Fionnuala Halligan pedig így fogalmaz a Screen Daily cikkében: "A Volt egyszer egy… Hollywood gyönyörűen komponált. Megvan benne a Taraninóra jellemző akció, a kötekedés, az erőszak, és tele van filmes utalásokkal, de közben igazi mesterségbeli jártasságról tanúskodik. " A Time Out kritikájában Dave Calhoun azt írja, a Volt egyszer egy… Hollywood "Tarantino kiforrott munkái közé tartozik, és a filmes ironikus történetmeséléséhez és kifinomult szakmaiságához hozzájön Brad Pitt és Leonardo DiCaprio zseniális alakítása. Mégis egy tipikus Tarantino-filmről van szó, amely az egyik pillanatban komoly érzelmeket vált ki, aztán a következőben már szemérmetlenül eszetlenné válik. " Owen Gleiberman, a Variety szerzője szintén a főszereplőket dicséri. "DiCaprio és Pitt olyan nyers filmsztár-meggyőződéssel játsszák a szerepüket, hogy a néző boldogan dől hátra, hogy Tarantino olyan irányba vigye el a sztoriját, amilyenbe akarja" - írja. "A Volt egyszer egy… Hollywood struktúrája egyenetlen és esetlen, és vannak benne lapos részek.
Tarantinóra mindig és most is jellemző a mérhetetlenül precíz, egyben ösztönös alkotási folyamat, ám még ha tudatos szándék is vezérelte, a kilencedik filmjének nem tett feltétlenül jót a kötetlenebb történetmesélés, ami olykor tényleg a Ponyvaregényre emlékeztetheti majd a nézőt. A Volt egyszer egy… Hollywood sava-borsa tagadhatatlanul annak hangulatában, szettingjében és egyszerűen hibátlan atmoszférájában rejlik. Amikor azt írom, hogy hibátlan, akkor azt komolyan is gondolom - ennyire gazdag, élettel teli és autentikus formában (legalábbis készséggel elhiszem, hogy az) soha nem láttam még Los Angelest, és ne aggódjunk, lesz időnk bőven elveszni benne. Piszkosul sok kocsikázás és úgy általánosságban városnézés tölti ki a Volt egyszer egy… Hollywood játékidejét, és rá lehetne vágni minderre, hogy céltalan időhúzás, de közel sem erről van szó. A film egyik és talán legfontosabb szándéka is, hogy egy imádni való és rohadtul szórakoztató korképet kapjunk a hollywoodi sztárok világáról. Egyik korábbi Tarantino-mű fényképezésében sem lehetett még ennyit gyönyörködni és úgy igazán elmerülni, mint most, a különleges hangulatú időutazást pedig újfent egy brutálisan erős zenei válogatás egészíti ki.
A Volt egyszer egy… Hollywood az egymásra hatásról és nem hatásról, az egymástól függően és függetlenül a másik mellett létezésről szól. A főszereplők mind olyan magánvalóságokban mozognak, amelyekben szinte semmi, vagy csak sablonos elképzeléseik vannak a párhuzamos világokról. Azonban a szálak – Tarantinóra jellemző lassú, hosszadalmas építkezés után – végül összefonódnak, ez pedig szükségszerűen kizökkenti a hősöket az álomvilágaikból. Rick Dalton (Leonardo DiCaprio) kiégett és kiöregedett, alkoholista tévésztárként keservesen próbálja fenntartani a hollywoodi sztár imidzsét a lakóhelyével és életstílusával, miközben kaszkadőre (Brad Pitt) egy autósmozi mögötti lakókocsiban él, és konzervet eszik. Sharon Tate (Margot Robbie) a frissen berobbant sztárrendező, Roman Polanski feleségeként érkezik Hollywoodba, ahol angyalian derűs, gondtalan naivaként csodálkozik rá mindenre, ami szép (Hollywood aszinkronjára a valósághoz képest a legjobb példa a The Wrecking Crew című Tate-film, amelyből nem véletlenül látunk hosszú bejátszásokat).
Valahol jogos is a mester felvetése, hisz, ha 21 filmet képesek voltunk végigrágni, hogy a Végjáték konklúzióját tökéletesen élvezhessük, akkor bizony nem árt, ha kicsit kulturálódunk és felidézzük azt a korszakot, amikor az álomgyár a legfényesebben tündökölt. Az illusztris szereplőgárdának szerencsére nem okozott gondot, hogy színészeket testesítsenek meg, DiCaprio például tökéletesen hozza a lecsúszott legendát - bár reméljük a valóságban ezt a karaktert soha nem kell megszemélyesítenie -, azonban a showt egyértelműen ellopja tőle Brad Pitt, akinek remekül áll a kiöregedett macsó szerepe és a játékán is látszik, hogy teljesen képes volt azonosulni karakterével. Sajnos a film legnagyobb problémája, hogy annyira korhű, hogy Margot Robbie-t kizárólag arra használja, hogy a hosszú combjai tökéletes biodíszletként szolgáljanak. Persze emellett valószínűleg a fehér karakterek dömpingje, vagy az LGBTQ-karakterek hiánya is lesz, akinél kiveri a biztosítékot, pedig a hiteles korképhez ez mind hozzátartozik, és ahogy vártuk is, Tarantino nem ült fel a PC-vonatra, ami 2019-ben már önmagában is süvegemelést érdemel.
Klikk a teljes hozzászóláshoz! Brutális színészgárdát vonultat fel a Túltolva című film szinkronos előzetese Brutális színészgárdát vonultat fel a Túltolva című film szinkronos előzetese Hivatalos: az X-Men: Sötét főnix új előzetese elspoilerezi az egyik főszereplő halálát Mint ahogy az Infinity war előzetesében benne volt a Hulk, a filmben meg sehol, úgy? :D Klikk a teljes hozzászóláshoz! Alan Moore, Dave Gibbons: A teljes Watchmen - képregény kritika A film is nagyon tetszett, bár érezhető volt, hogy nem fért bele minden, mivel eleve sok a karakter és azok történetei. Lehet nem ártana beszerezni ezt.. :D Köszi, hogy felhívtad... Klikk a teljes hozzászóláshoz! Az Apple egy egészen sajátos megoldással tenné strapabíróvá összehajtható okostelefonját Nyíílván, egyértelműen, köztudott!! XD Klikk a teljes hozzászóláshoz! Hivatalos: a Disney égisze alatt is R-besorolású marad a Deadpool Remélem is! Amúgy is szó volt R-rated Ghostrider, Black Widow filmekről is! Várjuk szeretettel:) Klikk a teljes hozzászóláshoz!