A fantáziálás életünk része. Mi is szolgálna jobb forrásul ehhez, mint egy film vagy sorozat? Hányszor gondoltunk már rá, hogy mennyivel jobb lenne a főhős életét élni – megmenteni a világot vagy megismerni életünk szerelmét. Mi történne azonban, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a vászonra vetett jelenet valósággá válik? Black Mirror – a sorozat, mely milliók szemét nyitotta fel az információs társadalom térnyerésének lehetséges jövőbeli elfajulásával kapcsolatban. Black mirror sorozat kritika. Az epizódok egy-egy technikai innováció kezdeti pozitív hatásainak bemutatása után annak hátrányait jelenítik meg. A történetek szereplőinek helyzete könnyen átérezhető, hiszen melyik elkeseredett szerelmes ne akarná visszahozni az életbe elhunyt kedvesét ( Be Right Back), ki ne szeretné idős éveit egy képzeletbeli, ám annál valóságosabb idillikus környezetben tölteni ( San Junipero), melyik anya ne szeretné gyermekét minden bajtól megóvni, még ha az egy, az agyába beültetett chip segítségével történik is ( ArkAngel)? Bár a sorozat epizódjai távolinak tűnnek, valójában azok bizonyos részei kezdetlegesen már a mindennapokban is jelen vannak, illetve a történelem során is jelen voltak.
A 3. évaddal tehát Charlie Brooker többé-kevésbé újradefiniálta a sorozatot, amely alapvetéseiben még mindig ugyanazon az úton mozog, de részről részre bizonyítja, hogy ez hatalmas mozgásteret jelent, amely egyszerre ötvözhet különböző műfajokat, gondolatokat, de még hangulatok és motívumokat is. Éppen ezt a sokoldalúságot látva nagy jövőt jósolok a Black Mirrornak, és mondanom sem kell, alig várom, hogy mivel rukkol elő a 4. Társadalmunk sötét tükre – kifinomult eszközökkel operál az utóbbi évtized talán legfigyelemreméltóbb antológia-sorozata. évadra. A Black Mirror teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
David Kyle Johnson szerkesztésében részletes elemzőkönyv is megjelent Black Mirror and Philosophy címen, amely pedagógiai függelékkel zárul a sorozat osztályterembe való bevezetéséhez. Annak tudatában, hogy Magyarországon még régiós összehasonlításban is komoly produceri és színészi gárda áll rendelkezésre, érdekes elgondolkodnunk azon, vajon ha itthon készülne ilyen jellegű televíziós antológia, a jelen társadalmi folyamatok lehetséges jövendőbeli folyományaiból, melyeket lenne érdemes, illetve lehetne a képernyőn hitelesen boncolgatni. Sorozat: Black Mirror - 3. évad - Smoking Barrels. És talán ennél is fontosabb kérdés: lenne-e rá igény? Vevők lennénk-e arra, hogy a filmes média ne elsősorban a kikapcsolódást, a mindennapokból való menekülést szolgálja, hanem görbe (avagy fekete) tükröt tartson a minket körülvevő visszásságok hosszútávú következményeinek, és felfedje, nekünk és gyermekeinken milyen szerepeket oszthat ki a jövő, amit mostani döntéseinkkel, életmódunkkal akarva-akaratlanul létrehozunk?
A részekben 2 alaphelyzet van: vagy a jelenben is játszódhatna egy érdekes (főleg technológiai) csavarral, vagy a jövőt festi fel egyszerre realisztikus, mégis extrém változásokkal. Mindkettőt olyan keretek között látjuk, ami teljesen valós(nak tűnik), ezért is szippant be könnyen, mert nem kell sokat gondolkodnunk a miérteken és hogyanokon, hiszen hiteles tud maradni végig, miközben egy számunkra teljesen idegen dolgot kevernek a valóságba. 1. évad 1. rész – The National Anthem Nem mondom, hogy ezzel érdemes kezdeni, mert elsőre közönségesnek és feleslegesen hatásvadásznak tűnik, ami az arcodba tolja a lényeget. Sőt, ne is indíts ezzel, mert itt elveszt egy csomó embert. Black mirror sorozat online. Ebben a társadalmi szatírában a brit miniszterelnököt azzal ébresztik hajnalban, hogy a királyi család egyik hercegnőt elrabolták. Az emberrabló egy őrült követeléssel áll elő: a hercegnőért cserébe az elnöknek élő tévéadásban kell közösülnie egy disznóval. (De most komolyan, ki lenne ennyire beteg?! ) A kérés szürreális, mégis a rész felére rá kell jönnünk, hogy márpedig itt nem lehet trükközni, ennek tényleg meg kell történnie.
