Történések A kilépő kérdőívek tapasztalataiból is sokat lehet meríteni… a távozó dolgozó sokszor őszintébb Hellerné Tátos Viktória Folyamatosan kell, kellene a pszichoszociális kockázatértékeléssel foglalkozni! Csak a jogszabály határoz meg 3 évet, az emberi szükség, a szervezeti szükség ennél jóval gyakoribb igényt támaszt. Kolonics Krisztián Köszönöm a mai délutánt, jó volt újra titeket látni/hallani! Remélem hamarosan újra találkozunk akár egy személyes szakmai konferencián Balog Tamás Dr. Szabó Gyula egyetemi docens, Munkavédelmi Kiemelt szakcsoport vezető. Szakfelelős a Munkavédelmi szakember, Munkavédelmi szakmérnök, a Specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén és az Ergonómia és emberi tényezők szakember szakirányú továbbképzési szakokon. Az Ergonómia, az Esettanulmány és a Szakdolgozat tárgyak tárgyfelelőse. Oktat a gépészmérnök, mechatronikai mérnök, környezetmérnök, és biztonságtechnikai mérnök alap- és mesterszakokon. Témameghírdető és oktató a Biztonságtudományi Doktori Iskolában.
Például ilyen a veszélyes anyagokkal történő munkavégzés, a nem megfelelő kábelezés vagy akár egy csúszós padló. Ezen kockázatok mérésében a cégek már elég gyakorlottak, megvannak a sajátos munkavédelmi előírásaik, és természetesen igazodnak a törvényi előírásokhoz is. Mérésük tehát elég egyértelmű abból a szempontból, hogy általában azonnali hatást váltanak ki, ha bekövetkeznek, és egyértelműen számszerűsíthető az általuk okozott kár. Van azonban egy második fajtája is a kockázatoknak, a pszichoszociális kockázatok. Mit is értünk pontosan pszichoszociális kockázat alatt? A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb. ) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetve ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Amikor kockázatértékelésről beszélünk, a veszélyforrás-kockázat-ártalom szempontjából vizsgáljuk a helyzeteket: veszélynek nevezünk mindent, ami potenciálisan sérülést okozhat.
Pszichoszociális kockázatértékelés kovarigabor 2019-09-10T17:44:01+00:00 PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Munkahelyi stressz, bántalmazás és diszkrimináció mérése felsőfokon Pszichoszociális kockázatoknak azokat a munkavállalót a munkahelyén érő hatásokat nevezzük (pl. munkahelyi konfliktusok, túlterhelés, munkahely bizonytalansága stb. ), amelyek stresszhez, munkabalesetekhez, lelki és testi tünetekhez vagy éppen káros viselkedésekhez vezetnek. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát A kihívás A munkahelyi terhelés negatív hatásai az elmúlt évtizedekben nőttek. A munkavállalókra nehezedő nyomás több szinten okozhat problémát: ide tartoznak a lelki és fizikai egészséggel kapcsolatos problémák és az egészségkárosító viselkedési szokások. Több tudományos vizsgálat igazolja, hogy a munkahelyi stressz túlzott mértéke hiányzásba, alacsony teljesítménybe és alacsony munkahelyi elégedettségbe fordul át.
Kezelés, megelőzés A felmérésből kimutatott problémák kezelésére szakértőink megoldási javaslatokat, akciótervet állítanak össze. (pl. : képzés, stressz-kezelés, tréning…) A kezelés után figyelemmel kísérjük az eredményeket, tanácsadást adunk a továbbiakra, valamint lehetőség van folyamatos együttműködésre is, hogy cégének motorja, a humán erőforrás is folyamatosan fejlesztve legyen. A szolgáltatásunk pontos menete ITT olvasható. Lépjünk kapcsolatba és kérjen tőlünk ajánlatot!
