Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem...
1521-ben a 15 esztendős Lajost nagykorúsították, és összeadták Habsburg Mária osztrák főhercegnővel, akit így előbb Magyar-, majd Csehország királynéjává koronáztak. A házasság meglepően jól alakult, ám hiába a felesége iránti szenvedélye, Lajos nem változott, és továbbra is orgiákon, ivászatokon és vadászatokon múlatta az időt. Elkényeztetett ifjúként az életet játékok sorozataként fogta fel, és ezen képzetlenségéből és rossz neveltetéséből fakadó naivitása csak tovább rontott. Alá kell azonban azt is húzni, hogy nem mutatott veleszületett rossz tulajdonságokat – távól állt tőle pl. bármiféle szadizmus vagy perverzió –, csupán az ambíció hiányzott belőle (és, mint később kiderült, időnek is ugyancsak híján volt). II. About: II. Lajos magyar király. Lajos király, 1526. Ismeretlen művész. Forrás: Wikimedia Commons Lajos születésétől fogva Budán élt, és mivel a csehek nem tartottak igényt jelenlétére, a nevében eljáró koronatanács intézte a csehországi ügyeket. Magyarországon a legnagyobb problémának a török fenyegetés bizonyult: az 1520-ban elhunyt Szelim szultánt fia, (Nagy) Szulejmán, a legtehetségesebb oszmán uralkodó követte a trónon, aki a béke fenntartásáért cserébe sarcot követelt a magyaroktól, a visszautasítást követően pedig serege magyar földre lépett, ahol érdemi ellenállással nem találkozva elfoglalta a 70 évvel korábban még Hunyadi János által megvédett Nándorfehérvárt.
A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. 1250 - Uniópédia. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták. Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken. Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II.
A trón kijelölt örököse így inkább szellemi képességei révén tűnt ki. Ulászló gondosan válogatott nevelőkre és tanítókra bízta egyetlen gyermekét, aki a humanista műveltség elsajátítása mellett hét nyelven beszélt, emellett pedig a fegyverforgatás és az udvari mulatságok, különösképp a táncművészet rejtelmeibe is bevezették. Ii lajos magyar király hotel. Lajos nevelését előbb ecsedi Báthory István nádor irányította, majd unokatestvére, Brandenburgi György őrgróf lett legfőbb mentora. A király körüli nevelői pozíciókért éveken keresztül állandó rivalizálás folyt, hiszen a kiválasztott döntő befolyást szerezhettek az ország irányításában. Ulászló király 1516-ban elhunyt, így a tízesztendős Lajos – akit már 1508-ban megkoronáztak – ténylegesen is király lett, bár trónra lépését Magyarország egyik nemesi pártja korábban próbálta megakadályozni. Lajos apja kifejezetten gyengekezű uralkodó volt, ezért a Szapolyai János erdélyi vajda körül tömörülő köznemesség még 1505-ben elfogadott egy végzést a rákosi országgyűlésen, mely szerint II.
A keleti királyság örököse ekkor még mindig csak 16 esztendős volt, így aztán helyette uralkodói ambíciókat dédelgető anyja kormányozta Erdélyt 1559-ben bekövetkezett haláláig. Az uralmat átvevő János Zsigmond helyzete nem volt könnyű, ugyanis a Habsburgok nem mondtak le Erdély megszerzéséről. A háborúskodásnak az 1570-es speyeri egyezmény vetett véget: II. János végleg lemondott a választott magyar királyi címről, és helyette princeps, azaz fejedelem titulust vette fel. Ő és utódai megtarthatták Erdélyt, de a család kihalása esetén a magyar királyt illette volna meg az új vezető kinevezésének joga. Ilyen szempontból tehát vita van azzal kapcsolatban, hogy az 1570. II. Lajos magyar és cseh király (1506-1526, uralkodott: 1516-1526) rejtélyes halála – Végvári krónikák. december 1-jén beiktatott uralkodó mennyiben tekinthető tényleges erdélyi fejedelemnek, és nem a rendek által önállóan választott utódot, Báthory Istvánt kellene -e inkább az elsőnek tekintenünk ebben a sorban. János Zsigmond fejedelmi országlása ugyanis nem tartott sokáig: 1571. március 14-én ratifikálta a szerződést, majd négy nappal később elhunyt, az erdélyi rendek pedig halála után eltértek a speyeri egyezményben foglaltaktól.
Mindig is érdekelte az embereket a halál utáni élet kérdése, amelynek az egyik fő rejtélye a fehér zaj. Különös jelenségekre figyelhetünk fel, amikor titokzatos zajokat, suttogó, elmosódó zörejt hallunk a rádiókból, telefonokból, televízióból. Ezek azok a jelenségek, amelyekről azt feltételezzük, hogy a túlvilágról próbál velünk kapcsolatba lépni egy lélek. Az egész világon ismert paranormális jelenséget fehér zajnak (white noise), vagy lélekhangnak (pszichofónia) nevezték el a kutatók. Fehér zajról akkor beszélünk, ha a rádiók, adóvevők, telefonok olykor "megbolondulnak". A kutatók szerint ez azért van, mert ezekben az esetekben a földi adótornyok helyett egy másik dimenzióra hangolódnak át, és onnan közvetítenek üzeneteket a Földre. A jelenséget már rengetegen megtapasztalták, így Magyarországon is Az 1990-es években egy jómódú házaspár végre beköltözött álmai házába, egy csodaszép budai villába. A házaspár nagyon boldog volt, és már az első este elindultak, hogy felfedezzék az új otthonuk szobáit.
