A településre azonban hamar visszatért az élet a török kiűzését követően. Esterházy Imre prímás és Koháry András főispán 1751-ben építette fel a barokk megyeházát. Ez időben Kemence virágkorát élte. Az első világháborút követően a faluban nem volt elég munkalehetőség, sokan Vácra vagy Budapestre költöztek. A község lakosságának száma ma is igen csekély. Látnivalók Kemence községben Annak, aki a faluba látogat, mindenképpen érdemes felkeresnie a volt megyeháza épületét, amely ma a Puskás Péter helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. A Fő út mentén található az 1769-ben épített római katolikus templom, amelynek a fala bedőlt, ezért 1810-ben új homlokzatot emeltek eléje. Kemence (település) – Wikipédia. A település mégis talán leginkább a Kemencei Erdei Múzeumvasútról és a Tájházról híres. Kemence Nagyvölgy Strand Bővebb információ: Tájház 1984-ben egy jellegzetes felvidéki palóc házban rendezték be Kemence Tájházát, amelyben a látogatók régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg. Mindent, ami a falu hagyományos paraszti háztartására jellemző volt.
(Hozzáférés: 2015. augusztus 1. ) ↑ Kemence Helységnévtár ↑ Buskó András (szerk. ): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. Kemence és környéke látnivalók veszprém. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine -ben, Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1] További információk [ szerkesztés] Kemence hivatalos honlapja Kemence a oldalon Mezey Barna: Emberevő cigányok.
Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4. ) ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8 ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Ópusztaszer kirándulás tervező: nevezetességek, látnivalók, szállások. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20. Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18.
A húsvét egy mély gyökerekkel rendelkező vallási ünnep, melynek hagyományai az évek során a ma is ismert locsolkodáshoz, tojásfestéshez, tojáskereséshez, húsvéti locsolóversekhez és ünnepi ételekhez vezettek.
A Segítek egy családot önkéntese, Márti elhatározta, hogy a segítségre szoruló családok gyerekeinek húsvéti meglepetést küld. A kezdeményezéshez a családok támogatói, barátok és ismeretlenek is csatlakoztak, így a kb. 230 kindertojás néhány nap alatt összegyűlt. Volt olyan támogató, aki száz darabot vásárolt és küldött el a gyerekeknek. Mindenki őriz valamilyen kedves gyerekkori emléket a húsvétról. A kalács illatát, a tojáskeresés izgalmát, a tojásfestés színeit, az apró ajándékok örömét. Míg a legtöbbünk számára természetes volt a terített asztal, sok rászoruló családban egyáltalán nincs lehetőség az ünneplésre. Az ajándékra nem jut pénz, kalácsra soha nem telik, a játékra pedig nincs már ereje senkinek. Talán el sem tudjuk képzelni, mennyit jelent a nélkülözésben egyetlen kis ehető ajándék, mennyi erőt ad egy apró gesztus. A 230 húsvéti kindertojás története -. A húsvéti meglepetés ötlete önkéntesünktől, Márti származik. Kikérdezőként számos családdal került kapcsolatba, fontos szerepe volt abban, hogy sokuknak a támogatóknak – és tenni akarásuknak – köszönhetően sikerült megváltoztatniuk az életkörülményeiket, esélyt kapni egy élhetőbb, biztonságosabb jelenre.
Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja – gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálváriadombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk: "Világ világa, virágnak virága. Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül. " A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált. A Húsvét Története - Tökéletlen Történelem [TT] - Invidious. "
"Az egyik hajnalban felkeltem, és jött egy intuíció azzal kapcsolatban, hogy mi lenne, ha a támogatóink segítségével kindertojásokat ajándékoznánk húsvétkor a segítségre váró családok gyerekeinek. Az összesnek, ami kb. 230 db tojást jelentett" – meséli Márti. Megszületett az ötlet, és onnantól fogva egész nap azon gondolkozott, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Az első lépés egy Facebook-poszt volt. Márti arra számított, hogy a családok támogatói jelentkeznek majd, és ők elküldik az általuk segített család gyermekeinek a meglepetést. De nem ez történt. Amikor kikerült a poszt, az első támogató rögtön azt mondta, hogy 100 darab kindertojást juttat el a családokhoz a barátnőjével közösen. Húsvét igaz története - Gyereketető. "Azt gondoltam, hogy Istenem, ez egy óriási lehetőség, és ha már 100 tojás megvan, akkor a többinek is össze kell jönnie. Kiírtam a személyes Facebook-oldalamra is, hogy kindertojást gyűjtök rászoruló családoknak, és vállalom azt is, hogy eljuttatom hozzájuk a felajánlásokat. Az első nap három tálca tojás várt itthon, a falunkban lakók és a barátaim jóvoltából" – folytatódik a történet.
(Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. 325-ben) Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam. nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom.