előadás, magyar, 2005. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 4 szavazatból A 70 perc hosszú előadás a József Attila emlékévre készült. 2005-ben a költő születésének 100. évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Program részeként József Attilára emlékezünk. Az emlékév január 7-én, Attila napon - egyben a bemutató napján - indul és december 3-ig, József Attila halálának évfordulójáig tart. A MU Színház nem az egyetlen helyszíne az előadásnak, hiszen Hobo országos körútra indul, sőt határon túli településeken is előad. József attila tudod hogy nincs bocsánat elemzés. "Az előadásnak az a célja, hogy bevonja és továbbgondolkodásra késztesse a nézőt. " - monja Hobo. Hobót régóta foglalkoztatja József Attila költészete - már első koncertjein is előadta a költő megzenésített verseit. "Verseit úgy olvasom, mint a szent könyveket és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva.
Az 1937-es esztendő versei a végső összegzést, a végső számvetést fogalmazzák meg. A jelenben mind az egyén, mind a társadalom (a közösség) helyzete reménytelen, de a jövő meghozhatja e helyzet feloldását az egyén és a társadalom számára. Ebből a jövőből azonban a költő már csak műveivel részesedhet. Ahogy haladunk előre az utolsó esztendőben, mind jobban bezárulnak a költő lehetőségei, mind jobban legyűri őt betegsége. Vaksötét József Attila-est Hobóval - Montázsmagazin. Kíméletlen önelemzése szerint nincs már semmi lehetősége a méltó életre (Le vagyok győzve... ). A vereségnek, a bezártságnak ebben az állapotában már költészete sem jelenthet értéket és vigaszt, hiszen az elkerülhetetlennek látszó, de értelmetlen halál küszöbén a magyarázó értelem saját élete elhibázottságát tekinti a vereség fő okának. Nincs már olyan szerep, olyan magatartás, amely kiutat kínálna. A lehetségesként felvillanó szerepek (férj, apa, szerető, gyerek, beteg, szerkesztő, költő, forradalmár, a népfront harcosa stb. ) mind értelmetlennek és céltalannak mutatkoznak.
Minden sarkon előfordul a rasszizmus a kisebbségek megvetése. Általános a gyűlölet mindennek szemben, ami nem magyar, leszámítva a Brüsszelből érkező pénzeket. Orbán felfogása az: amíg ezek a barbárok küldik a zsozsót, mosolyogva elfogadjuk. Az emberek pedig megtapsolják, hősnek tekintik. Vannak persze, akik átlátnak a szitán, de csak kevesen. Nyírő József és Wass Albert is háborús bűnösök Kornitzer szerint a rezsim helyi érzéstelenítéssel dolgozik, mindent megszépít, noha átlátható a színjáték, de működik. Orbán azt vallja: aki nem hazudik, az bolond. Ismeri a nemzeti mentalitást, lentről jött, táborát a tudatlanok alkotják. Kornitzer operettországnak nevezi Magyarországot, mivel nincs dráma, konfliktus. A kirakatban pompázik a hazugság. József attila tudod hogy nincs bocsanat. De ennek az operettnek volt véres változata is: Horthy alatt, ám őt ma Orbán ismét népszerűvé tette, olyan, más háborús bűnösökkel együtt, mint Nyírő József és Wass Albert. Az ország máig nem dolgozta fel a múltját. Jelentek meg ugyan jó munkák a 2. világháborúról és a zsidóüldözésről, de ezek nem hatották át a társadalmat.
A kormány a történelem tagadását, a bűnök tisztára mosását szorgalmazza. József Attila: TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Marad az áldozati mítosznál: Magyarország nem tehet semmiről, az ellenség kívülről jön, és védekezésre kényszerít bennünket. Az új emlékművek kiválóan illusztrálják ezt: patetikus ízléstelenséggel, giccsesen, és pont olyan nyomasztóan, mint a sztálinizmus idején. De a nép elfogadja, mert az áldozat semmiről sem tehet, nem kell kérdéseket feltenni, és ez megnyugtatja a lakosságot – véli Lacy Kornitzer. Fotó: MTI/Benko Vivien Cher
Lacy Kornitzer, a Berlinben élő műfordító cikke szerint az illiberális demokrácia fogalmát még Mussolini vezette be, és Magyarországon minden sarkon előfordul a rasszizmus. Magyarországon súlyos sérüléseket szenvedett a jogállam, szétverték a szabad sajtót, ugyanakkor az emberek nem tiltakoznak, mert a tekintélyuralom az egyetlen államforma, amelyet jól ismernek és már hozzászoktak. Így foglalja össze a helyzetet a Die Pressének adott interjúban Lacy Kornitzer, a Berlinben élő műfordító, író és rendező, akinek éppen most jelent meg Orbán-ellenes könyve a Suhrkampnál "A destruktivitásról – esszé formájában elkövetett beavatkozás a magyar belügyekbe" címmel. TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT, 10.10 19:00 - elérhető jegy. A HVG szemléjében azt írja: a szerző, aki Kertész Imre és Nádas Péter több művét is átültette németre, felhívja a figyelmet, hogy a mai Magyarországon a negatív múlt szolgáltatja az alapot a jövő számára. A politika a völkisch-nacionalista ideológiára támaszkodik. Olyannyira, hogy az illiberális demokrácia fogalmát Mussolini vezette be, de Putyinnak is tetszik a rezsim, amelyben sakkban lehet tartani a demokráciát.
1814. júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák—francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-rend gyémántcsillag rendjellel tüntette ki. Ez volt a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja. Ez a rendjel 1815-ben Milánóban készült, rajta a hős arcképe látható. Ki volt János vitéz?. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol egy áldoztatókehelyre forrasztották, majd 1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyűjteménybe helyezték. Ma is ott őrzik. Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a huszonkét évi katonai szolgálatot, és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milánóban még megfestette saját portréját, majd hintón visszament szülővárosába, Ráckevére. Elsőként Juliskát kereste, aki közben férjhez ment Gáspár János vízimolnárhoz, és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egyetlen fiacskáját.
Ennek bizonyítéka az egész keresztény világban megszólaló déli harangszó, amelyet III. Callixtus pápa rendelt el, amiért a sokszoros túlerőben lévő oszmán seregeket feltartóztatta Hunyadi János néhány ezres nehézpáncélzatú és Kapisztrán János ferences szerzetes – főképp parasztokból – álló maroknyi serege. Ezen csodával felérő magyar győzelem több mint 70 évvel (! ) elodázta Nándorfehérvár elestét (1521), valamint Magyarország törökök általi meghódítását. A törökverő Hunyadi János halála » DJP-blog. A sorozat tizenegyedik könyve az 1448 és 1451 közötti, végzetes veszedelemmel járó éveket mutatja be, amikor is a rigómezei vereség után Hunyadi János hírneve igencsak csorbát szenvedett. A "törökverő" immár egy korosodó, lassan ötven éves hadvezér, akinek testét sebek sokasága borítja, miután egész életét végigharcolta a haza érdekében. Egy török ellentámadás esetén Magyarországnak nem lenne jelentős hadereje, a legnagyobb magyar bárók és főurak nemcsak saját bandériumaikat nem bocsájtják Hunyadi rendelkezésére, de önös érdekeikből fakadóan még az országhatáron belüli viszályokat is szítják.
565 éve, 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, 1430 körül vette el Szilágyi Erzsébetet. 1456. augusztus 11. | Hunyadi János halála. Zsigmond király kíséretében jutott el Itáliába, ahonnan 1434-ben már lovagként tért haza. 1437-ben elűzte Szendrő vára alól a törököt, ezért több birtokot és királyi tanácsosi címet kapott. 1438-ban szörényi bán és temesi gróf lett. Albert király 1439 októberében meghalt, de özvegye 1440 februárjában gyermeknek adott életet. A csecsemő V. (Utószülött) Lászlót megkoronázták ugyan, de a török fenyegetéstől tartó rendek Ulászló lengyel királyt hívták meg a trónra, akit szintén megkoronáztak. Hunyadi Ulászló pártjára állt, és Bátaszéknél megverte Erzsébet híveit.
Tisztán láttuk, hogy honnan lehetett támadni, elbújtatni csapatokat, és melyik rész volt alkalmas lovas csatát vívni – fogalmazott a régész-történész, akitől azt is megtudtuk, hogy a Magyarságkutató Intézet és a honvédség is nyitott a további együttműködésre. Hidán Csaba László erdélyi származású, Kolozsváron született. A hiteles, ugyanakkor nemzeti érzelmekkel áthatott tudásátadás híve. Ki volt hunyadi jans cappel. Korabeli öltözékek, eszközök, fegyverek hiteles rekonstrukcióit viseli – ezeket ő maga készíti – és ismerteti előadásai, valamint harci bemutatói során. A 895-ös hazatéréstől egészen 1956-ig minden kor felszerelése megtalálható gyűjteményében. Ismerve elkötelezettségét, kíváncsiak voltunk arra is, miként élte meg lelke mélyén azt a pillanatot, amikor a magyar és az egyetemes hadtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, a legendás törökverő magyar hadvezér harci lobogóját kitűzte arra a dombra, ahol II. Murád szultán egykori tábora állt. – Édesanyám kilencvenesztendős, erdélyi magyar asszony. Mikor elmondtam neki, hogy ki fogom tűzni Hunyadi zászlaját, könnybe lábadt a szeme – mondta, majd saját belső élményébe is beavatott, miszerint amikor páncélban, teljes fegyverzetben menetelt a dombtető irányába, ahol a szultán sátorhelye állt, érezte, hogy "az ősök ott vannak", és teljes nyugalom szállta meg.
Számtalanszor megfordultam Gyulafehérváron, s valahányszor ott jártam, mindig megálltam a Székesegyházban Hunyadi szarkofágja mellett, s elcsodálkoztam azon, miként történhetett meg, hogy Nándorfehérvár hős védőjének csontjai már nincsenek benne. Ahány embertől kérdeztem a csontok hollétéről, történetéről, annyi féle legendát hallottam. Ki-ki a maga elképzelését mondta el, hivatkozva ilyen-olyan "hiteles" leírásokra. Egyesek szerint a reformáció idején dobálták ki a székesegyházat birtokba vevő protestánsok Hunyadi földi maradványait, mások szerint a törökök dúlták fel Hunyadi János sírját. Egyedül Martinuzzi Fráter György esztergomi érsek maradványai úszták meg a sírrongálást, őt ugyanis a székesegyház falába rejtették. Koponyáját a kezemben tarthattam… az utolsó, rámért kardcsapás helye jól látható a koponyacsonton. Ki volt hunyadi jános testvére. Izabella királyné szarkofágját minden bizonnyal valóban a török vagy tatár horda dúlta fel. Hunyadi János szarkofágját azonban egy új történelminek is nevezhető felfedezés szerint sem a protestánsok, sem a törökök nem tudták kirabolni, hiszen a nagy hadvezér, Magyarország kormányzója hamvai egyik időszakban sem voltak már Gyulafehérváron.