A kiközösített, az iskolájában és a családjában is ügyetlennek és különcnek bélyegzett Csutak nem találja helyét a világban. Egyedül az édesapja érti meg, aki szintén szeret csendben elmerülni önmagában. A kisfiú is különbözik a többiektől, ám éppen ezért lehet ő az egyetlen, aki az utcán vonszolt lóban megpillantja a nagybetűs kaland lehetőségét. Csutaknak persze magának is szüksége van a csodára, hiszen a többiekkel ellentétben a nyár nem tartogat különösebb izgalmakat a számára. Irányításával a mentőakcióból izgalmas lovas kaland lesz és végül ünnepelt hőssé emelkedhet a társai között. Az ártatlan naivitás teremtő erővé változik, a bátor kiállásból erős csapatszellem születik. A Csutak és a szürke ló tehát nem csak a kisebbeknek szolgálhat fontos, megszívlelendő tanulságokkal. Az utcán vonszolt lóban megpillantja a nagybetűs kaland lehetőségét Mándy Iván regényei ugyanis a fordulatos cselekmény helyett a jellegzetes hangulatokra, a sajátos nézőpontokra épülnek. A Csutak és a szürke ló forgatókönyvét jegyző Kézdi-Kovács Zsolt később rendezőként is filmre vitte az író egy másik történetét.
A Csutak és a szürke ló megszületését nagyban inspirálta Mándy vonzódása az állatfigurákhoz, az első novelláktól kezdve látunk erre példákat. Ezek idővel változnak: eleinte (negyvenes évek: Tibor; Egy varjú) fabulaszerűek, érzelmesek, később szimbolikusabbak, végül a becketti groteszk remekei ( A légyvadász; Kabinszúnyogok). A másik késztető erő a szilencium. Az 1950-es évek közepe tájt Mándynak megélhetési lehetőségét adott a Rádió azzal, hogy gyerektörténeteket dolgozhatott át. Ezek az évek érlelhették meg benne – saját bevallása szerinti első önálló gyerekkönyve – a Csutak a színre lép (1957) ötletét. A címből világos, hogy konkrét jelentésről van szó: szín, azaz színpad. A második kiadásban már elmarad az a névelő, így a cím általánosabb értelművé válik: Csutak színre lép, tehát irodalmi szereplő lesz. Az elhallgattatottság éveiben Mándy és írótársai csak akkor jelenhettek meg, ha munkájuk – legalább látszatra – "ifjúsági" volt. Lengyel Balázzsal való beszélgetésében említi, hogy 1953-ban Ottlikék gödöllői otthonában együtt hallgatták a rádión Nagy Imre beszédét, amelyben említődnek a "kis magyarok", mire minden irónia nélkül megjegyzik Nemes Nagy Ágnessel, hogy ezek szerint több gyerekirodalom-átdolgozásra és saját gyerekkönyv írására lesz lehetőségük.
A Régészeti kiállításon évezredek kincsei között megcsodálhatjuk a királyi bazilika értékes kőfaragványainak maradványait is. A különleges Fekete Sas Patikamúzeum mellett rendkívül népszerűek a képzőművészeti tárlatok a Deák és a Csók István Képtárban. Utóbbiban őrzik Aba-Novák Vilmos világhírű pannóját, amely az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonját díszítette. A Hetedhét Játékmúzeum Európa-hírű játékgyűjteményében több ezer miniatűr játék és baba kapott helyet az egykori polgári miliőt bemutató enteriőrökbe rendezve. A fehérvári kirándulásból nem maradhat ki a Bory-vár sem. A 20. századi lovagvár, a romantika fellegvára a város legkülönösebb építménye, amit Bory Jenő építész-szobrászművész emelt két kezével felesége és gyermekei számára. Székesfehérvár Városportál - Éremgyűjtő találkozó kiállítással, éremkibocsátással vasárnap a Szent István Művelődési Házban. Közel negyven nyáron át készült a lenyűgöző alkotás jórészt betonból, mely jelentős újítás volt a korában. Székesfehérvár programnaptára egész évben zsúfolt, egymást érik a színvonalas rendezvények. A történelmi főváros legfontosabb eseményére augusztusban kerül sor.
A X. században kialakult, mocsarak által védett fejedelmi szálláshely egy ideig elárvultan várta, hogy a fény ismét rávetődjék, míg az 1000-ben királlyá koronázott István a külső és a belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának megszilárdítása után 1018-ban megépíttette a Fehérvár alatt a Szentföld felé vezető zarándokutat. Az útvonal csomópontjában reprezentatív, királyi központot szándékozott létesíteni. Első lépésként felépíttette a koronázó bazilikát, amely köré hamarosan további templomok, kolostorok, paloták emelkedtek, felépült a prépostság és a káptalani iskola is. Szf-on koronázott királyok emlékérem sorozat 6 db - Jelenlegi ára: 5 000 Ft. A királyi székhelyet falakkal vették körül, a koronázási templomot állandóan tovább bővítették, díszítették. A zarándokút politikai jelentősége indokolta, hogy a király az útvonal közelében fekvő Fehérváron éljen. Ezért épült fel ezen a helyen a Nagyboldogasszony-bazilika, amely a város jelentőségét hosszú évszázadokra meghatározta. A bazilikának az utókorra maradt töredékei beszédesen vallanak a régi időkről. A pompás, gazdagon berendezett épület középpontjában helyezték el a királyi trónust, a "széket", melynek a város a Székesfehérvár elnevezést köszönheti.
Székesfehérvár Szent István városa: itt kezdte felépíteni magántemplomát, a Szűz Mária Prépostsági templomot, a későbbi koronázó templomot. Ide temették és itt avatták szentté államalapító királyunkat, itt született fia, a később szintén szentté avatott Imre herceg. Itt helyezték el a királyi trónt, őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd az ország levéltárát. A bazilikában koronázták királyainkat, és itt rendezték a királyi esküvőket. Itt volt a sókamara, és a pénzverőkamara is, s az I. István alapította székesfehérvári társkáptalan révén kulturális központ is lett a város. Feltételezések szerint ő vezette be a később országgyűléssé alakuló törvénykezési napokat, s tőle kapta Székesfehérvár a szabad királyi város címet és az ezzel járó kiváltságokat. A koronázások, királyi esküvők és temetések mellett további országos jelentőségű események zajlottak Székesfehérváron. Az itt megtartott 1222-es Országgyűlésen hirdette ki II. András király az Aranybullát, az ország első alkotmányát, ahogy az esemény helyén emelt emlékmű hirdeti.