Móricz Zsigmond, A Nagyrealista Író - Breviáriumok - Montázsmagazin

Miskolctapolca Zenit Panzió

[Részletek] - Móricz Zsigmond A kicsiny fűszál alig érzi a dühöngő vihar erejét - de őt lepi el legelőször az ár, s őróla múlik el legutoljára. [Részletek] - Móricz Zsigmond A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet. [Részletek] - Móricz Zsigmond A legártatlanabb asszonyt is hírbe lehet hozni egy véletlen szóval!... És aztán ki tudja, hátha nincs is ártatlan asszony a világon. [Részletek] - Móricz Zsigmond A magyar olyan, hogy szereti magát kikeseregni. Kesergés kell neki, nem a tett. Ha kedvére kisírhatja, kikáromkodhatja magát a magyar, akkor már akár el is engedi, hogy történjen valami. [Részletek] - Móricz Zsigmond A nagy dolgot ki ne mondd. Aki sokat beszél, az elfecsegi a hasznot. Idézet.hu - Akinek az Állam a dajkája, az kétszer is gondolja ... - hatalom idézet. ) Csak arra való a szó, hogy utat építsen a tettnek. [Részletek] - Móricz Zsigmond

  1. Idézet.hu - Akinek az Állam a dajkája, az kétszer is gondolja ... - hatalom idézet
  2. A nap idézete Móricz Zsigmondtól - Hamu és Gyémánt

Idézet.Hu - Akinek Az Állam A Dajkája, Az Kétszer Is Gondolja ... - Hatalom Idézet

Móricz Zsigmond idézetei " Hallgatni tudni s egyedül lenni tudni, ez a legelőkelőbb lelkek sajátja. " Nem azért él az ember, hogy maga kövérségében hízzon, hanem azért, hogy az istenben bízva, segítsen azokon, akik bajban és tenger szenvedésben harapják utolsó falatjukat. Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme. A szerelem a természet legcsodálatosabb jelensége. A délibábot, a szivárványt fizikai törvényekkel megmagyarázhatjuk: a szerelmet soha. Jaj annak a gyűjtőnek, aki kiad a kezéből valamit, csak egy körömérőt is. Az, aki ad, már nem tud gyűjteni. Mert az adakozás, ha szívből jött, megint másik irányban bontja meg az ember lelkét. Móricz zsigmond idézetek fiuknak. Az adakozó szét tudja szórni az ősök minden örökségét, s kevés neki a világ minden kincse, mert adakozással soha az embert megváltani nem lehet. Adj a szegénynek naponta marékkal, s szegény marad, mert nem gyűjtő, hanem ő is kiadó. A szegény ember nem is él, csak van.

A Nap Idézete Móricz Zsigmondtól - Hamu És Gyémánt

Fiatalon a szerelem olyan, mint a veréb, ideszáll, odaszáll. Maga nem ismeri, mi a nő. (... ) Az egy szörnyű találmány. Aki olyan közelről ismeri a nőket, mint én. Tudja, a nő alapjában véve valami állat. Nem több, mint egy nőstény állat, csak éppen beszélni tud. De nem azt teszi, amit mond, amit beszél, hanem azt, amit az a nőstény állat tesz, aki nem tud emberi nyelvet. Olyan ez az élet, mint valami dzsungel. Vadak élnek benne s marcangolják egymást és felfalják, akit lehet. Muszáj ordító farkasnak lenni a farkasok közt. A nap idézete Móricz Zsigmondtól - Hamu és Gyémánt. Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig, s várom a perceket, amelyekben engemet értesz! mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom: sem étel, sem ital, sem munka, sem élet... Mert várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat. Az igazi írás mindig, s ma is abból származik, hogy valaki, akinek valami roppant nagy fájdalma van: ki akarja ezt kiáltani, hogy megkönnyebbüljön tőle... Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj.

Akinek nincs semmi titka, titkolnivalója: micsoda egy szegény ember az... Nagyon jó az, ha az embernek nagy bajt csinálnak az idegenek, mert akkor idehaza egészen másképpen néznek rá az emberre és sajnálják. Nyoma sem látszott annak, hogy itt ház állott, és hogy abban emberek éltek, s azok az emberek itt elmúltak a hó alatt. Elmúlt a hangjuk és a mozgásuk, elmúlt a rosszaság és elmúlt a kegyetlenség. Minden békés lett, átalakult másfajta valamivé az egész élet. A nyelvekből üszök lett, s a sértegetésekből füst és pára. Ha az ember idegenek közé kerül, az a halál; és hazajutni újra, azok közé, akik közt van mindig, mert az övé, testvérei, az az élet. A férfiúnak minden joga annyi, amennyit a nő ad neki. - Ha most valami jót kellene kívánni - mondta Juluka -, a tengerparton szeretnék a homokban feküdni, a napon, melegen és a kék eget nézni... Vette maga észre, hogy a napsütésnek milyen hangja van? Valami finom, ahogy a levegőt rezegteti és valami finom kis illata?... Nem lehet kielemezni, hol kezdődik a fény, a hang, az illat, csak a hatásán érzik, hogy rabul ejt.