Tisztelt Gyűjtők! Plakát szerető és gyűjtők részére teszünk fel-elérhető árakon egyedi, régebbi plakátokat. Amennyiben érdekli valamelyik, üsse le időben mielőtt az élelmes"nepperek"elviszik továbbértékesítés céljából, és négyszeres –ötszörös árakon adják tovább. Érdemes körbenézni, milyen árakon érhetők el más internetes portálokon a plakátok. Szabó István: MEPHISTO című filmjének eredeti plakátja-1981-OSCAR-díj Főszerrepben: Klaus Maria Brandauer A film eredeti -magyar-/ nem reprint/plakátjával egészítheti ki gyűjteményét. méret: 16 X 23 cm álló Ha más kedvence van kérdezzen és ha van feltesszük. A plakátot megbízásból tettem fel. A mai Intermezzo vendége Szabó István Oscar, -és Kossuth-díjas filmrendező – Klasszik Rádió 92.1. Személyes átvétel csak a Batthyány -téren-egyébként posta
Szabó István és Nemes Jeles László filmjeinek címét mindenki kívülről fújja, de vajon mennyit tudunk azokról, akik magyarként jelölésig vagy akár díjig jutottak más kategóriákban? Számos kategóriában kaptak már elismerést magyar alkotók az Oscar-gálán: cikkünkben elvonatkoztatunk egy kicsit a két legismertebb Oscar-díjas magyar alkotástól, számba véve azokat a filmeket és alkotókat, akikről ritkábban esik szó, pedig komoly eredményeket értek el az akadémia mércéje szerint is. Szabó istván oscar.com. A légy Oscarjának története Kezdjük ott, hogy a Mephisto előtt ott volt már A légy: Rófusz Ferenc alkotása 1981-ben animációs rövidfilmként jutott ki a gálára, ahol el is hozta a legjobbnak járó szobrocskát – igaz, maga az alkotó nem utazhatott ki az eseményre, sőt, azt is késve tudta meg, a Szabad Európa rádiót hallgatva, hogy nyert. A filmhez az ötletet egy Pink Floyd-lemez, az Ummagumma adta neki, ezt hallgatta Rófusz Ferenc, miközben lepergett előtte egy történet, melyet végül meg is animált, aprólékos munkával megrajzolva az egyes képkockákat.
Az Európa-tetralógiával szemben az Édes Emma, drága Böbe szűkös költségvetésből készült. A Vészits Andreával közösen írt forgatókönyv a munka elkezdésekor bevallottan nem volt százszázalékosan kidolgozott, a figurák, helyzetek vázlatosak benne – erre utal a "Vázlatok, aktok" alcím is. Szabó istván oscar pistorius. A rendező később úgy nyilatkozott, vállalja "a töredékességet és a félkész jeleneteket, mert azt szeretnénk megmutatni, ami – érzésünk szerint – épp most, ebben a pillanatban van. És úgy hisszük: ezt most azonnal kell elmondani, nem szabad megvárni, amíg az idő és a türelem segít végiggondolni, és pontossá, teljessé tenni a dolgok kimondását. Ha úgy tetszik: vázlatos helyzetjelentést akarunk adni a mai életérzésről. " A film fényképezését Szabó állandó alkotótársára, Koltai Lajosra bízta, a férfi főszerepet egyik kedvenc színészére, Andorai Péterre, a nőit az Európai Filmakadémia egyik megbeszélésén felfedezett Johanna ter Steege-re osztotta. A holland színésznő, aki a Találkozás Vénusszal epizódszerepében is feltűnt, Emmához hasonlóan faluhelyen nőtt fel, és tanítónőként végzett.
Ennek megfelelően kényelmetlen közelképek és nagytotálok váltják egymást, valóban kiszámíthatatlanul, hol behúzva, hol eltaszítva minket, nézőket, s a film során többször leomlik a negyedik fal, a színész pedig kiszól nekünk, tükröt tart elénk, hogy érezzük: nem kapunk kész válaszokat, csak a súlyos kérdést, amire aztán mi magunk kell, hogy feleljünk. Kiemelt kép:
Ebben társa általános iskolai barátja, a falu plébánosa, akivel sorsuk azonossá válik.
Közös még bennük a jellegzetes közép-európai sors bemutatása, az egymást követő ideológiáknak kiszolgáltatott ember, aki vagy lemond szinte mindenről, amire vágyik, legyen az pénz, siker, népszerűség, karrier, vagy lepaktál, és maga is besározódik. Nem kell magyarázni, mennyire aktuálisak ma is. Szabó istván oscar wilde. Redl ezredes Találkozás Vénusszal (1991) A kilencvenes éveket egy nemzetközi sztár, a karrierje csúcsán álló Glenn Close főszereplésével készített Találkozás Vénusszallal kezdte. Ebben a korábbi filmjeihez képest könnyedebb vígjátékban egy magyar származású karmester a főhős (Niels Arestrup), aki Wagner Tannhäuser című operájának vezénylésére utazik Párizsba. A nemzetközi társulattal azonban nem egyszerű a munka, pláne azután, hogy a karmester beleszeret a dívába (Close). A Találkozás Vénusszal színészgárdája Fotó: Enigma Film / Northfoto A nagy filmsztárok közül sokan dolgoztak Szabóval, Glenn Close szerint azért, mert nagyon jól bánik a színészeivel. Szabó maga is azt mondja, hogy a filmkészítésben a legjobban a színészek arca, az arcokon megszülető érzelmek érdeklik.
