volt a levegő tisztaságára nézve. A széntüzelésű kazánok által ontott magas kéntartalmú füst következtében a városok levegője olyannyira szennyezetté vált, hogy ez a napsütéses órák számát is csökkentette. Ennek egészségügyi következményei a rosszul táplált lakosság körében hamar megjelentek ( angolkór). A városokon, ipartelepeken átfolyó folyókba hatalmas mennyiségű kommunális- és ipari szennyvíz került. Az ipari forradalomtól kezdve a légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett. Ezek a károk, bár súlyosak voltak, még nem váltak globálissá, a bioszféra egyensúlyát nem veszélyeztették.
Okostankönyv
A tésztát nyújtsd ki fél centiméter vastagságúra, majd szúrd ki a linzerszaggatóval - ha az nincs otthon, megteszi egy pohár is, fordítsd lefelé, és így készíts szép köröket -, utána pedig helyezd a köröket a sütőpapírral kibélelt tepsibe, ha nem szeretsz túlságosan mosogatni. Tedd a sütőbe, nagyjából tíz perc után pedig vedd ki a sütőből, és hagyd kihűlni. Ugyanígy készítsd el a másik cipót is, annyi különbséggel, hogy a körök tetejét szúrd ki kisebb formákkal vagy akár egy kisebb pohárral, így a végén látszik majd a lekvár. Ha kihűltek a körök, akkor a telit kend meg lekvárral, tedd a tetejére a lyukas tetejűt, és halmozz még egy kis lekvárt a közepére, hogy a lyukban több legyen, így lesz igazán gusztusos. A végén szórd meg szitán keresztül porcukorral. Linzer Tészta Margarinnal: Barilla Tészta Ár. Süss finom piskótát! Ha elkészítetted receptünket, és megvan az első sikerélményed, akkor nyugodtan lépj előre egyet, és próbálkozz meg a piskótával is. Ide kattintva egy igazán régi, kipróbált alapreceptet találsz, amivel nem tudsz hibázni, a lenti videóban pedig a piskótasütés alapjait mutatja meg és foglalja össze neked Kiss Sándor séf úr.
A kinyújtott tésztát kiszaggatjuk, majd tepsibe rendezzük a sütiket. Addig sütjük őket, amíg aranybarnák és ropogósak nem lesznek, ez kb. 15-20 perc. Ennek az egyszerű receptnek az az előnye, hogy kemény munka nélkül egy leveles tésztához hasonló, könnyű és ropogós tészta lesz a végeredmény. Ebből a mennyiségből kb. 40 darab süti lesz. 3. Spenótos sajtos aprósüti 2 evőkanál extra szűz olívaolaj 2 gerezd fokhagyma (apróra vágva) 6 bögre friss spenót 1 bögre liszt 1 teáskanál sütőpor 1/2 teáskanál só 1 csésze reszelt gouda sajt 1 tojás Elkészítés: Egy nagy serpenyőben vagy wokban közepes lángon felhevítjük az olívaolajat, majd hozzáadjuk a fokhagymát és a spenótot. Amikor összeesett a spenót, botmixerrel vagy turmixgéppel ledaráljuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, majd összekeverjük az összes hozzávalót. Diónyi halmokat csepegtetünk a sütőpapírral kibélelt tepsire, majd 10-15 percig sütjük a tésztát a sütőben, amíg a sajt el nem kezd barnulni a tetején. 4. Sajtos-szárított paradicsomos linzer 250 gramm sós vaj 200 gramm reszelt trappista sajt 1 jalapeno (apróra vágva) 1 rozmaring ág (apróra vágva) 25 gramm cukor 190 gramm liszt 150 gramm búzadara 400 gramm szárított paradicsom 1 gerezd fokhagyma (apróra vágva vagy reszelve) 1 csipetnyi kömény A reszelt sajtot összekeverjük az apróra vágott rozmaringgal és jalapeno paprikával.