Ezzel szemben Kínában épp annak a veszélye áll fenn, hogy az állam ezen funkciója megszűnik, és ezáltal a polgárok legnagyobb ellenségévé válik – ilyen körülmények között hogyan lehetne biztosítva a gyülekezéshez vagy éppen a szólásszabadsághoz való alapjog, amik a demokratikus társadalmak alappilléreinek tekinthetők? Az alapjogokat deklarálni nem elegendő, ha azok gyakorlása de facto ellehetetlenül – ki merne az utcára vonulni vagy véleményét hangoztatni, ha az azzal a veszéllyel jár, hogy felkerül a neve a feketelistára, és ezáltal az egész családjának a jövőjét megpecsételi? Fekete tükör - Sorozat.Eu. Hogyan valósulhat meg az állampolgárok közötti egyenlőség, ha őket életvitelük alapján eltérő elbánásban részesítik? Vezethet-e a mozgásszabadság korlátozásához a túlzott alkoholizálás vagy az online térben kifejtett magatartás? Mennyiben semmisül meg a személyes adatok védelméhez való jog, ha a térfigyelő kamerák minden megnyilvánulást észlelnek, és különböző algoritmusok szerint feldolgoznak? A Kínában bevezetésre kerülő szociális kreditrendszer a magyar jogrendszer jelenlegi állapotában nem megvalósítható – az Alaptörvény alapjogi katalógusa, illetve a Btk.
Nézzük csak: De hogy mi is a sorrend? A kritikusok véleményei alapján ez: Ezt is látnod kell! A LEGJOBB BŰNÜGYI SOROZATOK: 2010-2015
Hova lenne így a múlt (homályos, múlandó és megkérdőjelezhető) varázsa, ha mindent tökéletesen pontosan dokumentálnánk a fejünkben és ott bárki kutakodhatna? Ha újra lejátszhatnánk minden egyes kínzó veszekedést? Ezt boncolgatja az évadzáró rész, amelyben egy fiatal házaspár férfi tagja kételkedik a felesége egyik múltbéli viszonyáról. Hátborzongató erő, amit egyszerre akarunk és taszítanánk is minden porcikánkkal. 2. Black mirror online sorozat. rész – Be Right Back Az alapkérdés: Vajon tényleg lemásolható a teljes személyiségünk az internetes aktivitásunk alapján? A történet középpontjában Martha és Ash áll, a pár férfia tagja pedig erősen social média függő. Amikor a lány elveszíti őt, a temetésén hall egy hihetetlen lehetőségről: egy online szolgáltatás képes már arra (pedig mondjuk, hogy a jelenben vagyunk), hogy partnerét újraépítsék internetes jelenlétei alapján – először chatpartnerként, majd egyre vakmerőbb formában. Vajon mennyire hiteles ez a kép, amit az online térben visszakövethető lábnyomok alapján építettek újra?
Plusz az előzetesekből úgy tűnik, mintha a rendező nem bízna eléggé a saját sztorijában, a felturbózott Camelot-mondában, Artúr király modernizált, kőkemény változatában. Ezért aztán belezsúfolt a filmbe mindent, lesznek itt harci elefántok, harci kígyók, harci kutyák, mágusok és egy gyanúsan ismerős verekedésjelenet is. De Guy Ritchie mégiscsak A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, Blöff és Sherlock Holmes rendezője, szóval még egy esélyt megérdemel. Nem is beszélve a szereplőkről: a főszerepet a Kemény motorosokból (Sons of Anarchy) ismert Charlie Hunnam játssza, a főgonosz Jude Law, de felbukkan a filmben Eric Bana és a Trónok harcában Kisujjat játszó Aidan Gillen is. Vademberek hajszája (május 11. ) 2017 egyik legkellemesebb filmes meglepetése, hogy a Vademberek hajszáját mégis megnézhetjük a magyar mozikban. Arthur Király Film 2017 Online – Artúr Király (Film) – Wikipédia. Sokáig úgy tűnt, hogy csak a Miskolci Cinefest nézői örülhettek ennek a filmnek, amit az Index tudósítója egyenesen az év legszívmelengetőbb filmjének nevezett. Most viszont bárki megnézheti, hogy alakul egy senkinek sem kellő intézeti árva fiú és egy mogorva vénember kapcsolata az új-zélandi bozótosban, miközben kommandósok és elszánt gyerekvédelmisek kergetik őket.
Házi őrizet szabályai 2018
Ezt még el lehetne fogadni, le lehetne nyelni, de az a gond, hogy Ritchie utált egyenfantasyt forgatni (vagy csak nem értett hozzá). Akad egy-két jelenet, főleg a film első fél órájában, amikor meg-megcsillannak a ritchie-s stílusjegyek, gyorsítások-lassítások, vagány karakterek sok vágással vagánykodnak, satöbbi. De előbb-utóbb ki kell húzni azt a rohadt kardot, és onnantól kezdve lejtmenetbe kapcsol a cselekmény. Egymást érik a valódi funkció nélküli jelenetek (például Arthur beavatása egy szigeten, ahova igazából csak azért kell elmenni, hogy két órára duzzadjon a műsoridő), a párbeszédek kiüresednek és kivész belőlük a szellemesség, a harcjelenetek követhetetlenül kapkodó vágásokba fulladnak, az egész produkció pedig szép fokozatosan beleomlik abba a mindent átható mordori szürkeségbe, amit valamiért Ritchie a film alaptónusául választott. És egy ilyen sok sebből vérző Arthur-feldolgozást a színészek sem tudnak már megmenteni. Artúr király 2010 qui me suit. Mondjuk Jude Law-n nem is látszik, hogy nagyon akarná: a trónbitorló Vortigern szerepében elővette azt az unottan utálkozó pózt, amit kisujjból hoz, de semmi többet.