Magyarországon jellemzően a téglaházaknak van hagyománya, de egyre inkább bekerül a köztudatba a könnyűszerkezetes házak fogalma. Ma már egyre többen döntenek úgy, hogy inkább valamilyen könnyűszerkezetes házat építenek, mint egy hagyományos téglaházat. A könnyűszerkezetes házaknak megvan a maga előnye és hátránya. Ebben a cikkben ezekről is lesz szó. Mi az a könnyűszerkezetes ház? Mai napig sokakban keverednek a fogalmak a könnyűszerkezetes házak körül. Könnyűszerkezetes házak, gyorsházak, készházak ezek egymáshoz nagyon közel álló fogalmak, ezért sokan akár még szinonimaként is használják őket. De mi a valóság? Mi a könnyűszerkezetes ház fogalma és vajon miben más a gyorsház és a készház? Könnyűszerkezetesnek a definíció szerint az a szerkezet tekinthető, amelynek súlya nem éri el a 300 kg/m 2 -t. Ezzel a meghatározással az a probléma, hogy ennek a követelménynek manapság akár már egy jó minőségű, modern téglaház is meg tud felelni. Pedig egyértelmű, hogy a téglaházakat nem sorolhatjuk a könnyűszerkezetes házak közé.
Vannak alaprajzi megkötések? A EnergyFriendHome építési rendszerből kör alakú, íves falak, boltívek egyszerűen kialakíthatóak. Lehetőség van akár 17 méteres fesztáv, oszlop nélküli áthidalására. Külső megjelenésben milyen anyagokat lehet használni? A könnyűszerkezetes házak változatos formában, és bármilyen külső burkolattal (tégla, terméskő, színes vakolat, fa és egyéb díszítő elemek) építhetők, hasonlóan a hagyományos épületekhez. Milyen a falak hangszigetelése, tényleg kopognak a falak? A külső falak hangszigetelése lényegesen jobb, mint a téglaházak hangszigetelése. A könnyűszerkezetes házak falai tartószerkezetből és közte hőszigetelő anyagból állnak, melyet gipszkarton fed. Ezért, ha kopogtatjuk, akkor üregesnek tűnik. Igény esetén a külső falakhoz hasonlatosan a belső falakat is lehetséges 2×2 réteg gipszkartonnal burkolni, ebben az esetben nincs üreges hatás. A falakkal szemben a szabványok léghangszigetelési követelményeket támasztanak (pl. a TV-t mennyire hallom át), kopogó-hangszigetelési követelményt nem (a falakat ritkán szoktuk kopogtatni).
Míg egy átlagos téglaház tűzvédelméről jellemzően ma sem gondoskodnak, addig egy könnyűszerkezetes ház esetében erre is gondolnak a kivitelezés során. Az olyan helyi tüzekkel szemben, mint például a gázon felejtett étel, a gipszrost borítás akár 20-40 perc tűzvédelmet biztosíthat, attól függően, milyen típusú és vastagságú. A szendvicspanelek között található szálas szigetelőanyag pedig nem éghető, és hő hatására sem csöpög. Egy újabb tévhit, amely ma már azért eléggé eltűnőben van, hogy a könnyűszerkezetes házak nem állnak ellen a nagyobb viharoknak, hónak vagy jégnek. Ezt az elmúlt években felhúzott készházak látványosan cáfolják, pedig olyan hóviharok is voltak Magyarországon, melyben az emberek fél napra az autópályákon ragadtak, vagy napokig nem volt áram egyes területeken. Az ilyen modern épületek még egy esetleges földrengés esetén is jobban bírják, mivel a csuklós kapcsolatokkal egymáshoz rögzített oszlopok és gerendák rugalmasabbak a hagyományos téglaházaknál. A gyorsházakkal kapcsolatban előkerülő tévhit szokott lenni, hogy ami ennyire rövid idő alatt épül fel, az biztosan nem lehet tartós, hiszen a téglaházakat akár egy-másfél évig is építik.