Tanácsadói és hatalmas hivatali apparátus segítségével kormányzott. Bevezették az osztrák polgári törvénykönyvet, a birodalmon belül eltörölték a vámhatárokat, csendőrséget, Bécsben pedig titkosrendőrséget állítottak fel. Az óriási, költséges bürokrácia azonban az államcsőd felé hajszolta a birodalmat, és a rossz külpolitikai döntések – a krími háború idején mutatott bizonytalanság, mellyel elvesztették az oroszok rokonszenvét, az itáliai háborúban elszenvedett vereségek – megingatták a császár tekintélyét. Ferenc József, I. | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. Ferenc József ezért menesztette Alexander Bach államminisztert, és reformokat hajtott végre. Igyekezett a birodalom igazgatását átszervezni, a tartományokat bizonyos fokú önrendelkezéshez juttatni. 1866-ban a birodalom vereséget szenvedett a porosz–osztrák háborúban, a császár álmai, hogy a német egység Habsburg-vezetéssel jön létre, szertefoszlottak. A birodalom lényegi átalakítása sürgető kérdéssé vált. 1867-ben az uralkodó kiegyezett a magyarokkal. Június 8-án Budán Ferenc Józsefet magyar királlyá, feleségét, Erzsébet császárnét pedig királynévé koronázták.
Életét s halálát a tragikus hős klasszikus patinája zománcozta be: a béke királya volt s háború alatt kellett nemes lelkét kilehelnie; az európai béke őrangyala volt évtizedeken át s meg kellett érnie a história legnagyobb világháborúját. " Az Illustrierte Kronen Zeitung az uralkodói kötelesség és az uralkodói erények szimbólumának nevezte Ferenc Józsefet, akinek uralkodása alatt "valóságos egység valósult meg az állam és az uralkodó között". Az osztrák szociáldemokraták lapja, az Arbeiter-Zeitung szerint méltóbb lett volna a legrégebben trónon levő uralkodóhoz, ha annak halála a hőn óhajtott béke időszakában következett volna be. A lap a császár haláláról szóló beszámolóban is egyértelműen a háború minél előbbi befejezését sürgeti. "Csak remélhetjük, […] hogy a császár halálával a háború vége is közeledik; hogy az ő gyászünnepe az emberiség feltámadását hozza el". Ferenc józsef uralkodása. Ferenc Józsefet rendszeretőnek és pontosnak jellemezte, aki mint a birodalom összekötő ereje, az állandóság megtestesítője volt.
1916. november 21-én halt meg Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a "boldog békeidők" uralkodójaként vonult be a magyar történelembe. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király egy egész korszakra rányomta bélyegét. Ferenc József uralkodása a magyar folklórban - Ujkor.hu. A hagyományok és értékek nagy őrzőjeként és védelmezőjeként, ugyanakkor tényleges hatalmuk délibábjaként, mert birodalma végső soron bizonytalan alapokon állt. november 21-én bekövetkezett halálával az Osztrák-Magyar Monarchia elvesztette azt az összekötő erőt, amely kordában tudta tartani a központi hatalmat. 1830. augusztus 18-án született. Apja a súlyos mentális problémákkal küszködő V. Ferdinánd császár testvére, Ferenc Károly főherceg volt, anyja az igen ambiciózus Zsófia bajor hercegnő, akiről az a mondás járta, hogy ő az "egyetlen férfi a császári családban". A fiút gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykoron császár lesz belőle: már négyévesen tanulásra fogták, nagykorúságára minden tudományban jártas volt, nyolc nyelven beszélt (magyarul is), értett a hadvezetéshez, a birodalom ügyeibe Metternich kancellár avatta be.
Míg Mária Terézia óvatos eszközökkel próbálta felszámolni a rendeket és élete végéig fontosnak tartotta a katolikus egyház megtartását, addig fia jóval radikálisabb és gyorsabb változásokat akart. II. József negyvenévesen került hatalomra. Eszményképe az egységállam volt. A sok nyelvű, nemzetiségű és eltérő fejlettségű államaiból egy egységeset akart létrehozni. Az apostoli királyi cím használata Ferenc József uralkodása alatt - SZTE Repository of Papers and Books. Óriási felháborodást keltett, hogy magyar királyként meg sem koronáztatta magát és a koronát Bécsbe vitette. Így nem kellett esküt tennie olyan törvényekre, amelyeket úgysem fog betartani (pl. rendi kiváltságok védelme). Első rendeletei egyházpolitikai tárgyúak voltak. A türelmi rendelettel engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Így megnyerte a protestánsokat és az értelmiséget, de elvesztette a katolikus egyház támogatását. Az állam alá akarta rendelni a katolikus egyházat, hiába tiltakozott a Bécsbe utazott pápa ( fordított Canossa járás). Azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végezte valamilyen hasznos munkát (pl.
Uralkodása idején a Monarchia külpolitikája a balkáni befolyás növelésére törekedett. A Monarchia 1878-ban okkupálta, majd 1908-ban annektálta Boszniát és Hercegovinát. Mivel a balkáni törekvések összeütközésbe kerültek a cári Oroszo. balkáni hódító törekvéseivel, a Monarchia Németo. -ban keresett támaszt. 1879-ben megkötötte Németo. -gal a kettős szövetséget, amely 1882-ben Olaszo. csatlakozásával hármas szövetséggé bővült. Ez a külpolitika szerves részét képezte az I. világháború előkészítésének. ~ 1854-ben kötött házasságot Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnővel. Házasságából négy gyermeke született: Zsófia, Rudolf, Gizella és Mária Valéria főhercegek. Személyes és családi életét gyakran állították a közfigyelem középpontjába tragikus események. Felesége 1898-ban anarchista merénylet áldozata lett, fia 1889-ben öngyilkosságot követett el, öccsét, Miksa császárt egy külpolitikai kalandor vállalkozás során 1867-ben kivégezték Mexikóban. – Irod. Márki Sándor: I. F. J. király élete (Bp., 1907); Redlich J. : Kaiser Franz Joseph von Österreich (1928); Török P. : I.
1848-tól osztrák császár, 1867-től magyar király 18 évesen, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc alatt vette át nagybátyjától a trónt. Uralmának konszolidálásához az orosz cár segítségét kellett igénybe vennie. A szabadságharcosokkal szembeni kíméletlenségét a magyarok a mai napig nem bocsátották meg neki. Egész életét birodalma szolgálatának szentelte. Fáradhatatlan munkabírással, a kormányzati feladatok lelkiismeretes végzésével példát mutatott kötelességteljesítésből és alázatból. Hosszú uralkodása alatt megőrizte birodalmának egységét és a benne élő 11 nemzetiség közötti békét. Alattvalói között nem tett különbséget, és nem engedett sem vallási, sem etnikai alapú üldözést. Birodalmát a mozdulatlanságra és a törékeny egyensúlyok közötti harmóniára alapozta. Szigorú napirend szerint élt. Egyetlen igazi kedvtelése a vadászat volt. Kerülte a fényűzést – nem szívott drága szivarokat, egyszerűen étkezett. Uralkodása alatt Bécs, a császárváros, majd a magyarokkal való kiegyezés után az egyesülő Budapest is virágzásnak indult.