A Pixel két oldala: Testkoncepciók dialógusa Tóth Krisztina Pixel című művében – Tóth Krisztina "E koncepciók által csoportosíthatók a műben megjelenő történetek, és elemezhető, hogy mely szövegekben a test mely fizikai, érzelmi, kulturális és társadalmi aspektusai kerülnek előtérbe. Mindeközben a szöveg egy szövegtest is: a test mint szöveg, vagy szöveg mint test kérdése és dialógusa az egész művet átszövő koncepció. " A weboldal cookie-kat (sütiket) használ Weboldalunk más oldalakhoz hasonlóan ún cookie-kat (sütik) használ az optimális felhasználói élmény elérésének érdekében. Kérjük járuljon hozzá a sütik használatához. Részleteket az Adatkezelési tájékoztatónkban talál. Elfogadom Elutasítom További információ
(78, 83) A sors által meghatározott utak pedig a Vonalkód olykor tragikus történeteit idézhetik fel az olvasóban. A Pixel nyelvezete azonban már eltávolodik attól, amit az írónőtől eddig megszokhattunk. Tóth Krisztina jellegzetes költőisége erőteljesen áthatja a Vonalkód ot. A versek univerzumához érezzük közel magunkat a tizenöt történet szubjektivitásában, a vonalvezetésében és abban a szimbólumrendszerben, amely az elbeszélések központi szervező elemévé válik. A Pixel nyelvezete azonban sokkal hétköznapibb, történeteit kevésbé jellemzi a költőiség. A prózaibb nyelvezet és az egyre egységesebb kötetek pedig már egy regény irányába mutathatnak. Tóth Krisztinát a nagy sikert aratott Vonalkód, valamint a homogén és rendkívül összeszedett Pixel után már joggal tarthatjuk számon a prózaírók sorában is. /Első megjelenés: Új Forrás, március. /
Tóth Krisztina - Pixel - MP3 hangoskönyv | 9786158140027 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Tóth Krisztina Dimenzió 145 mm x 125 mm x 10 mm Pixel - MP3 hangoskönyv Tóth Krisztina számos nyelvre lefordított Pixel című könyve rövid történetekből álló laza novellafüzér. A novellák önmagukban is értelmezhetők, együtt pedig egy nagy kompozíció részei. A novellák történetei 1-1 testrész köré rendeződnek. A főszereplőket - feleségeket, férjeket, szeretőket - kivétel nélkül szembeállítja valamilyen hétköznapi esemény saját magukkal. A hangoskönyv mini hangjátékokból áll, 15 nagyszerű színész közreműködésével. A három narrátor: Györgyi Anna, Létay Dóra és Major Melinda, a karakterszerepekben pedig Epres Attila, Fesztbaum Béla, Friedenthal Zoltán, Gyöngyösi Zoltán, Hajmási Dávid, Igó Éva, Jordán Adél, Lux Ádám, Radnay Csilla, Rujder Vivien, Vida Sára és Zsurzs Kati hallható. Eredeti ára: 2 900 Ft 2 016 Ft + ÁFA 2 117 Ft Internetes ár (fizetendő) 2 762 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
Irodalomelméleti szempontból már maga a test-szövegtest párhuzam érdekes, ugyanúgy, mint a regény (mert talán regényként is megállja a helyét a mű) felépítése és az egymás köré szerveződő történetek, ám a narráció az, ami miatt úgy gondolom, mindenképp érdemes az elbeszélő szerepét megemlíteni. A heterodiegetikus narrátor olvasóközeli és abszolút biztos pozícióból játszik macska-egér játékot velünk, élvezi a szerepét, azt, hogy a hatalom csak az övé, pár történetet háromféleképp is elbeszél, meg-megváltoztatva a befejezésüket. Sokszor elbizonytalanodik abban, hogy valóban úgy történtek az események, ahogy ő leírta és hozzáteszi, hogy még ha így is történtek, akkor sem biztos, hogy ezekkel a szereplőkkel és ezzel kínzó bizonytalanságban hagyja az olvasót. Véleményem szerint az elbeszélő kétségkívül nő, a harminc történetből huszonhét női sorsokat mutat be, a férfiak csupán kiegészítő elemek, ám a narrátor egy pillanatig sem helyezkedik az öntudatos feminista szerepébe, hiába lenne néha nagyon olcsó és hálás húzás, mégsem teszi és ezzel a lehető legjobban dönt.
Sejtette, hogy a főorvos intézte el az utat, és azt is sejtette, hogy akar tőle valamit. Amikor este a szállodafolyosón összetapadtak, tudta, hogy vele fog menni a szobába. Mind a ketten ittak előtte, ő elég rosszul bírta. Szédelegve borultak az ágyra, hajnalig szeretkeztek, aztán az orvos öt körül hirtelen kijózanodva távozott, mint akit beteghez hívtak. A nő csak nyolc körül kelt fel. A fürdőszobában észrevette, hogy a férfi kiszívta a nyakát. Soha nem fordult még elő vele ilyesmi, izgult, hogy vajon három nap alatt eltűnik-e majd a folt. Megreggelizett a szállodában, aztán zsebében a napidíjjal elindult a városba. Egy nagyáruház női konfekcióosztályán kötött ki. Az átszeretkezett éjszaka és az előtte álló üres délelőtt felszabadította, és nem érezte a szokásos, hirtelen rátörő lelkifurdalást, ami mindig elfogta, valahányszor magának készült vásárolni valamit. Egy piros, kivágott ruhával lépett be a próbafülkébe. Otthon sose választott volna magának ilyen feltűnő darabot, de ott, akkor azt képzelte, hogy hordani fogja.
Később Párizsban telepszik le és francia könyvelő lesz belőle. Igen, így is történhet. A férje egy nagyon kedves, gyér hajú tisztviselő a BNP Paris Banknál, de ez egyáltalán nem tartozik a történethez. Gavriela franciául gondolkodik, és görögül felejt. Az anyja nevét, Domna, egyre inkább úgy hallja, mintha a francia átok szó visszhangzana belőle. A gyerekeivel is csak franciául beszél, a görög irodalmat szintén francia fordításban olvassa. A keze kifejezetten csúnya, az ujjai rövidek, ezért még a férjétől kapott ékszereket sem viseli. Egy bőrdobozban tartja őket. Gavriela nem boldog, mert ez Párizsban is keveseknek sikerül, de tulajdonképpen elégedett. Van egy barátnője, akivel együtt járnak vásárolni. A barátnő feltűnően hasonlít Gavrielára: amikor a metrón egymás mellett ülnek, az utasok rendre testvéreknek nézik őket. A barátnő egyébként félig román, félig magyar, és neki is őszülő, göndör haja van. Tudom, ez így egyre bonyolultabban hangzik, de nem simíthatjuk fényes bojttá a valóság széttartó, kusza szálait.
Azt a kutya mindenit a világnak - YouTube
Azt a kutya mindenit a világnak, Rosszabb életem van, mint egy kutyának! Mert a kutya befekszik a szalmába, Én meg csak úgy csavargok a világba! Jaj, istenem, légy esett a boromba, Az életem nem azért oly mostoha! Megiszom én, ez az egy légy ne ártson, A jóisten tartsa meg a szokásom! Azt a kutya mindenit zeneszöveg. Kimentem én a határba szüretre, Gyere babám, ülj ide az ölembe! Vörösbor, ha kifogyott a kancsóból, A maradékot kiisszuk a hordóból! Sok szépasszonyt láttam én a világban, Futottam én utánuk, de hiába! Soha nem bántam meg, amit csináltam, Azóta én csavargok a világban!
körébe tartozik, hanem csak bizonyos tipikus helyzetekben alkalmazhatóak (pl. Veri az ördög a feleségét 'esik az eső, és közben süt a nap'). Az A kutyafáját! azonban egyik csoportba sem tartozik, mert egész mondat szerepét játssza, tehát káromkodás nak kellene hívni (bár a fenti szövegben én is a szólás szót használtam). A szóláshasonlat kifejezés viszont semmiképp sem jöhet szóba, mert az mindig összehasonlítást tartalmaz, pl. veri, mint a répát. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 2 Pesta 2013. május 17. Azta kutya mindenit. 17:11 @ovninauta: magyarul szokás mondani, hogy "egy kalap szamóca". :) Nem szokták ma tudni, hogy a "kutya világ" szintén szépítő kifejezés, lásd föntebb, pl. "kutya egy világot élünk". Konkrétan a kutya helyett inkább azt mondták, hogy eb. Más kérdés, hogy valakit agg ebnek nevezni is sértés volt. Avagy az "ebadta" is káromlás/káromkodás volt, mivel a teremtés Isten dolga (az adta-teremtette, szedte-vette-teremtette szintén). A lengyelben meg a kurwa helyett azt szokás mondani, hogy kurczę, ami kiscsibét jelent.