Intézkedett az FIA az idei autók pattogása ellen. Miért más a megközelítés, mint azt elsőre gondolhattuk? Miről szól az új szabályozás, hogyan működik a gyakorlatban? Milyen következménye lehet a szabályszegésnek, és milyen hatásai lehetnek az intézkedéseknek az erőviszonyokra? Összeszedtük, amit tudni lehet! Nem tétlenkedett az FIA. Egy hét sem telt azután, hogy a versenyzők Bakuban kollektíven cselekvésre szólították fel őket az idei autók egyre zavaróbb pattogása miatt, a szövetség máris bejelentette, közbelép. A Kanadai Nagydíjat megelőző csütörtökön hivatalos közleményben tudatták, a kanadai hétvégétől méréseket fognak elvégezni, majd megszabnak egy maximális értéket a függőleges irányú erőhatásoknál, amit egyik autó sem léphet át. Így kívánják védeni a versenyzőket az egészségügyi problémáktól, valamint a versenyeken a balesetveszélytől. Összefoglaljuk az intézkedés lényegét, jellegét és hogy mit jelent mindez a gyakorlatban! 380 millió forintért árvereztek el két Toyota pickupot :: AUTOBLOG ::. Miért kulcsfontosságú az FIA megközelítése? Az FIA-t a versenyzők kérték arra az Azeri Nagydíjon, hogy tegyen valamit az idei autók Bakuban igazán terhessé váló pattogása ellen.
Örülök, hogy megértették az üzenetet, és gyorsan reagáltak" – mondta az Alpha Tauri versenyzője. Hozzátette, akármilyen hatása is lesz a döntésnek a csapatok teljesítményére, az most másodlagos. "Félre kell tenni a csapatok érdekeit, és ki kell mondani, hogy ez túl sok. Kívülről szemlélve ez nem igazán látható. Az autót vezetve másfél órán keresztül kapod az ütéseket háromszázharmincas tempónál, és onnan nézve teljesen másképp fest a dolog, mint kívülről. " Pierre Gasly (Fotó: XPB) Mick Schumacher történeteket is hallott arról, milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha huzamosabb ideig ilyen hatások érik őket. "Hallottam történetet egy versenyzőről a hetvenes-nyolcvanas évekből. Nekik ugyanilyen gondjaik voltak a delfinezéssel, és a versenyzőnek tulajdonképpen azért kellett visszavonulnia az F1-ből, mert túlságosan fájt már neki. Mindenképpen meg kell ezt vizsgálni, és az FIA a Forma–1-gyel biztosan mindent megtesz, hogy véget vessen ennek. " "Az a gond a delfinezéssel vagy pattogással, amit a buckákon tapasztalunk, hogy az egyenesekben lép fel, és nincs időnk pihenni.
Nem kizárt, hogy a korlátozás nem tartósan, inkább csak bizonyos helyszíneken jelent majd problémát egyes résztvevőknek.
A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon! Nyolc településen is időközi önkormányzati választást tartanak vasárnap - 444 Időközi választási dömping lesz a hétvégén: vasárnap nyolc településen választanak majd polgármestert, vagy egyéni választókerületi, illetve nemzetiségi képviselőket - közölte az MTI. Polgármester-választás lesz: a Pest megyei Inárcson, a Tolna megyei Gyulajon, a Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban, és a Vas megyei Döröskén. Mindegyik településen azért, mert az októberi önkormányzati választáson szavazategyenlőség alakult ki az első helyen végző jelöltek között. Képviselőket kell választani vasárnap Budapest XXII. kerületében, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Törökszentmiklóson, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren. A Baranya megyei Nagybudméron három települési nemzetiségi önkormányzati képviselőt választanak, mert a képviselők száma a szükséges létszám alá csökkent. (Vasárnap egy román települési nemzetiségi választást is tartottak volna, Kecskeméten, ez azonban jelöltek hiányában elmarad, így itt legközelebb csak 2024-ben lehet nemzetiségi önkormányzatot alakítani. )
Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A helyi képviselők választása [ szerkesztés] A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. Választások [ szerkesztés] 2019-es magyarországi önkormányzati választás 2014-es magyarországi önkormányzati választás 2010-es magyarországi önkormányzati választás 2006-os magyarországi önkormányzati választás 2002-es magyarországi önkormányzati választás 1998-as magyarországi önkormányzati választás 1994-es magyarországi önkormányzati választás 1990-es magyarországi önkormányzati választás Jogszabályok [ szerkesztés] 1990. évi LXIV.
A 2002-es választás [ szerkesztés] Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70, 53%, a másodikban 73, 51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz - MDF (41%), és az SZDSZ (5, 5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4, 6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3, 97%) és a Munkáspárt (2, 16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0, 79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0, 08%). A 2006-os választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67, 83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64, 39%-a jelent meg. A 2010-es választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult.
Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A helyi képviselők választása [ szerkesztés] A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik. Az 1990-es önkormányzati választások újdonsága volt az úgynevezett kislistás választás. Ezzel a 10 ezer vagy annál kisebb lélekszámú településeken választották meg képviselőtestületeiket a választópolgárok, akik egyben közvetlenül szavazhattak a polgármesterre is. A 10 ezernél több lakosú településeken, illetve a fővárosi kerületekben kétszavazatos választási rendszert alkalmaztak: a képviselőtestületek tagjainak a felét egyéni választókerületben, a másik részét pedig listán választották meg a szavazók, majd az így felállt képviselőtestület választotta meg a polgármestert. (1990-ben az országban 162 olyan település volt, amelynek lakossága meghaladta a 10 ezret. ) Az egyéni választókerületekben az első fordulóban az lehetett képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint a kétötöde - 40 százaléka - leadta szavazatát.