Adminisztrátor, 2010-12-09 06:00:00 Október 2-án távozott el a minden élők útján Dr. Boross Géza teológiai professzor, aki lelkipásztorok nemzedékeit ismertette meg a gyakorlati teológia tudományával. Steinbach József püspök, a professzor tanítványaként írt megemlékezést Dr Boross Gézáról, melyet a tovább mögött olvashatnak "…engem azonban betölt az ÚR Lelke…" (Mikeás 3, 8) Dr. Boross Géza professzor úr gyászjelentésén két Ige vígasztal bennünket, egy ószövetségi, és egy újszövetségi; az egyik a könyörülő Úrról szól, aki megkönyörül szolgáin, ha elfogy az erő (5Mózes 32, 36b), a másik pedig az általa gyakran idézett bibliai vers: "Nagyobb az Isten a mi szívünknél, s mindent tud" (1János 3, 20). Dr. Boross Géza Belgyógyász, Gasztroenterológus, Üzemorvos, Dietetikus, Kardiológus, Nefrológus, Onkológus, Tüdőgyógyász, pulmonológus, Diabetológus rendelés és magánrendelés Miskolc - Doklist.com. Mindkét Ige fontos, a teljes Írás lényegi üzenetét, és Dr. Boross Géza professzor úr szolgálatát, teológiai látását, igehirdetői habitusát illetően is. Nem tisztem és nem is szeretnék most nekrológot írni szeretett tanáromról, egykori Kálvin-téri segédlelkészről, a Törökőri Református Egyházközség volt lelkipásztoráról, a Károli Gáspár Református Egyetem, korábban Budapesti Református Teológiai Akadémia nyugalmazott professzoráról, a Gyakorlati Teológiai Tanszék vezető tanáráról, hanem "stílusosan" bejelentve megemlékezésem tételét, Dr. Boross Gézáról, mint az Úr szentlelkes szolgájáról szeretnék szólni, a fent kiemelt mikeási Ige szerint!
Elhalálozott: Budapest, 1971. június 17. Szerző: Sz. Kürti Katalin 1926-1930: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula, akinek 1930-1933 között alakrajz tanársegédje. 1933-1936 között a szeghalmi reálgimnázium rajztanára. 1936-tól a nyíregyházi református tanítóképzőben tanított. Nagy hatást tett rá Tildy Zoltán, akkor szeghalmi lelkész, majd apósa, Kiss Lajos, néprajztudós. Aktív szerepet vállalt a nyíregyházi Benczúr, majd a Bessenyei Kör munkájában, 1947-ben a Bessenyei György Népfőiskola egyik tanára. 1948-tól a Budapesti Műszaki Egyetem rajztanszékének adjunktusa, majd docense volt. Korai művei (Krumpliszedés, Hálóhúzó, Hazafelé) tiszai, szabolcsi, Körös-parti élményeiből táplálkoztak. Második korszakában fokozatosan távolodott mestere, Rudnay hatásától. Szűkszavúan, színekben is redukáltan fogalmazott, művein a fény jelenti a szervező, rendező elvet (Fényözön, Őszi napsütés). A 40-es években még mindig a paraszti élmények izgatták. Súlyosan, tömbszerűen fogalmazta meg a kubikusokat, földműveseket ábrázoló jeleneteit (Pihenő kapás, Szántóföldek).
(1938) – Kádor úr, panzióigazgató Könyve Szerkesztés "Folik, vagy nem folik? ". Egy kupléénekes emlékei; szerzői, Budapest, 1942 Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Magyar színházművészeti lexikon. Székely György. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 226. o. Hangosfilm