Ez a fórum lehetőség egy közösség erősödésére, hiszen ahogy a gazdaság is egy autonóm módon működő közösség, amiben egymásra vagyunk utalva, úgy ez az esemény is segítséget és követendő példát tud nyújtani a vállalkozóknak. Egy gazdasági közösségnek olyan értékek mellett kell kiállnia, melyek a működésükhöz, a családunk jövőjének jólétéhez nélkülözhetetlenek. Inota András, kutatóprofesszor, Magyar Tudományos Akadémia Dr. Inota András A magyar gazdaság helyzete és kitörési lehetőségei címmel tartott előadásában elmondta, hogy jelenleg számos gazdasági stratégiai kérdésről lehet beszélni Magyarország és az Európai Unió viszonylatában. Két fontos kérdés rejlik ebben a témában. Jobban erősödik a magyar gazdaság az IMF szerint. Az egyik, hogy hogyan áll Magyarország teljesítménye Közép-Európával összehasonlítva, illetve, hogy hogyan tartható fenn a folyamatos fejlődés? Az előrejelzések szerint Magyarország gazdasága fenntartható pályán van. Gazdaságunk export- és importfüggő. A társadalmi termékek rendkívül pozitív irányba mozdulnak el, de a növekedés még így is lassú.
Ha az ember egy olyan világranglistáról hall, amelyen Magyarország megelőzi az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Szingapúrt, Franciaországot, Kínát és Hollandiát, akkor vélhetően elsőre az öngyilkossági rátára, esetleg az alkoholisták arányára, optimistább személyiség a vízilabdára gondol. Pedig van egy olyan, valós adatokon alapuló világranglista is, amely szerint Magyarország ezeket az országokat a fentieken túl gazdasági téren is megelőzi. Mondjuk nem fejlettség, hanem gazdasági komplexitás terén, ez viszont a fogalom megalkotói szerint a fejlődési potenciál és a sikeresség legjobb előrejelzője. A fogalom megalkotói pedig nem a magyar kormány és a jegybank környékén nagy népszerűségnek és beágyazottságnak örvendő pszeudoközgazdaságtan kétes szakmai hátterű sarlatánjai, hanem a világ két legjobb egyetemén, a Harvardon és az MIT-n professzorok. Ők azok, akik azt mondják, hogy Magyarország potenciálisan a világ egyik legsikeresebb gazdasága (lehetne). Magyarország gazdasága 2012 relatif. Persze azért ezzel az elmélettel is vannak bőven bajok, és még a lista alkotói szerint sem lesz Magyarország a következő évtizedek globális (vagy akár európai) sikertörténete.
Emögött az a felismerés rejlik, hogy az összetett gazdaságok több "tudást" tartalmaznak, és jobban képesek alkalmazkodni a változó külső-belső gazdasági-technológiai körülményekhez. A legösszetettebb és "legokosabb" gazdaságok pedig nem feltétlenül a leggazdagabbak, de nem is azok a szegény országok, amelyek mostanában lenyűgöző GDP-növekedést produkálnak, ám ezt nagyon alacsony bázisról teszik. Számukra kis plusz "tudás" is nagy növekedést hoz, de ahogy haladnak előre, egyre nehezebb lesz a tanulási folyamat, mert egyre nehezebb dolgokat kell elsajátítaniuk. Magyarország Gazdasága 2017. A tudás számít A gazdasági összetettség mérésének elméleti alapja, hogy a klasszikus közgazdaságtani megközelítés jellemzően a materiális dolgokra szorítkozik, és az alapján ítéli meg egyes országok teljesítőképességét, hogy azok mennyi tőkével, munkaerővel, nyersanyaggal rendelkeznek. Manapság viszont ennél sokkal fontosabb a termelés mögött rejlő tudás: a 21. századi globalizált világgazdaságban már nem az a lényeges, hogy miből készül a termék, hanem az, hogy milyen tudás kell a létrehozásához.
A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának első része azzal foglalkozik, mennyire nyitott a magyar gazdaság. Röviden: nagyon. Magyarország gazdasága 2010 relatif. Magyarország kis, nyitott gazdaság. Ezzel a mondattal indítunk minden nemzetközi gazdaságtan kurzust, hiszen mi is indokolhatná jobban azt, hogy miért fontos a magyar gazdaság megértéséhez a nemzetközi kapcsolatokat hangsúlyosan kezelő módszereket használni. De mit is jelent az, hogy nyitott? És egyáltalán, mennyire nyitott? Hosszú évtizedeken keresztül a gazdasági nyitottság alapvetően a külkereskedelemben jelentkezett, lévén hogy minden más jellegű nemzetközi gazdasági kapcsolat létrejöttét számos szabályozás korlátozta. Bár napjainkra a gazdasági nyitottság a külkereskedelemnél messze többet jelent, mégis érdemes egy kicsit a külkereskedelemre szűkítve vizsgálni a gazdasági nyitottság jelentőségét.
Illetve egész pontosan ők lízingelik a mi, relatíve kisebb tudásunkat a termékeik előállításához. Másrészt általában véve is igaz, hogy manapság egy-egy drágább és értékesebb termék egy nagyon bonyolult, nemzetközi termelési lánc végterméke, ezért a nemzeti exportstatisztikák csalókák lehetnek. Hiszen a Magyarországról exportált Audiban kismillió más ország tudása is benne van, nemcsak a németeké és a magyaroké. Ezeket a nemzetközi láncokat pedig nem országok, hanem cégek irányítják. A termelési tudás tehát nem országokban, hanem cégekben rejlik, mint például az Audi és a Bosch. Így pedig egy adott országról az exportadatok legfeljebb részleges képet képesek adni, hiszen a tudás hátterét nem teljesen világítják meg. Index - Gazdaság - Harvardi tudósok szerint gazdaságilag legyőztük Amerikát. Ennek ellenére a kutatásból elég jól kiderül, hogy a magyar gazdaság exportszektorai meglepően szépen működnek, még ha ez jelentős külföldi rásegítéssel (vagy a manapság népszerű újbalos megközelítés szerint: a nemzetközi tőke markában) történik. Másfelől az is látszik, hogy Magyarország gazdasági jelene és jövője elképesztően erősen függ a globalizált termelési láncoktól és ezáltal a világgazdaság aktuális helyzetétől.
Magyarország pedig a rangsor szerint elég sok fajta és elég különleges terméket állít elő. Ugyanakkor bár az összetettség sok mindent megmagyaráz, azt a kutatók is elismerik, hogy nem mindent. A jövőbeli potenciált illetően eleve nagyot nyomnak a latba olyan alapvető folyamatok, mint például az ország demográfiai helyzete, ami Magyarország esetében kifejezetten rossz. Az is csökkenti az optimizmust, hogy egy eleve összetett gazdaság számára nehezebb a további fejlődés, hiszen kisebb előrelépésekhez is jelentősebb minőségi-technológiai változás szükséges. Magyarország gazdasága 2007 relatif. (Pont ezért a kutatás szerint Németországnak a polgárháború sújtotta Jemennel azonosak a növekedési kilátásai, mert egyszerűen már túl magasan vannak. ) És mindenekelőtt a lista előrejelzése csak potenciál, és a megvalósításában nem vagyunk annyira jók: a történelmi adatok szerint már másfél évtizede tanyázunk a globális top20-ban, mégis elég mérsékelt a növekedési ütemünk, és rendre alulteljesítünk. Például 2000 és 2010 között 3, 5 százalékos átlagos éves GDP-növekedést várt volna Magyarországtól a modell, mégis csak 2, 2 százalék jött össze.