A hunokról számtalan kutatási anyag, tanulmány, könyv jelent meg a regény megírását megelőző fél évszázadban. Gárdonyi Géza irodalmi alkotást készített és nem hiteles történelmi munkát. Regényre jellemző, hogy pszichologizál, ez főként a szereplők jellemzésén és a konfliktushelyzetek bonyolultságán vehető észre. Zéta magas műveltségre tesz szert Priszkosz rétor házában. Priszkosz valóban létezett és követként járt is Attila udvarában. Gárdonyi géza a láthatatlan embers. Feljegyzései a történészeknek is igen értékes forrásmunkák. Priszkosz valóban látta a hunok táborait személyesen találkozott Attilával. A mű további szereplői közül teljes bizonyossággal tudjuk, hogy egy részük valóban létezett, mások ha nem is volt ismert a nevük – lenniük kellett. A kitalált alakok az író alapos felkészültsége miatt hitelesnek tűnnek – nagyon jól vannak megírva. Zéta elbeszéléséből Priszkoszt jó szívű, nagy lelkű, feltűnően művelt és széles látókörű embernek ismerjük meg. A korabeli leírások tanulsága szerint valóban ilyen is volt. Attila ábrázolása lényegesen eltér a valóban létezettől.
Gárdonyi Géza - A láthatatlan ember A könyv megvásárlása után automatikus e-mailt küldünk a részletekkel! gerinc töredezett Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Gárdonyi géza a láthatatlan ember olvasónapló. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.
Az Egri csillagok megírása után ismét egy országos esemény: Munkácsy Mihály festőfejedelem gyászpompás temetése ragadja el Gárdonyi Géza képzeletét s fordítja kutatókedvét Attila hun király legendás temetésére. Az i. Gárdonyi Géza - A láthatatlan ember - Múzeum Antikvárium. sz. 5. eseményeit leginkább Priszkosz rétornak a följegyzéseiből tanulmányozza, aki személyesen ismerte Attilát, de régészeti és néprajzi tanulmányokat is folytat, hogy hitelesen írhassa le a különböző nomád, félnomád népek szokásait, öltözködését, harcmodorát. Elutazik Franciaországba, fölkeresi az egykor volt Catalaunum határában lévő harcmezőt, hogy pontosan fölmérje, hány ember vehetett részt 451-ben Attila és Aetius összecsapásában. Csak ezután kezd a mű megírásához.
A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasabb rangra kerülhet, s így elnyerheti Emőke kezét. Reményeiben azonban csalatkozik, súlyosan megsebesül, és amikor Atilla győztes csatáiból visszatér, Zétát a szolgák közt ugyan elsővé teszi, de fel nem szabadítja. Atilla váratlanul meghal, s temetésén - Zéta helyett - a csuklyás halottkísérők közé kéredzkedett Emőkét is lenyilazzák. Kiderül, hogy Emőke olthatatlan, reménytelen szerelme Atilla volt. Végül Zéta is megbékél, s elfogadja az őt régóta szerető görög leány, Dzsidzsia szerelmét. Gárdonyi géza a láthatatlan embed for youtube. Gárdonyi e nagy ívű, mozgalmas történeti regényében a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi példaként állítja elénk.
De ez csak játék volt nekem. Megvetettem azokat az embereket, akiknek minden beszéde csak a maga ügyei meg a házi ügyek, pletykák, babonák. 301. oldal Óh, tudok én alázatos lenni: a rabszolgaság nagy tanítómester az alázatosságban! 301. oldal Aki harcol, se nem érez, se nem gondolkodik. Csak akarata van: ölök! Még a védelmünk mozdulatai is csak gépiesek, olyanok, mint mikor esünk, s a kezünk előre mozdul, vagy ha a szemünk előtt suhan el valami, behunyódik magától. De a legcsodásabb az, hogy a nagy ütések, nagy szúrások, nagy sebek nem fájnak. 277. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember - Móra Klassz. oldal Ha lesz a maradékaim között, akit vagy a kénytelenség, vagy az enyimhez hasonló elmebeli bomlás csatába visz, tudja meg, hogy a halál nem fájdalmas. A test már rohanásban elveszti csaknem minden érzékenységét: sem ütés, sem vágás, sem szúrás nem fáj, csak érintésképpen érződik. Ha meg halálos a seb, elkábulunk, mint ahogy mindennap is elkábulunk az elalvás előtt. oldal Sokszor eltűnődtem, hogy mi is van azon az arcon, amely engem így elbűvölt?
A szép ruhát mindig szerettem. Ez az egy női vonás kiirthatatlan maradt bennem. Ha magamnak kellett is mosnom, de volt mindig fehér ruhám, és illatszert is mindig szereztem, ha egyebet nem, szagos füveket. 313. oldal Szenvedni nagy célokért, vallásért, emberi nézetekért, tudományért - valami. De szenvedni macskáért, egy nőnemű hun gyermekért, aki oly műveletlen, hogy az ábécét sem ismeri; olyan barbár, hogy szalonnát eszik reggelire, és aki még csak jókedvében sem néz rám szeretőn... 281. oldal - A mi vallásunk csupán csak egy jóslatot ismer. - Mondd. - Ahogyan Isten akarja. 255. oldal Te áldott lélek, te női testben járó égi angyal! Mindig mellettem lengett a te szárnyad, s mégis csak akkor, abban a pillanatban nyílt reád a szemem. Nem te voltál-e mindenkor az engem szerető, a hű, a miattam szenvedő, a nekem rendelt? És én mégsem láttalak. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. 370. oldal Ahogyan Isten kibocsátott erre a világra, éppúgy vissza is szólít! 317. oldal Könnyeztem, s azért láttam mindenkit könnyezőnek. 316. oldal A szentemberségből annyi meg is volt bennem, hogy nem bántottam soha senkit, s ha valaki kedvetlenül nézett reám, annyi figyelmet tanúsítottam iránta, hogy meg kellett szeretnie.