Máig nem sikerült megfejteni az úgynevezett fehér zaj titkát. Hogy mi ez? A különös jelenség rádiókból, telefonokból, televízióból hallatszó, elmosódott, suttogó zörej, mellyel sokak szerint az eltávozottak próbálnak üzenni nekünk… Táskarádió a padláson Az alábbi eset az 1990-es években történt Magyarországon. Egy jómódú házaspár, Gábor és Anna régóta kiszemelt magának egy gyönyörű, körpanorámás budai házat, melyet sikerült is megvásárolniuk. Boldogan költöztek be, és az első estén elindultak felfedezni a több mint 300 négyzetméteres ház szobáit, zegzugait. Nagy megdöbbenésükre az asszony a padláson – noha az előző tulajdonos mindent elszállíttatott – egy régimódi, ócska táskarádiót talált. A férjnek, Gábornak eleve nem volt bizalma a rádióhoz, így javasolta, hogy dobják ki. Anna azonban valamiért vonzódott a furcsa hangulatot árasztó "régiséghez", ezért – mikor Gábor este elment hazulról – felszaladt a padlásra, s bekapcsolta a rádiót. Abban a pillanatban döbbenten hőkölt hátra. A rádióból ugyanis zene, beszéd helyett előbb valami elmosódott berregés, majd suttogó-sziszegő hang szűrődött ki.
Az ilyen zörejeket és hangokat általában zenével igyekszem kizárni. Hatékonyabb lenne számomra, ha fehér zajt használnék erre a célra. A jelenség mögötti elmélet az, hogy az agyunk szereti, ha stimulálják és szeretne aktív lenni, ezért lehet zavaró a legkisebb zaj is, ha aludni próbálunk. Ha folyamatosan szól egy statikus hang, akkor az agy megnyugszik, és nem zavarják a kisebb zajok, így könnyebben el tudunk aludni. Feküdtél már le úgy, hogy közben csengett a füled? Néhány embernek folyamatosan cseng, ezt a jelenséget tinnitusznak hívják. A fehér zaj segítségével kevésbé hallatszik a fülcsengés, így megkönnyebbülhetünk egy kicsit. A fehér zajt relaxációhoz vagy meditálásra is használják, valamint írók és művészek is alkalmazzák, hogy jobban tudjanak koncentrálni alkotói tevékenységükre, és létezik olyan ember is, aki egyszerűen csak kedveli a hangzását. Hogyan használják a fehér zajt a paranormális nyomozások során? A paranormalitást kutató területen többféle elmélet is létezik a fehér zajról.
A kutatók, professzorok nem tudják pontosan megmondani, hogy a külső ingerek blokkolása monoton zajok segítségével, milyen hatással lesz az alvásunkra. Ami tény, hogy nagyon sokan a fehér, illetve rózsaszín zaj segítségével tudnak újra aludni. Ők azt vallják, hogy nekik ez tökéletes megoldás, ahhoz képest, hogy nem tudtak pihenni huzamosabb ideig. Az egészségügyi hatásaikól a további kutatások tükrében lehetne nyilatkozni, csak azok után lehetne teljesen biztonságosnak nevezni őket. Oszd meg a cikket másokkal is: Az "Aludj jól Magyarország" program megálmodója, és Matrackuckó országos alvásszaküzlet hálózat tulajdonosa, aki fáradhatatlanul (hiszen mindig jól alszik) azon mesterkedik, hogy Magyarországon mindenki más is jól aludjon (igen, te is). ALUDJ JÓL MAGYARORSZÁG Az alváshiányából fakadó egyéni és össztársadalmi szinten jelentkező veszélyek nem lettek még érthetően elmagyarázva. Jelenleg ez számít a legszembeötlőbb hiányosságnak az egészségmegőrzés témakörében. Az Aludj jól Magyarország célja, hogy programjaival kitöltse ezt az űrt.
Nekiesett és feszegetni kezdte. Egy levelekkel teli öreg boríték akadt a kezébe, s mindegyik így kezdődött: "Imádott Emmám! " A feleség megrendülten olvasta el őket, s kiderült, hogy egy Géza nevű férfi írta ezeket a szerelmes leveleket a ház asszonyának. A levelek nyomán Anna rájött, hogy Emma az ötvenes években lakott itt, férje építette ezt a házat, aki gazdag ember volt. Házasságuk elején a fiatalasszony beleszeretett férje titkárába, Gézába, aki szintén viszonozta érzelmeit. Külföldre akartak szökni, ám a férj közben rájött a dologra, s kitört a botrány, Emma pedig szégyenében felakasztotta magát a padláson. Ez utóbbira a már akkor nagyon kíváncsi lakók a könyvtárban kutakodva jöttek rá. A régi rádió nyilván Emmáé lehetett és a halott asszony üzenetküldésre használta fel. Az új lakók sokat gondolkodtak rajta, mit tegyenek. Végül felkeresték Emma sírját, s mécsest gyújtva ráhelyezték a leveleket. Hazatérve kíváncsian kapcsolta be újra a rádiót, melyből ezúttal zene szólalt meg… Vajon ez csak időnként, véletlenszerűen történhet meg?