A javításnak ilyen esetben a hibás adat áthúzásával – ami nem eredményezi az eredeti adat olvashatatlanságát – és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének a feltüntetésével kell megtörténnie. ) Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számlakibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének, ha a számla hibáját a számlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany, ilyenkor a hibás számlát a számlaadásra kötelezettnek elégséges a saját rendszerében érvénytelenítenie. A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő: az okirat kibocsátásának kelte; az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja; hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; a módosítással érintett számlaadat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha ilyen van.
A számlakibocsátás határideje (I. rész) - Adó Online Új korszak az adózás világában április elsejétől Számlával egy tekintett alá eső okirat Speciális a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő által kibocsátott felvásárlási okirat esetköre. A felvásárló ugyanis ezen bizonylat alapján az áthárított kompenzációs felár tekintetében adólevonási jogot gyakorolhat, az adatszolgáltatási kötelezettség ezen feltétele tehát teljesül. Mindazonáltal az Áfa tv. 202. §-a egyértelműen önálló bizonylattípusként nevesíti a felvásárlási okiratot, és rögzíti, hogy annak kibocsátása esetén az értékesítő mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. A felvásárló tehát nem az Áfa tv. 161. §-ában szabályozott önszámlázás keretében bocsátja ki a bizonylatot, hanem a szabályozás értelmében a felvásárlási okirat kiállítása esetén nem kerül sor számla kibocsátására. Az Áfa tv. számlával egy tekintet alá eső okiratnak sem minősíti a felvásárlási jegyet. A felvásárlónak tehát nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége (sem kiállítói, sem befogadói minőségében).
Az áfatörvény 2018-ban hatályba lépő módosításainak legnagyobb része az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő forgalmi adózási eljárási kérdések átemeléséről szól, azaz érdemi változásokat nem jelentenek. Ezen szabályok mellett a számlázóprogramok online adatszolgáltatásának törvénybeli implementációja jelenti az érdemi módosításokat. Az áfarendszerben 2018-ban beálló legjelentősebb módosulás a számlázórendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése. 2018. július 1-jén lép hatályba a Számlázási rendelet (23/2014. (VI. 30. ) NGM rendelet) módosítása, mely a számlázóprogramok online bekötésének részletszabályait tartalmazza. A 2018. július 1-jétől már hatályos szabályok szerint ugyanis a számlázóprogramoknak az alábbi számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok tekintetében automatikus, online adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, – ha a számlán, vagy a számlával egy tekintet alá eső okiraton szereplő vevő magyar adóalany, és – az áthárított adó eléri a 100 ezer forintot, vagy meghaladja azt, vagy – az előbbiek szerinti jelentésköteles számlát módosító okirat esetén, határértéktől függetlenül.
számú és a 10. számú melléklete szerint vagyunk köteles adatot szolgáltatni bevételi (=kimenő számlák, vagy vevők) és kiadási számláiról (=bejövő számlák, vagy szállítók) az adóhatóság felé. A 4/A. melléklet a közösségi termékértékes, -beszerzés, közösségi szolgáltatásnyújtás és -igénybe vétel számláinak adatszolgáltatási kötelezettségét tartalmazza. (Erről majd külön cikkben részletesebben írunk. ) Ennek NAV nyomtatványa a 'A60 -as, amelyen ezen számláinkra vonatkozó adatszolgáltatást teljesíthetjük. A 10. számú melléklet a belföldi adóalanyok felé és tölük befogadott számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait tartalmazza. Ennek bevallási nyomtatványa a '65 a NAV rendszerében. A 2018-tól életbe lépett szabályozás csak abban az esetben érintett bennünket, ha áfa általános szabályok szerinti adózást választottunk és számlánkban az áthárított, vagy kapott számlánkban a levonható áfa összege a 100 ezer forintot meghaladta. Az alanyi adómentes adózókra a szabályozás 2020. június 30-ig nem vonatkozott.
