A felépülés Magda kegyes hazugságának köszönhető, ám előbb-utóbb színt kell vallania. Megteszi, s Emerenc meghal. Nyilvánvalóvá válik az olvasó előtt, hogy a gyilkosság valójában morális, erkölcsi megsemmisítés. Ezt törvény nem bünteti ugyan, ám ez az írónőt lelkiismeretete előtt nem oldozza fel. A történetből megismerhet az olvasó egy végletekig a saját elveit követő, a társadalmi normák helyett a maga erkölcsi mércéjének megfelelni akaró, makacs személyiséget, akit furcsaságai és különcsége ellenére minden utcabeli szeret. Akinek ajtaja a mai kor embere számára talán érhetetlen titkot rejt, Emerencnek azonban egész semmivé teszi, amikor az ajtó kitárul. Mindent zárójelbe tesz, amit róla hittek. Az emberi kapcsolatok mélységébe és magasságába repít Szabó Magda ezen kötete. Szabo magda az ajto. Olyan kapcsolatéba, amely egymás tiszteletére épül. Magda megmenteni, meggyógyíttatni akarta Emerencet, ám a titkát őrző lakat leverésével megölte őt. Ennek a bonyolult, konfliktusokkal terhelt, mégis szép, hálás kapcsolatnak állít örök emléket "Az ajtó".
Szépirodalmi regény Dráma Önéletrajzi ihletésű Oldalszám: 261 Megjelenés: 1987 A könyvről: Az ajtó – Egy bejárónő, Szeredás Emerenc lakásának ajtaja előtt áll az olvasó az íróval, Szabó Magdával együtt. Egy ajtó előtt, aminek küszöbét még soha, senki nem léphette át, míg fel nem bukkant Emerenc életében az őt felfogadó Szabados Magda. Az őt alkalmazó írónő előtt megnyílt a lelke, a szíve és végül az ajtaja is. Az 1960-as években, Budapesten játszódik a történet, ami valóságon alapul. Szabó Magda önéletrajzi ihletésű könyvét tartja kezében az olvasó, ezt nyilvánvalóvá is teszi az író: "…halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. ". Iza színházban járt - Szabó Magda: Az ajtó (Nemzeti Színház). Kezdetben az olvasó azt hiheti, hogy egy gyilkosság szálait ismerheti meg. "… én öltem meg Emerencet. " – jelenti ki keményen és önvádlón az első fejezetben az író. Ez a fél mondat ugyanakkor gyorsan feledésbe merül, ahogy sodródik az olvasó a történettel.
Elárulja-e a bejárónőt? A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit saját maga ellen indít az írónő, és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé. Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo A darab kérdéseket vet fel: mi van a másik emberben? Mennyire befolyásolja az én életemet? Szabó K. Titok az ajtó mögött. István Jászai-Mari díjas rendező most először rendezett Szabó Magdától. A Kozma Andrással együtt készített feldolgozásban hangsúlyt kapott a szeretetnyelv, az egymásra figyelés kommunikációjának erősítése. "Imádom Szabó Magda írásait, különösen ezt. Kozma András dramaturggal nekiláttunk megfejteni ezt a nagyon személyes mély vallomást" - mondta Szabó K. István a Nemezti Színház magazinjában. Az ajtó című darab a Nemzeti Színházban Fotó: Csudai Sándor - Origo "Sok adaptációja született Az ajtónak, azt hiszem, mindegyiket láttam, beleértve a filmet is, de talán mondhatom, hogy a mi előadásunk különbözhet ezektől, hiszen én azt a történetet szeretném kibontani, ami bennem fogalmazódott meg a mű olvasása közben. "
Fénnyel írtak az érzelmileg felhangosított jelenetek, jönnek-mennek az események regényismeretet és Szabó Magda életművet feltételező dramaturgiával. Hol álomszerűséget, hol sültreált érez a néző, de gördül az előadás, nem zökken. A videotechnika, a mikroportos-visszhangos technika kiemel és elemel a reálisnak amúgy sem tekinthető térből. Az egész olyan, mint egy tisztára sikált lelkiismeretfurdalás, visszatérő álmok egymásutánja. Éva: Udvaros Dorottya tehetsége ökonómiájával lassan indít, teheti. Együtt megyünk a szereplők sorsát részben-egészben kibontó történettel, és az ő szikár történetmesélése az, ami fékezi az egyáltalán nem veszélytelenre fogalmazott álombeliség sodrását, szúrja le a realitás és a figura különleges moralitásának referenciapontjait. Az ő szerepének gravitációja az, amivel birkózik az Írónő, és az ő alakításának gravitációja az, amivel birkózik az írónőt játszó Söptei Andrea. Szabó magda ajtó elemzés. Udvaros Dorottya Emerence nem hagyja magát megzavarni, nem küzd az ismert világgal, veszteségei, élete nem eldugott, hanem elzárt, magánya titkosan mitológiai.
Fessük zöldre, díszítsük koszorúval. Kevésbé feltűnő, az idegenek nem akarnak majd kéretlenül csakazértis bemenni, aki pedig kíváncsi ránk, az örömmel és türelemmel fog rajta kopogtatni. És ha nem nyitjuk ki mégsem, hát legközelebb újra megpróbálja, mert tudni fogja, hogy érdemes. Ha pedig elküldjük, ugyan csalódott és szomorú lesz, de nem keserű és nem fogja kudarcként megélni, hogy nem volt képes segíteni. Szabó magda az ajtó olvasónapló. De a legfontosabb, hogy időnként mi is pillantsunk a saját ajtónk mögé, és takarítsunk ki, ki tudja, talán ki tudunk tenni egy-két dolgot, és könnyebb lesz tőle a szívünk. Talán még az a nap is eljöhet, mikor azt az ajtót nem fogjuk kulcsra zárni. Vagy csak nem félünk megmutatni másoknak, de legfőképpen magunknak, hogy mi van mögötte.
Óriási sikert aratott, felkerült a The New York Times 10-es listájára. Kilencvenedik születésnapján az egész ország egyként ünnepelte, egy hónappal később, 2007. november 19-én érte a halál kerepesi otthonában. Szabó Magda: Az ajtó (idézetek). Nevét szülővárosában könyvesbolt, Szentmártonkátán könyvtár, Budapesten kéttannyelvű általános iskola őrzi. (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum –) Regényei: Csigaház – 2018; Abigél – 2020; Tündér Lala – 2014; Magdaléna – 2017; Für Elise – 2016; Régimódi történet – 2010; Születésnap – 2020; Az őz – 2016; Pilátus – 2016; Freskó – 2016; Ókút – 2016; Katalin utca – 2017; Megmaradt Szobotkának – 2018; Az a szép, fényes nap – 2008; Mondják meg Zsófikának – 2016; A szemlélők – 2017.
"Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni" – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.