* Eltérések az áfa kezelésben a személygépkocsira és a tehergépkocsira vonatkozó áfa szabályok tekintetében * Tehergépkocsi személygépkocsivá történő átalakításának áfa kötelezettsége * A gépkocsivezető által munkába járáshoz is használt kisteher-gépkocsikra vonatkozó áfa szabályok * Személygépkocsi beszerzése: mikor vonható le az áfa? * Személygépkocsi beszerzése zárt végű lízinggel * Személygépkocsi beszerzése nyílt végű lízinggel * Bérelt személygépkocsi áfa elszámolására vonatkozó új szabályok * Milyen ügyletekre és mikortól alkalmazható? * Az 50%-os diktált levonási hányad helyes alkalmazása, nyilvántartási kötelezettség * Kezdőrészlet és a maradványérték minősítése az új rendszerben * Tételes elszámolás választása személygépkocsi bérleti díjnál, ennek a nyilvántartási szabályai * Munkába járáshoz is használt cégautó ra vonatkozó áfa szabályok * Mi a szabály, ha nem szed a magánhasználatért térítést a cég?
-ben. A törvény 124. §-a szerint nem vonható le a céges autó üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. E szerint az egész összeg másik 50 százaléka után levonható az adó. Nézzük milyen igazolásokat kell benyújtanunk a könyvelőnek! A jogalkotó nem határozza meg, de valamilyen nyilvántartással, ami lehet például útnyilvántartás, igazolnia kell a cégnek, hogy az autót adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja. Ahogy korábban említettük, fontos szerepe van annak, hogy a személygépkocsit mekkora mértékben használja a cég a vállalkozással összefüggésben és milyen mértékben magáncélra. Mikor kell kiküldetési rendelvényt vezetni?. Annak azonban nincs alsó határa, hogy milyen mértékben kell az autót a vállalkozáshoz használni, a táv akár elhanyagolhatóan kicsi is lehet, a lényeg csupán annyi, hogy legyenek megtett kilométerek a vállalkozással összefüggésben is. Adózás és költségelszámolás céges autó után A cégautó adózásával kapcsolatos részletszabályok a gépjárműadóról szóló törvényben kaptak helyet.
2017. január 1-jétől a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén, azaz: kiküldtetésnél vagy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltsége – az üzemanyagköltségen kívüli – 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedett. január 1-től a munkába járásról szóló 39/2010. (II. 26. ) Korm. Gépkocsi-használat - Adózóna.hu. rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés adómentesen nyújtható értéke15 Ft/km-re emelkedik. E költségtérítés szja szempontból történő "adómentes" kifizethetőségéről az Szja tv. 25. § (2) b) pontja rendelkezik. Mindhárom esetben – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás esetén munkába járás esetén (39/2010. r. szerint) azonban a megtett útszakasz hitelt érdemlő bizonyítása kiemelten fontos. Erre a jól bevált és az adóhatóság által is elfogadott eszköz az útnyilvántartás. Ha a magánszemély a társaság üzleti célja érdekében használja saját tulajdonú gépkocsiját, akkor a megtett kilométerek után 9 forint is fizethető, ami a saját tulajdonú gépkocsi biztosítási díját, javítási és egyéb felmerülő költségeit hivatott fedezni.
Kiküldetési rendelvény: saját gépkocsi használat elszámolása. Autónként 1. 350. 000 millió forint megtakarítás évente! Automata útrögzítés, hiányzó utakra útajánlás. Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik összezavarodva érkeznek hozzánk könyvelőjüktől vagy adótanácsadójuktól. Ha szóba kerül a kiküldetési rendelvény szó és az a kérdés, szükséges-e az ügyfeleknek kiküldetési rendelvényt vezetni, sokszor olyan alapvető fogalmak is össze tudnak keveredni, mint az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény. Tehát… Mi a kiküldetési rendelvény? Kiküldetési rendelvény segítségével azok a magánszemélyek, akik munkáltatójuk számára céges célból utaznak saját gépkocsijukkal, kiküldetési rendelvény vezetésével kifizettethetik munkaadójukkal a céges célból megtett km-ereket, anélkül, hogy cégautóadót kéne fizetniük magánautójuk céges használata után. Az világos, hogy ez miért jó a munkavállalónak. De a munkáltatónak is lehetősége van a NAV által is elfogadott kiküldetési rendelvénnyel, legálisan béren kívül kifizetni munkavállalójukat.
