A Magyar Ökotoxikológiai Társaság Honlapja Célunk: a hazai ökotoxikológiai kutatás és oktatás fórumának megteremtése Hosszas előkészítés után 2011-ben megalakult a Magyar Ökotoxikológiai Társaság Egyesület (MÖTT). A kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt hatásainak vizsgálatára vállalkozó szakmai közösség megalapításának gondolata immár hazánkban is egy évtizedre tekint vissza. 2004-ben, a "Kémiai és genetikai biztonság a mezőgazdaságban" című konferencia során eljutottunk a megalapítás gondolatáig. A MÖTT alapító tagjai között mezőgazdasági és tudományegyetemeink oktatóit, tudományos kutatóintézeteink munkatársait, hatósági szakértőket, ökológiai gazdálkodással foglalkozó szakembereket, valamint civilszervezetek képviselőit egyaránt megtaláljuk. A MÖTT új színt hozott a hazai környezettudományi kutatásokba és 2019-től Ökotoxikológia néven tudományos folyóiratot jelentet meg. Folyóiratunk a Biokontroll ökotoxikológia rovatát folytatja, ami 2018-ban zár. Tudományos rendezvényünket az Ökotoxikológiai Konferenciát évente a Tudomány Napja időszakában tartjuk és két rendszeres szimpóziumot foglal magában a géntechnológia – növény- és környezetvédelmi, valamint a környezetanalitikai és ökotoxikológiai szimpóziumokat, amelyeket korábban a Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvényeiként szerveztünk.
A konferencia prezentációi rövid vagy teljes tudományos cikk formájában a Biokontroll nevű elektronikus tudományos lapban jelenhetnek meg az esetben, ha a szerzők teljesítik a szerkesztőség által előírt követelményrendszert. Ez ügyben Székács András főszerkesztőhöz (a. ) kell majd információért fordulni. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kitöltött regisztrációs lapot Simon Gergelynek kell megküldeni az címre. Üdvözlettel a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöksége Program és Jelentkezési lap elérhető itt >>> Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Egyesületi Tagok A Tagok ABC sorrendben. Állapot: 2021. 11. 24.
Az antik görög kultúra Geometrikus k or A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a festett vázák a legfontosabbak. Falfestészetükről csak a római kori másolatok maradtak meg. A vázaképek a görög mitológia, élet jellemző jeleneteit ábrázolják. A görög vázafestés kezdeteit a geometrikus kor jellemzi. A körbefutó vízszintes vonalközt kizárólag mértani díszítés tölti ki. A görög agyagművesek a kezdetektől fogva fazekaskorongot használnak, a festők vonalzók és körző segítségével díszítették az edényeket. A legrégibb i. e. 6. Antik, görög, barble, művészet. | CanStock. századból való vázákon erősen érződik az egyiptomi hatás. A művészek az emberek, állatok illetve tárgyak sajátságos ábrázolását dolgozták ki. Csak a leegyszerűsített körvonalakat ábrázolták, de úgy, hogy mindenki felismeri benne a szóban forgó alakot. Ezek az egyszerű formák segítségével bonyolult mintákat alakítanak ki, amelyek beborítják az edények falait, ornamentikára hasonlítanak. Találunk köztük harci jeleneteket, mulatozást, táncot, szertartást. A színek a tárgyak ismertetőjelévé válnak.
Führer durch die Archäologische Ausgrabungsstätte A szerző a görög művészet egyik legkiválóbb tudós ismerője. Összefoglaló tanulmánya az 1960-as évek elején jelent meg először; azóta több... 79 pont Múzsák ellenfényben Hírös Antikvárium hibátlan, olvasatlan példány Gondolat Kiadó, 2015 A régi görög költészet múzsai mesterség: musiké, zene.
Erósz – Dionüszosz – Thanatosz A három istenhez kapcsolódó fogalmak a mai emberek életét is elemi módon meghatározzák. Az itt látható tárgyak a klasszikus ókori kultúra olyan elemeit vonultatják fel, amelyeknek a ma élő emberek számára is érvényes mondanivalót hordoznak. A kiindulópontot a három görög isten és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak jelentik, de a műtárgyak nem kultúrák szerint és nem is időrendben sorakoznak. Ezzel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Mediterráneum ókori kultúrái közös hagyománnyá formálódtak. Az Antik Gyűjtemény kiállítása más múzeumokból kölcsönkapott műtárgyakkal is gazdagodott. Az antik minták továbbélését pedig az ókori tárgyak között itt-ott felbukkanó "hamisítványok" is tanúsítják. Klasszikus ókor – Szépművészeti Múzeum. A kiállítást mindezekkel együtt inkább böngészésre, mintsem "végigolvasásra" szánjuk. Nem idealizáljuk az ókori kultúrákat, a látogató talán néhol majd megkérdezi: "Hogy lehetett így élni? ", máshol pedig rácsodálkozik, hogy így is lehetett élni. A klasszikus antik hagyomány egyik legmeghatározóbb vonása, hogy a későbbi korok számára is kínál érvényes tanulságokat, azaz az ókori kultúrák tanulmányozása egyben saját kultúránk, saját életünk tanulmányozása is.
A keresztény művész e kompozícióból megindító jelenetet ábrázolt volna, a feltámadott előtt térdre eső alakkal. A görög ábrázolásokon viszont a nő nyugodtan végzi a szertartást. E kor művésze nagyszerűen ábrázolja a részleteket is. A görög klasszikusok nem voltak színtelenek. De a templomokon, szobrokon nem maradt festék. A művészek arra törekedtek, hogy a színekkel éreztessék a jelenetek lényegét. A szín, különösen az erős vörös a görög festészetben az alakok életerejét is kifejezte. A fehéralapú lékhüszok rajza sokszor igen szabad, de a vonalvezetés az ábrázolt tárgy karakterét fejti ki. Gyakran előfordul, hogy a vázafestők először a meztelen alakot rajzolják meg, és csak aztán a ruházatot. A kor képzőművészetében kialakul a hétköznapi, komikus zsánerábrázolás. Főképp terrakottákon és vázaképeken találkozhatunk velük. Ábrázoltak kéjsóvár sziréneket, hetérákat, színészeket, iszákosokat, szerelmespárokat heverőiken. Az alakokat szándékosan groteszk formákkal, s csaknem erőteljes, durva vonásokkkal jellemzik.