Éppen ezért egy Radnóti-kézirat felbukkanása mindig rendkívüli jelentőséggel bír, tételünk ráadásul a magánkézben lévő darabokhoz képest kifejezetten sok korrekciót tartalmaz. Ezek azonban nem is mind egy időben készültek. Erre utal legalábbis, hogy az egyik sor javítása – a többitől eltérő módon – ceruzás betoldás. Egy másik szokatlan módszer, a vers egyik legismertebb sorát érinti: "Garcia Lorca halott! Hogy senkise mondta nekem még! " Ehelyett eredetileg az alábbi sor állt: "Ó, a szegény! hogyan is lehet az, hogy senkise mondta! " Ez utóbbit azonban csak zárójelbe tette Radnóti, és nem átsatírozta, mint ahogyan általában eljárt. Emellett ki is satírozott sorokat, melyeket aztán teljesen átírt. Az olvashatatlanná tett részek azonban számítógéppel már felfejthetőek. Radnóti első ecloga. Így a végleges "rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak" verssor helyett elsőként ez állt: "rádvicsorít! nehezen kezd itt melegedni a tájék". A mű utolsó soránál azt láthatjuk, hogy Radnóti nagy gondot fordított a befejezésre.
hogy senki se mondta nekem még! Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa? Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászva tört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának. Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből. Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő? Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett folyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult? Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban? Ágyudörej közt? Radnóti Miklós: Első ecloga (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Üszkösödő romok, árva faluk közt? Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt. Jó neked, itt nyugalom van, ritka a farkas is erre, s gyakran el is feleded, hogy a nyáj, amit őrzöl, a másé, mert hisz a gazda se jött ide hónapok óta utánad. Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek, alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét.
Végül nem teljesült Gyarmati Fanni kívánsága: folyóiratban nem, hanem a "Meredek út" című kötetben jelent meg először nyomtatásban. (A napló jegyzetapparátusa tévesen jelöli meg a Válogatott versek [1930-1940] kötetet első helyként. ) Fogadtatása: Babits véleménye ellenére a kötet nem csak jó kritikákat kapott, de szinte mindegyik kiemeli az Első eclogát, vagy éppen idéz belőle; még a Nyugatban megjelent bírálat is (Lesznai Anna: Meredek út. Radnóti Miklós új versei). Emellett talán Szerb Antal véleményét érdemes megemlíteni, aki Radnóti Miklósné visszaemlékezései szerint egyenesen "rajong Mik könyvéért". Tagadhatatlan azonban, hogy a kötet, benne az Első eclogával elfoglalta méltó helyét a magyar irodalomtörténetben. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. "A Meredek út Radnóti költészetének alakulása szempontjából kitüntetett kötet: azt a pillanatot rögzíti, amikor a gyerekkori haláltrauma feldolgozása végéhez közeledik, és az alatta lassan érlelődő másik, háborús haláltudat felszínre tör és átveszi a főszólamot. " (Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete) A kézirat: Radnóti azon költők közé tartozott, akik ritkán őriztek meg piszkozatokat, így szinte lehetetlen rekonstruálni nála az alkotói folyamatot (Ferencz Győző szíves közlése).
( nem a réten! ---hegyi úton--- bibliai jelenet) Miről beszélnek? A háborús évek ( 2. világháború) könyörtelenségei, a fenyegetettségről, a költői magatartásról / azaz, hogy mit kell tennie a költőnek? / Hogyan? Szenvedélyesen, lázadó haraggal A prófétai átok /Ninivére/ellenére, idill é s, a jövőbe vetett remény is van benne
Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül az intézmény gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka pedig Aranka György lett. Tervbe vették könyvtárak, múzeumok felállítását, olvasótársaságok megalakítását, iskolák felállítását, valamint tudományos és irodalmi művek kiadását, régi kéziratok összegyűjtését és ezek rendezését. A magyar tudós társaság megalapítása. Az első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Rövid élettartam A társaságot a király nem hagyta jóvá, sőt a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, ezért az erdélyi műhely néhány éves működés után megszűnt. Ennek a pontos dátuma nem ismert, vannak olyan kutatók, akik szerint már 1801-től nem működött, mások 1806-ra teszik a végét. A tudós társaság megléte és működése nagy hatást gyakorolt a korabeli magyar szellemi élet nagyjaira, akik szintén megpróbáltak egy hasonlót létrehozni.
Utóbbi tevékenységében segítené őt egy titkár, aki a nem pozsonyi illetőségű tagokkal a levelezést is intézné. A pozsonyi tagság havonta tartana közgyűlést, ahol megvitatnák a beérkezett dolgozatokat, a tagság egésze pedig ugyancsak havi rendszerességgel tenne vállalást új dolgozatokra (ezzel elkerülve azt, hogy esetleg ketten ugyanazzal a témával foglalkozzanak). A három tudományterület minden hónapban néhány oldalas közleményt lenne köteles kiadni az alábbi címmel: "Pozsonyi megfigyelések a tudományok gyarapítására és mindenekelőtt Magyarország viszonyainak megvilágítására és javítására". Végezetül Bél Mátyás így zárja elképzelését: Szükséges, hogy a Társaság legfőbb törvénye Isten tisztelete, a fejedelem szolgálata, a nép és a haza dicsősége és haszna legyen. (Bél, 181. oldal) A tudomány hazai előmozdítása érdekében Bél Mátyás még nem jelöli meg a magyar nyelvet a tudomány nyelveként: a 18. század végén azonban a magyar nyelv kérdése összefonódik a hazai tudományos élet előmozdításának kérdésével.