Nagy Attila (2021-02-17)
(forrás:adózóna)
Az adatszolgáltatás időpontja a tervek szerint a számla lezárása lesz, azaz az az időpont, amikor a számlán további módosítás elvégzésére már nincs lehetőség, ezáltal nem befolyásolja az adatszolgáltatást a számla nyomtatásának, átadásának időpontja sem. Az adatszolgáltatás struktúrája már régóta elérhető, illetve szintén aktív az oldal is, mely egyrészt tartalmazza az adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges XSD állományt, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó legfrissebb információkat is. A tesztelés során lehetőség lesz az előállított XML állományok megfelelőségét is tesztelni (melyek struktúrája adatexport struktúrájára épül, azonban nem egyezik meg azzal teljes mértékben), melyhez előzetes regisztráció szükséges a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerében (KOBAK). 2018. január 1-jén indul a számlázóprogramok online bekötésének első fázisa, melynek során a fejlesztők tesztelhetik az egyedi adatfájlfeltöltéseken túl a számlázóprogramok adatszolgáltatási funkcióját.
Üzenetek: 1, 980 Témák: 24 Csatlakozott: 2011 Mar Értékelés: 5 Sziasztok! Tudom, hogy már megbeszéltétek a fejl. tartalékot, de másolnék ide egy cikket, hátha a későbbiekben jó lesz valamire. "Fejlesztési tartalék felhasználása Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnál mi a helyes eljárás a társasági adó alapjának korrekciójánál? A 8 millió forintos beruházáshoz 3 millió forintot a fejlesztési tartalék terhére valósítottam meg. A társasági adótörvény 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja a fejlesztési tartalék képzésének, a (15) bekezdése pedig a fejlesztési tartalék feloldásának feltételeirõl szól. A fejlesztési tartalék képzett összege a képzés idõszakában csökkenti az adózás elõtti eredményt. Az ilyen címen történt adófizetési kötelezettség-csökkenés azonban nem tekinthetõ végleges adókedvezménynek, ugyanis, ha a (15) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek, akkor késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni, ha a (15) bekezdésben elõírtak teljesülnek, akkor viszont az aktiváláskor a fejlesztési tartalék feloldott összegével azonos összeget az adózás elõtti eredményt csökkentõen elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni, azaz lesz olyan késõbbi idõszak, amikor az elszámolt értékcsökkenési leírás csak növeli az adózás elõtti eredményt.
Kérdés Társaságunk 2017. december 31-ével könyvelt fejlesztésitartalék-képzését 2021. december 31-ig nem használta fel teljes mértékben. Kiszámoltuk a fel nem használt részre jutó 9% társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot, mely összegeket 2022. január 31-ig megfizettünk. A 2129 Társasági adóbevallás 01-02 lapjának 24., 25. sorában fogjuk bevallani. Hogyan és milyen dátummal könyveljük a fejlesztési tartalék fel nem használt részének visszavezetését, a fizetendő társasági adót? Hogyan valljuk be a társaságiadó-bevallásban? Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. március 10-én (461. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8798 […] kezeli. A társasági adót a 2021. évi adóval azonosan kell kimutatni. A késedelmi pótlékot pedig a 2021. adóévi eredmény terhére - az egyéb ráfordítások között - kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pont alapján, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Tekintettel azonban arra, hogy az esedékessége […] Vissza a találatokhoz
A kérdéshez kapcsolódóan számszerû példa segítségével bemutatjuk a leírtakat: A társaság a fejlesztési tartalékot a 2006. évben képezte, és 3 millió forintot az eredménytartalékból a lekötött tartalékba ilyen címen átvezetett. A beruházást 2007-ben kezdte el, de csak 2008-ban fejezte be, 2008. december 31-ével aktiválta. A beruházás teljes bekerülési értéke 8 millió forint, amelybõl 4, 5 millió forint értékû beruházás valósult meg 2007-ben. Az aktivált eszközöknél a társasági adótörvény szerint is, meg a számviteli elszámolásokban is 14, 5 százalékos értékcsökkenési leírással számol. A fejlesztési tartalékot ehhez a beruházáshoz rendelte hozzá. Ha a kérdésben szereplõ beruházás a társasági adótörvény 7. §-ának (15) bekezdésében körülírt beruházásnak tekinthetõ, akkor a 2006-ban képzett 3 millió forint értékû fejlesztési tartalék már 2007-ben feloldható, mivel 3 millió forintnál nagyobb összegû beruházás valósult meg. A beruházással megvalósult eszköz(ök) aktiválásakor az adózó a társasági adótörvény szerint az értékcsökkenési leírást a bekerülési értékre vetítve állapítja meg, azaz 8 millió Ft-ra.