A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán 1993-ban szerzett orvosi diplomát, a tanulmányai befejezése után 1993 és 2007 között a POTE II. sz. Sebészeti Klinikájának munkatársa lett 1998-ban általános sebészetből, 2002-ben plasztikai sebészetből tett szakvizsgát. Dr. Pavlovics Gábor - Körúti Orvosesztétikai Centrum. 2007-től a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Sebészeti Klinikáján sebész-plasztikai sebész szakorvosként folytatta gyógyító tevékenységét. Az esztétikai-, a helyreállító plasztikai sebészetre, a mikrosebészetre, valamint az általános sebészetre specializálódik. Klinika, ahol rendel: Da Vinci Magánklinika
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Ezután készült filmjei, az Árnyéklovas ( Kagemusha, 1980) és a Káosz ( Ran, 1985) "hosszuk, témájuk és látványviláguk tekintetében is igen nagyszabású produkciók, és Kurosawa leghatásosabb alkotásai közé tartoznak". Akárcsak a '90-es években készült munkái, az Álmok ( Dreams, 1990) és a Még nem! ( Madadayo, 1993), amelyekkel személyesebb vízióit közvetítette. "Az igazság viszonylagossága" Kurosawát ugyan nem kerülte el a nehézség, de végtére is megkapta azt a sikert, amit megérdemelt: ahogy már említettem, az ő művének forgatókönyvéből készült a kultikussá vált A hét mesterlövész, a Derszu Uzala című filmje pedig elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy neve és munkássága halhatatlan, filmjeinek üzenete pedig ma is érvényes. Különösen A vihar kapujában címűé, amelynek cselekménye a XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban játszódik. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó.
Jöjj hát, szeretettel várlak! Mert ugye te is tudod? Aki ismeri a célt, az megtalálja az utat is! Bejelentkezés avagy, Regisztráció után nincs ilyen üzenet! Ha valami elnyerte a tetszésed, szólj hozzá, írd le gondolataid, érzéseidl! Nabucco voltam. Hungary in the heart of Europe. I live in Győr A vihar kapujában egy 1950-ben bemutatott japán film, Kuroszava Akira rendezésében. Ez a 420 vágást tartalmazó film hozta meg a világhírt Kuroszava Akira számára, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A film Akutagava Rjúnoszuke két elbeszélésén alapul: a film történetét A bozótmélyben (Jabu no naka), helyszínét A vihar kapujában (Rasómon) adta.
Nemi erõszak és gyilkosság esett - ez a krimi. A színpadon megelevenedõ "kihallgatás" során megjelenik a gyilkossággal vádolt Rabló, a megerõszakolt Feleség és a megölt Férj szelleme is. A megtörtént eseményeket azonban mindannyian különbözõképpen mesélik el Müller Péter A vihar kapujában címû színmûvében, amelynek bemutató elõadása január 31-én este 7 órakor lesz a miskolci Kamaraszínházban. Jelenet az előadásból "Négyszer játsszuk el ugyanazt a történetet. A Rabló, a megölt Férj szelleme, a Feleség és a Favágó négyféleképpen mondja el az "igazságot". Az eset kibogozhatatlan. És ebből születik meg a példázat - merthogy Müller Péter művére a legmegfelelőbb műfaji meghatározás a példázat. A vihar kapujában az emberi magatartások példázata. " - mondja Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes művész, rendező "Ha pedig meg akarom mondani, hogy mi ennek a darabnak a megfejtése, akkor az nem más, mint az önigazolás. Hogyan akarjuk látni magunkat? Mit jelent az, hogy csak magamra figyelek, és mások véleményére nem adok - hiszen ezért lehetséges, hogy mindenki másként látja ugyanazt a történetet, vagyis az "igazságot".
Színház megint. Akciósan, fél áron. Mázli ennyiért ilyen minőségű "droghoz" jutni. Azon tűnődtem, hogy az élet kibírhatatlanságában, egy 35 éves korában öngyilkosságot elkövető japán író, miért van rám ilyen üdítő hatással? Kár, hogy már nagyon halott, máskülönben megkeresném a fészbukon. Igaz, Akutagava Rjúnoszuke A vihar kapujában c. novelláját egyetemista korában írta. A depresszió, s a szorongás vaskosabb adagban, csak jó évtized múlva kopogtatott nála. De itt még olyan friss a szelleme… A Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiója a drámaváltozatot Müller Péter átdolgozásában játssza. A stúdiószínházak kis terükkel még a nézőtér utolsó soraiban is intimitást teremtenek. Ám olyan intim szférában, ahol ez alkalommal ültem, eddig még nem kerültem színházban. Úgy méteres közelségből tekintettem fel Dolmány Attila hatalmas szempilláira, nyertem betekintést mellszőrzetbe, mélyebb ráncárkokba, és épp, hogy nem ért el a beszéd közben kifröccsenő nyál. Egy feleség megerőszakolása, s a férj halála körül forog a történet.
A favágó (Dolmány Attila) kezd bele a mesélésbe. Derűsen sétált az erdőben (mellesleg, nem is érti honnan jött e derű, hiszen reménye nincs, csak öt gyereke és nyomora, a derű talán a napfénytől lehetett), ment, mendegélt, mígnem meglátta a holttestet… Rajta kívül a rabló, a feleség, a férj szelleme, s a pap is elmondja az eseményeket. Öt változatban vetül fény és árnyék a szereplők jellemére. Kiderül, mind megannyi káprázat. A jóindulat, áldozatkészség, nagyszerűség glóriája a feleség és a férj feje felett felfénylik, ők maguk teszik fel magukra, de csak az újabb szemtanú beszámolójáig birtokolják, mely a glóriát leveri, s a nagyszerűnek hitt jellem sehova lesz. A történet öt változata szöges ellentétben áll egymással. Egy szerep itt öt szerep, öt jellem, színészt próbáló darab. A rablót játszó Varga Zoltán ijesztő is, szánalmas is, mikor melyik történetet játssza. A férjet alakító Németh Kristófra hol felnézünk, hol szánakozunk rajta, viszolygunk is tőle egyszer, jelen tud lenni nagyon így is, úgy is.