Előfordul azonban, hogy egy szervezet igényt tartana rá, de nem teheti meg, hogy elvégezze a mérést, például erőforrás vagy iránymutatás, eszközök vagy szakember hiányában. Nemzetközi és hazai kutatások is igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz akár pszichés és szomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Hogyan, mi szerint zajlik egy kockázatértékelés? A kockázatértékelés általában egy öt lépéses folyamatból áll. Először a szakember azonosítja a veszélyforrásokat, majd kiértékeli azok kockázatát. Ezt követően készít egy akciótervet, amivel a kockázat a minimálisra csökkenhet. Ennek végrehajtását monitorozza és értékeli is. A folyamat akkor teljes, ha van lehetőség visszajelzésre a dolgozóktól, illetve egy újraértékelést is meg tud a szakember valósítani. A kockázatfelmérés eszközei elég széles skálán mozognak: találkozhatunk kérdőívvel, kérdéslistával, vagy a munkacsoportok egyszerűen brainstorminggal, fókuszértekezlet segítségével is rájöhetnek a kockázatokra. Ha a munkavállalók stressz-szintje kiugróan magas, egészségfejlesztő programokat is létrehoznak.
Várandós nőknél az elsőként választandó és a rendelkezésre álló adatok alapján talán a legbiztonságosabban használható hatóanyag a paracetamol. Ugyanakkor, mint minden gyógyszernek, a paracetamolnak is vannak veszélyei - hangsúlyozta a doktornő -, ezek közül a legfontosabb, hogy nagy dózisban ( napi 4000 mg felett) súlyos májkárosodást okozhat. A vény nélkül kapható láz-és fájdalomcsillapítók veszélye A vény nélkül kapható fájdalom-és lázcsillapító készítmények (jellemzően NSAID-ok) kontroll nélküli szedése mind a kismamára, még inkább a magzatra nézve komoly kockázatot jelenthet, különösen a terhesség második felében. Lehet és kell is a lázat csillapítani terhesség alatt, de fontos, hogy ezt a megfelelő gyógyszereket megfelelő mennyiségben alkalmazva tegyük, ezért a láz-és fájdalomcsillapító gyógyszerek kiválasztásakor is mindenképpen konzultájunk orvosunkkal! - figyelmeztet dr. Terhesség Alatt Lázcsillapítás. Gullai Nóra.
Tisztelettel: dr. Elek Csaba Tisztelt Asszonyom! Egyetlen antidepresszáns, vagy szorongásoldó sem magzatkárosító, így a venlafaxin sem (ez a hatóanyag neve, mert sok más néven is... Megnézem a a választ Tisztelt Asszonyom! Orvosa súlyos hibát vét. Nincs ui. olyan antibiotikum (ma már), mely ártalmas lehetne a magzatra. A láz viszont kora terhességben... Kedves Hölgyem! Utalhat, lehet a terhesség gyanújele, de véleményem szerint Ön nem terhes. Viszont válaszát várom! Üdvözlettel: László... Tisztelt Asszonyom! Az termeszetesen nem lehetseges, hogy "minden rendben van", de a baba nem akar osszejonni. ("nihil in terra sine causa fit - semmi... Tisztelt Asszonyom! Panaszait számos betegség okozhatja, ezek között lehetnek fertőzések, cikluszavarok, sőt, fejlődési rendellenesség, akár daganat i... Megnézem a a választ
Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet meghaladja a 38 Celsius fokot. A láz mindig egy tünet, ezért megszüntetni nem, csak csillapítani szabad. A láz A láz ritmusára jellemző, hogy általában délután/kora este kezd emelkedni, reggelre rendszerint elmúlik, majd ismét emelkedik. Vírusos fertőzések nyomán kialakult láz általában 2-3 nap alatt elmúlik, orvosi ellátást ritkán igényel. A láznak fontos szerepe van, hiszen immunrendszerünk magasabb hőmérsékleten könnyebben veszi fel a harcot a fertőzésekkel szemben, ezért fontos, hogy a lázat ne elmulasszuk, csak csillapítsuk. Lázról 38 Celsius fok feletti testhőmérséklet esetén beszélünk. A lázcsillapítás módszerei A lázcsillapításra alapvetően akkor van szükség, ha a beteg közérzete nem megfelelő. A lázcsillapítás első lépése, hogy ne fűtsük tovább a már egyébként is felhevült testet: ne öltöztessük túl, ne takarjuk be, ne fűtsük túl a szobát még akkor sem, ha vacog, azonban növeljük a folyadékbevitelt vízzel vagy teával (ami szintén ne legyen forró, inkább langyos).