A mezők bármelyike illeszkedjen A mezők mind illeszkedjen Könyv Film Zene Kotta Hangoskönyv eKönyv Antikvár Játék Ajándék Akciók Újdonságok Előrendelhető Szállítás: 3-7 munkanap Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Termékadatok Cím: A Guttenberg-albumba - Gondolatok a könyvtárban - A vén cigány [antikvár] ISBN: 9632074033 Vörösmarty Mihály művei Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! Könyv: Gondolatok a könyvtárban (Vörösmarty Mihály). új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Mi az élet célja? Van-e értelme az emberi létnek? Merre haladt a világ története során? Ezekre a gyötrő kérdésekre keresi a választ a Gondolatok a könyvtárban (1844). A belső vita a gondolkodó ember, a tudós megszólításával indul: a halmozódó kérdések a kultúra értelmetlenségét, a társadalom igazságtalanságát, a világ céltalanságát sugallják. Az eszmény és valóság áthidalhatatlan ellentétének kimondása a vers. Vörösmarty mihály gondolatok a könyvtárban. A felvilágosodás optimista világértelmezése, a polgári forradalmak eszménymegvalósító törekvései és a felvilágosodásból való kiábrándulás, a forradalmak embernyomorító terrorizmusa, általános bizonytalanság és válságélmény hatja át a költeményt: " Irtózatos hazugság mindenütt. " Az új társadalmi szerződés híján az elosztás igazságtalansága minden bajnak az oka: " Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön. " A helyes válaszokon töprengő költői én önmagát győzködve a felvilágosodás eszményeit kívánná megvalósulva látni – ám a pesszimista szemlélet újra felülkerekedik, a vitában győzedelmeskedni látszik.
Nem arról van szó, hogy a költő irigyelné a gazdagoktól az anyagi jólétet, viszont dühíti, hogy sokuk nem használja ki a vagyonnal járó lehetőségeket, nem tölti hasznosan az idejét, ráadásul a jólétét is mások (a szegények) munkája teremti meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A társadalmi egyenlőtlenség problémáján túl azonban egy mélyebb, metafizikai probléma is kirajzolódik: a világ ellentmondásos, megmagyarázhatatlan és igazságtalan. Ez a feliratként szereplő szöveg még nem gondolatokat, hanem indulatokat kelt. A költő lelke forrong, de itt, a bevezető részben még nyugalmat, fegyelmet erőltet magára, a kitörés később jön majd. Figyeljük meg, hogy a "nyomorra milliók születnek" kijelentésként, tényként hangzik el, míg az, hogy "néhány ezernek jutna üdv a földön" csak lehetőségként (feltételes módban). És ezt a felvetülő halvány lehetőséget tovább gyengíti, hogy "istenész" és "angyali érzelem" kéne a megvalósulásához. VÖRÖSMARTY Mihály: Gondolatok a könyvtárban. | Tavaszi árverés | Múzeum | 2018. 05. 17. csütörtök 18:57 | axioart.com. Sem a milliók, sem ez a néhány ezer jólétben élő, kiváltságos ember nem boldog. Előbbiek a nagy szegénység miatt, utóbbiak azért, mert félnek a pórnép lázadásától, és mert hiányzik belőlük a magasabb rendű értelem és érzelem, az "istenész" és az "angyalérzelem", és nem jól használják fel a napjaikat, eltékozolják az életüket. Ha megvolna bennük az "istenész" és az "angyalérzelem", akkor lemondanának kivételes helyzetükről, és belátnák, milyen embertelen dolog kizsákmányolni azt a sok millió szegény sorsú embert.
Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!
Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai E névhez "ember! " advák örökűl – Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák. És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. július 30-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4150 […] különbségnek, valamint egymáshoz való arányuknak különös jelentősége van. A megszerzett jogosultsági idők között attól függően tehetünk különbséget, hogy azt a nő keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal - ideértve az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt is - vagy családi szerepvállalással szerezte. A nők kedvezményes nyugdíja szempontjából családi szerepvállalással töltött idő közül jogosultsági időként kell figyelembe vennia) a terhességi-gyermekágyi segélyben, b) a gyermekgondozási díjban, c) a gyermekgondozási segélyben, d) a gyermeknevelési támogatásban ése) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjbaneltöltött idővel szerzett szolgálati időt. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során családi szerepvállalással töltött időként legfeljebb nyolc év, olyan nő esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat folyósítottak, tíz év vehető a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén pedig további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel nő a családi szerepvállalás címén figyelembe vett jogosultsági idő előzőekben említett mértéke.
A kettős időfeltétel teljesítését követően mikor érdemes igényelni a nők kedvezményes nyugdíját? Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább. Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei. Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett.
Ez esetben szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, mégpedig úgy, hogy ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenteni kell a 32 évet. A kedvezményes nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj. Nem terheli semmilyen levonás amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást. Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.
Természetesen erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is. Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja. Emellett az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be. Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, ha az érintett hölgy tisztában volt azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a jogosultsági idő megállapításakor a részmunkaidőben történő foglalkoztatás időtartamát akkor sem kell arányosan számolni, ha az egyébként szolgálati időként csak meghatározott hányadban vehető figyelembe. Az arányos szolgálati idő a köztudatban úgy él, hogy egy nap munkavégzés nem egy nap szolgálati időnek, hanem például fél napnak felel meg. (Abban az esetben kerül sor az arányos szolgálatiidő-számításra, ha a részmunkaidőben végzett munkáért kapott bér a minimálbérnél alacsonyabb. Ekkor a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. )A köztudatban élő példánál maradva, egy nap jogosultsági időnek számít egynapi munkavégzés akkor is, ha az - tegyük fel - fél nap szolgálati időnek számígosultsági időként kell továbbá figyelembe venni a gyermekgondozási segély folyósításának az időtartamát. A kedvezményes öregségi nyugdíj megállapításánál azonban nem lehet jogosultsági időként beszámítani a rokkantsági nyugdíj, valamint a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartamát.