Az egyház első igazi kirakatarca John Travolta volt a hetvenes évek végétől, majd később Tom Cruise vált a szcientológia celeb-nagykövetévé, akit egyébként szabályosan vissza kellett rángatni az egyházba. A film egyik legfélelmetesebb pontja (természetesen a koncentrációs táborra emlékeztető Lyuk puszta létezésén túl) épp Tom Cruise és Miscavige barátsága és érdekeinek összefűződése. A film arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a szcientológia koporsójába az utolsó szöget éppen Tom Cruise, vagy éppen John Travolta verhetné be, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy mindketten remekül elvannak az egyház kötelékében. Szcientologia avagy a hit börtöne . Tom Cruise egyáltlaán nem úgy néz ki, mint aki fel akarná dönteni a bilit, de ki tudja, a szcientológia útjai kifürkészhetetlenek. alex gibney, amerika, david miscavige, dokumentumfilm, egyház, film, going clear, hit, hit börtöne, hollywood, hubbard, john travolta, kritika, Magyarország, Szcientológia, színész, Tom Cruise, USA
Fotó: magyarhangya Aligha kell hangsúlyoznom, hogy természetesen ennek a kütyünek és a rá épülő auditálásnak a világon semmilyen, empirikusan igazolható valóságalapja sincsen. Vásári kamupszichológiával ötvözött – a szakma által minden vizsgálat során nettó hazugságnak minősített – áltudományos hókuszpókusz ez, ám ha elég szavahihető ember elég meggyőzően meséli, akkor ugyebár a pénzbevonzó tűzmágiát is sokan elhiszik, lásd Ezo TV bármely műsora. Márpedig ez ügyben a szcientológia erős: az "egyház" alapítója, L. Ron Hubbard – akit a The Master című kultmozi is megénekelt – a valaha volt legtermékenyebb sci-fi ponyvaregény-szerző kétségkívül nagy mesélő, és igazi manipulatív autoriter személyiség volt. Szcientológia, avagy a hit börtöne lejátszás. Gibney dokumentumfilmje elmeorvosi diagnózisnak is beillő portrét rajzol a sci-fi íróból önjelölt prófétává avanzsált szektavezérről. Hubbard mindig is erős volt hihetetlen történetek kitalálásában, mítoszteremtői képessége alól pedig ő maga sem volt kivétel, többek között saját katonai múltját is megkozmetikázta kissé: sérüléseibe csaknem belerokkant háborús hősi szerepben tetszelgett, miközben vagyonokat érő torpedókat lődözött ki japán tengeralattjárók helyett tengerfenéki dombokra és némi derékfájással megúszta a második világháborús harcokat.
A szintén világhírű, 1885-ben alapított Johnson & Johnson az 1920-as években robbant be a köztudatba az azóta fogalommá váló Band-Aid gyártásával. A náci ideológia és a második világháború kis híján a Beiersdorf csődjéhez vezetett, a hamburgi székhelyet a földdel tették egyenlővé, a külföldi partnerek elpároltak, így az újjáépítés éveiben a cég vezetése kénytelen volt mindent újra az alapoktól kezdeni. A frissen megalakult NSZK gazdasági fejlődése a vállalatra is jótékony hatást gyakorolt, a Beiersdorf az 1950-es évekre sikeres termékeinek köszönhetően újra régi fényében tündökölt. Gyógyír a fájdalomra, avagy hogyan született meg a sebtapasz? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A vállalat profiljába a lábápolástól kezdve a vízhólyag-, az izom- és a tyúkszemtapaszig szinte minden beletartozik, a márka Németországban és a világ számos országában piacvezető. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.