Az 1945 utáni magyar történelem "temetői emlékhelye", ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugosznak. Sírjaik a Nemzeti Sírkert részei. A nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere. 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések színhelye. Napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színtere. Rákoskeresztúri temető térkép műholdas. Bővebb ismertetés a nemzeti emlékhelyről: Rákoskeresztúri Újköztemető Forrás:
A tanösvény térképe: Érdemes körbesétálni és a szép őszi napokon körbejárni az erdőt. Hogyan lehet oda eljutni? Rákospalotai Temető - térképem.hu. A legjobb egy jó sétával vagy kerékpárral lehet megközelíteni. Közösségi közlekedéssel busszal az Újmajori utcáig kell jönni Rákoshegyről vagy az Örs vezér teréről, akár a 46-os autóbusszal Rákoskeresztúrról. A tanösvény utolsó táblája a buszmegállótól körülbelül 150 méterre található. Ott már rámehetünk a tanösvényre, de a Régivámközön sétálva 650m sétát követően elérhetjük a kialakított bejáratot, ahol egy autóparkolót is kialakítottak, de sajnos a kerékpárosokra nem gondoltak. A bejárat a Régivám köz felőli indítótábla Néhány fotó a tanösvényről: Köszönet mindenkinek, aki segített!
A temető egy saroktelken áll a csak gyalogosan járható Napkelet köz és a forgalmas, a XVII. kerület egyik ütőerének számító Ferihegyi út sarkán, ahonnan jól látható. Méretét tekintve meglehetősen kicsi, nagyjából két-három házhelynyi. A területet ugyan kerítéssel vonták körbe és a gazt is rendszeresen irtják, a hely ennek ellenére rendkívül elhanyagolt, mivel állagmegóvásra, felújításra láthatóan nem került sor és a síremlékeket sem gondozzák. A meglévő sírok többsége mára alaposan megkopott, azonban majdnem mindegyikük áll még, igaz az idő által jobban vagy kevésbé, de láthatóan megrongált állapotban. Rákoskeresztúri temető térkép útvonaltervező. A sírkertet Fuchs Ignác rákoskeresztúri földbirtokos, vállalkozó családi sírboltja uralja. Fuchs a helyi Podmaniczky-Vigyázó családtól vásárolt meg számos telket a környéken, melyeken aztán saját vállalkozásában kinőtt Rákoshegy (felesége után Zsuzsánna-telep néven), illetve ilyen célra adta el a mai Rákoskert és Rákosliget területét is, ahol szintén önálló település(rész)ek születtek. Legkésőbb a második világháborúig lehetett használatban.
"9. emlékpont – Katona Sándor emléktábla" bővebben BÓNA ZSIGMOND LAKHELYE Az iskola szolgálati lakásában lakott szüleivel, saját családja még nem volt s ettől korai halálával megfosztotta a megtorlás. Szülei az akkor még egyetlen pomázi általános iskola pedagógusai voltak. Apja Bóna Antal volt az igazgató. Jászberényből helyezték Pomázra őket. Bóna Zsigmond (1930-1957) Ózdon született, vallásos család egyetlen gyermekeként. Jászberényben végezte iskoláit, majd a Budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatója lett. Akkoriban az élet annyira átpolitizált volt, hogy ha a hallgató nem tetsző politikai véleményt nyilvánított, kizárták az egyetemről. Olcsó hamvasztás - Temetkezési Unió Budapest - Temetkezés Budapest. Harmadévesen Bóna Zsigmond is erre a sorsa jutott. "8. emlékpont – Igazgatói lakás (Iskola utca 2. )" bővebben Október 24-re tehető a forradalom első pomázi áldozatának – MÉSZÁROS GYÖRGYNEK – a halála, aki a budapesti harcokban kapott halálos sebet, anélkül, hogy ő maga harcolt volna. Frissen leszerelt katona volt, aki Budapestre régi munkahelyének meglátogatására érkezett testvére társaságában.
A rémhíreknek végül a siklósi csatából nagy nehezen elmenekült Iszlán vet véget. Iszlán súlyos sebekkel érkezik Szulejmánhoz, egy lándzsa hegye áll ki a hátából és a fején is két seb van. Iszlán elmondja Szulejmánnak, hogy mi történt pontosan. Mehmet óvatlan táborozását Siklós vára alatt, Zrínyi támadását, Mehmet és Rézmán halálát, Olej pasa fogságba esését. Szulejmán azonnal összehívja a vezéreit és ezzel megpecsételődött Szigetvár sorsa is. A szultán parancsot ad, hogy azonnal induljanak hírnökök a seregnek azon részei után, amik már elindultak Eger felé. Mindenki forduljon vissza, mert Szigetvár ellen indulnak, Zrínyi győzelmét nem hagyhatják bosszú nélkül. A Szigetvár elleni ostrom előtt Szulejmán parancsot ad Szokolovics Mehmet bégnek, hogy adjon ezer juhot Kadileskhernek, a főpapnak, aki áldozza fel az állatokat, hogy sikeres legyen az ostrom. Kadileskher híres arról, hogy az állatáldozatból meg tudja jósolni a jövőt. Az 1000 juhot levágják a mezőn, hamarosan érkeznek is a madarak – sasok, varjak, hollók – hogy lakmározzanak belőlük.
Mihály arkangyal megpróbálja csitítani Istent, rámutat, hogy a magyarok közül nem mindenki bűnös, nem célszerű tehát, ha az egész magyarságot büntetni. Isten azonban hajthatatlan, a magyaroknak bűnhődniük kell. Mihály arkangyal tehát leszáll a pokolba és megkeresi a fúriákat. A három fúria közül Alektót választja ki, aki "Száz lánczczal van kötve, száz bilincs a kezén, Kigyókbul áll a haja. " Mihály kiszabadítja Alektót és átadja neki az Isten üzenetét: szállja meg Szulejmán szultánt és hangolja a magyarok ellen. Alektó persze örömmel tesz eleget a feladatnak, azonnal indul Szulejmánhoz. Éjfélkor érkezik Konstantinápolyba, Szulejmán ágyához. Alektó ekkor felveszi Szulejmán apjának, Szelimnek az alakját és úgy szólítja meg álmában Szulejmánt. Alektó – Szelim képében – korholni kezdi Szulejmánt, amiért az tétlenül heverészik a szultáni palotában, ahelyett, hogy rátámadna a magyarokra, akik a széthúzás miatt most gyengék. Ezt kell kihasználnia Szulejmánnak, és Szelim segíteni fogja őt a harcban.