Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása Az elhanyagolt pályaudvaron rozsdás a váltó, romos az állomásépület. Pár férfi épp transzparenst fest: "Isten hozott, Klári! " Claire Zachanassiant, a milliárdos üzletasszonyt várják, aki több évtized után visszatér szülővárosába. A gülleniek kitörő örömmel fogadják, sorsuk jobbra fordulását remélik tőle.
Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt-mű olvasópróbájával ismét nagy munka kezdődött a Vörösmarty Színházban. A főszerepekben Tóth Ildikóval és Gáspár Sándorral, de szinte a teljes társulat részvételével indult útjára a következő nagyszínpadi előadás Bagó Bertalan irányításával és Vereckei Rita díszlet- és jelmezterveivel. "Vannak dolgok, amik nem évülnek el. Az, hogy milyen az, amikor az embert megveszik kilóra pénzért. Egyáltalán meg lehet-e. A darab azt mondja, hogy sajnos meg lehet. A másik kérdés, hogy mi a bosszú, mennyit ér meg az, hogy bosszút álljon az ember" – vallja Bagó Bertalan rendező, aki szinte a teljes társulat részvételével állítja színpadra Dürrenmatt örökérvényűjét. Megkezdődtek Az öreg hölgy látogatása olvasópróbái (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház) Az öreg hölgy látogatása ugyanis mindig aktuális. Jön, bosszút áll, megveszi a lelkeket, ha kell, egy egész városét; ha kell, épp a szülővárosáét. Irgalmatlan és türelmes. Az őt ért sérelemért egy emberéletet kér, bármi is legyen az ára.
00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21. 50) Olvasópróba: 2020. augusztus 31. Bemutató: 2020. október 16., Vígszínház A szerző engedélyét a Diogenes Verlag AG. (DE) és a Hofra Kft. () közvetítette.
Akárcsak Shakespeare III. Richárdja, aki még, mint Gloster hercege mondja: "Úgy döntöttem, hogy gazember leszek" (Vas István fordítása) Gazemberségükben persze messze mögötte maradnak egykori uraiknak, a Kádár Jánosoknak és Rákosi Mátyásoknak, mégis magukkal viszik ezek szellemi örökségét, mint egy magukon felejtett télikabátot, ami ugyan néhol már büdös, itt-ott már szakadt, de büszkén hirdeti viselőiről: "Mi valamennyien Aczél köpönyegéből bújtunk ki. " Bizony, innen bújt ki Hegedűs D. is. S innen kibújva jelenti ki fennhéjázóan lekezelő modorában Breuernek arra a kérdésére, miszerint hajlandó-e Apátival találkozni, s megbeszélni ezt a dolgot: "Én nem szeretnék találkozni vele. " Csak így egyszerűen. S ugyanilyen egyszerűen mennek el ezek a Kossuth-díjas egyetemi tanárok egy politikai műsorba segghülyén politikáról beszélgetni. S ugyanilyen ostobán nyilatkoznak a kortárs társművészetekről is, hiszen megtehetik, ők azért már letettek valamit az Aczél György által eszkábált asztalra. Hegedűs D. mentségére legyen mondva, hogy Majorral ellentétben ő nem született, hanem tanult ripacs, aki valamikor igen jó színész volt.
A fizika hatása: mindannyiunk ügye. Közös ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg. " Dürrenmatt a cselekményt a bolondokházába helyezi, s ezzel a groteszk ötlettel megteremti a téma bemutatásához szükséges távolságot. A helyszín egyúttal őrült világunk szimbóluma is, ahol az elmebetegek a világ elpusztításán munkálkodnak, a tudósnak pedig őrültnek kell tettetnie magát, nehogy felfedezésével az emberiség elpusztítását szolgálja. Az író tudatos iróniával használja fel a krimi eszközeit. A cselekmény során minden a feje tetejére áll, a szereplők helyet cserélnek: akit orvosnak véltünk, az őrült, a bolondok pedig normálisak. Az őrült elmeorvosnő kezébe kaparintja a fizikus Möbius tudományos eredményeit, hogy ezeket trösztje élén a tudóstól rettegett célokra használja fel. Nincs menekvés, olyan világ ez, melyben a géniusz csak a világ pusztulását szolgálhatja. Dürrenmatt sokat merít a régi és a modern dráma mestereitől, gondolataikat, módszereiket új köntösbe öltözteti, sajátos hangvétellel adja tovább.