Ez esetben lehetőség van az utazással kapcsolatos költségek megtérítésére, ehhez kiküldetési rendelvény szükséges. A kiküldetési rendelvény tartalmazza, hogy magánszemély mekkora távolságú útra használta a személygépkocsit, kilométerben megadva. A kilométerenkénti költségtérítés 15 Ft, a megtérítéshez szükség van a NAV által közzétett fogyasztási normára, a benzin literenkénti árára, valamint a tankoláskor kapott bizonylat bemutatása is szükséges. Számla hiányában átlagárral számolnak, amit a NAV minden hónapban közzétesz, de ez esetben is érdemesebb a saját bizonylatot bemutatni, ezért az ASK Debreceni Könyvelő Iroda munkatársai javasolják annak megőrzését. Ha további kérdései vannak céges autója elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken! ASK Debreceni Könyvelő Iroda
Egy kft. tulajdonosa a céges ügyek intézéséhez a saját autóját használja. Szeretné legalább az üzemanyag-költséget a cégben elszámolni. Hogyan lehetséges ez? Ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a cégnek az autót? A cégautóadót kinek kell megfizetni? Az üzleti utazással járó céges feladatokhoz használt saját autó költségeinek megtérítése kiküldetési rendelvénnyel a legegyszerűbb. Ebben az esetben cégautóadót nem kell fizetni – írja az Adózóna. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a munkába járás, a lakóhelyről a telephelyre történő bejárás nem minősül üzleti utazásnak. A kiküldetési rendelvény olyan bizonylat, amelynek alapján bármely hivatali, üzleti utazáshoz igénybevett saját személygépkocsi használata miatt a szja törvény 7. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében adómentes költségtérítést lehet fizetni, ha a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A kiküldetési rendelvény formájára nincs kötelező előírás, ugyanakkor két példányban kell kiállítani (az egyiket a kifizető, a másikat a magánszemély őrzi az elévülésig).
Egyértelmű, hogy egy végrehajtási eljárás során mind a két fél, adós és jogosult egyaránt szorulhat ügyvédi képviseletre, tanácsadásra. Ennek megfelelően egyedi ügyekben is vállalom – akár magánszemély – végrehajtást kérők és adósok képviseletét is, amennyiben meglevő megbízóim miatt összeférhetetlenség nem áll fenn. A végrehajtási eljárások kapcsán fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az eljárási határidők jellemzően nagyon rövidek, a jogorvoslati rendszer korlátozott, illetve a követelés és ehhez tartozóan a végrehajtási jog elévülése is fontos tényező, ezért mindenképpen időben kell ügyvédhez fordulnia az érintett félnek. Az adósok képviselete esetén minden esetben, az egyedi ügy körülményeihez igazodó reális megoldásokra törekszem. Az adós vagyonára vezetett végrehajtás folyamatának az egyik legjelentősebb állmomása az adós tulajdonában lévő ingatlan árverezése. Végrehajtási jog törlése tulajdoni lapról. Ennek megfelelően a szolgáltatásom részét képezi, hogy az árverési vevőknek segítek eligazodni az árverésen történő ingatlanvásárlás útvesztőiben, beleértve az árverési regisztrációban történő segítségnyújtást, valamint az árveréssel és az utána következő eljárással (pl.
A Csődtv. 38. Árverés törlése | dr. Fülöp Edina ügyvéd. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. Ezzel összhangban mondja ki a Csődtv. § (3) bekezdése, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
Mindez lehetséges addig, amíg a licitálási idő véget nem ér. Fontos tudni, hogy az eljáró végrehajtónak a végrehajtási jutalékot is meg kell fizetnie az adósnak. Ebben az esetben az adós tehát a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a járulékos költségeket befizetni a megfelelő számlára, valamint a bírósági végrehajtót megillető összeget köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel. Az is megfelelő, ha az Adós a végrehajtónál közvetlenül megfizeti a végrehajtási jutalékot. Ha végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket az Adós megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződik, így a végrehajtó az ingatlan árverést törli. Az addig beérkezett licitelőlegeket pedig a jogosultak részére visszautalja.