4. Egy Salonpas gyógyszeres tapaszt alkalmazzon az érintett területen, és hagyja fenn legalább 8-12 órán keresztül. Az öntapadó réteget műanyag védőlap fedi. 3 vagy 5 db tapaszt tartalmazó alumínium laminált tasak dobozban. Használhatják-e gyermekek is a Salonpas tapaszt? A 20 és a 2 db-os Salonpas tapasz 12 éves kor felett alkalmazható. Az 5 db-os Salonpas gyógyszeres tapasz 18 éves kor felett alkalmazható. Mire kell figyelnem a Salonpas felhelyezése során? A Salonpas tapaszok használata rendkívül egyszerű. Az alkalmazás minden esetben száraz, ép bőrfelületen történjen. Amennyiben nagyon szőrös a felület, javasolt a borotválás. Nagyon szőrös felületen a tapasz kevésbé jól tapad, nem simul rá eléggé a felületre, így a hatóanyag felszívódása is kevésbé hatékony lehet. Az új Salonpas gyógyszeres tapasz ultra-vékony, rugalmas tapasz, ezért annak felhelyezése más technikát igényel, mint a 20 db-os és a 2 db-os tapasz felhelyezése. Kérjük, használat előtt olvassa el a felhelyezésről szóló tájékoztatót!
Ha a fájdalom az első tapasz felhelyezésétől számított 8-12 óra múlva visszatér, akkor egy második gyógyszeres tapasz alkalmazható. Egyszerre csak egy gyógyszeres tapaszt szabad alkalmazni. Naponta maximum 2 gyógyszeres tapasz alkalmazható, legfeljebb 3 egymást követő napon keresztül. 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél nem alkalmazható. Ne rágja meg, és ne nyelje le a tapaszt. A kezelés időtartama: Legfeljebb 3 napig alkalmazható. Ha a tünetek tartósan fennállnak, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez. Ha az előírtnál több Salonpast gyógyszeres tapaszt alkalmazott Ha az előírtnál több Salonpast gyógyszeres tapaszt alkalmazott, azonnal forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez. Túladagolásról nem számoltak be. Ha elfelejtette alkalmazni a Salonpas gyógyszeres tapaszt Helyezze fel a tapaszt, amint eszébe jut, majd folytassa a normál használatot. Ne alkalmazzon kétszeres adagot a kihagyott tapasz pótlására. Lehetséges mellékhatások Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
A Salonpas gyógyszeres tapasz nem használható nyílt sebeken, irritált bőrön, szemen, illetve nyálkahártyán. Figyelmeztetések és óvintézkedések Elővigyázatosan alkalmazza a tapaszt ha jelenleg gyomorfekélye vagy gyomorvérzése van, vagy korábban gasztrointesztinális (gyomor-) fekélye vagy krónikus diszpepsziája (evés utáni diszkomfortja vagy gyomorégése) volt, ha korábban volt asztmás betegsége, - ha Ön idős, mivel ez esetben könnyebben alakulhatnak ki Önnél mellékhatások. A készítmény hosszan tartó vagy ismételt alkalmazása szenzitizálódást (túlérzékenységet) okozhat. Allergiás (túlérzékenységi) reakció fellépése esetén a kezelést abba kell hagyni. Egyéb gyógyszerek és a Salonpas gyógyszeres tapasz Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Kérjük, hogy a Salonpas gyógyszeres tapasz alkalmazása előtt konzultáljon orvosával, ha vérhígító gyógyszereket, például warfarint szed. Terhesség és szoptatás A Salonpas gyógyszeres tapasz nem alkalmazható a terhesség harmadik trimeszterében (utolsó három hónapjában).
A Parkinson-kór az idegrendszer – eddig ismeretlen okok miatt kialakuló – betegsége, mely során az agynak azon területe sérül, mely a mozgásért, tartásért és egyensúlyért felel. Ez a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, a betegek száma világszerte 6 millióra tehető, minden százezer emberből nagyjából 150 érintett. Hazánkban jelenleg 20 ezer a regisztrált beteg, akiknek a száma évente körülbelül 1500 új beteggel nő. Kiket érinthet? A betegség nem válogat, és nem is öröklődik. A nőknél és a férfiaknál nagyjából azonos számban fordul elő. Az egyedüli döntő szempont az életkor, hiszen tízszer nagyobb esélyed van a betegségre, ha már elmúltál 65 éves. A fiatalabb korban lényegesen ritkább, de semmiképpen nem kizárt. Okai A Parkinson-kór okai eddig még ismeretlenek, feltevések azonban vannak. A Parkinson-kór tünetei - Egészség | Femina. Egyrészről genetikai okokat sorolnak fel az orvosok, másrészről pedig a környezeti toxikus hatásokat. Az életkortól függ, hogy valószínűsíthetően melyik kerül előtérbe, és melyik okozza a klinikai tüneteket.
A Parkinson-kóros emberek általában izommerevségtől szenvednek, és csak lassan tudnak mozogni. Nagy-britanniai tudósok létrehoztak egy hordható eszközt, amely a páciensek mellkasának megbizsergetésével ezeket a tüneteket esetlegesen enyhíteni tudja. A CUE1-ként ismert készüléket az Imperial College London Charco Neurotech nevű spinoff-cége fejlesztette ki. A korong kialakítású szerkezetet a beteg szegycsontját takaró bőrfelülethez kell rögzíteni, ahol is aktivált állapotban egy elektromos motor segítségével ritmizált rezgésmintákat gerjeszt. Ez a "fókuszált vibrotaktilis ingerlésnek" nevezett mechanizmus a szervezetben különleges idegi jeleket generál, amelyek aztán egészen az agyig utaznak, és itt, a motoros kéregben, illetve a thalamusz alatti magban (a vélekedések szerint) csökkentik a bétafrekvenciás aktivitást. Ez azért lényeges körülmény, mert a tudomány jelenlegi sejtése szerint az ezekben a régiókban zajló túlzott béta tevékenység a felelős a Parkinson-kórban szenvedő betegek mozgáskontrolljának zavaraiért.
Parkinson-kór Miért eltérőek a tünetek? Nem lepődünk meg azon, hogy barátainak különbözőek a tüneteik, mivel az egyének nagymértékben eltérnek egymástól. Általában azonban a Parkinson-kórnak három fő tünete van: a remegés (tremor), a lelassulás (bradykinesis, ejtsd: bradikinézis) és a merevség (rígor). A remegés egy szokásos korai tünet, gyakran főként az egyik oldalon, az egyik kézben vagy karon jelenik meg. A jellegzetes (nyugalmi) remegés akkor fordul elő, amikor a testrész pihen és/vagy megtámasztott. Ez a remegés gyakorta csökken, vagy eltűnik, amikor a testrészt használják. Néhány Parkinsonosnál látható remegés akkor is, amikor a végtagot adott testhelyzetben tartja, és/vagy épp használja (cselekvési remegés vagy intenciós tremor). A remegés elő is jöhet, meg el is tűnhet, és mindig észrevehetőbb, amikor a Parkinsonos személy nyugtalan, izgatott vagy stresszes. A Parkinsonosok körülbelül 70%-ának egyik első tünete a remegés. A mozgás lelassulása (bradykinesis) és a koordináció hiánya a Parkinson-kór másik tünete, s több gondot okoz az embereknek, mint a jobban ismert remegés.