Kovács Bálint Argo 2 – magyar, 2015. Rendezte: Árpa Attila. Írta: Huszár Péter, Trunkó Bence és Árpa Attila. Kép: Christoph Vitt. Zene: Czomba Imre. Szereplők: Kovács Lajos (Tibi), Scherer Péter (Bodri), Bicskey Lukács (Psycho), Kiss József (Tyson), Kulka János. Gyártó: Argo 2. Forgalmazó: InterCom. 95 perc. Argo 2 Szereplők. Az Argo óta 11 év telt, és az évfordulót a rendező Árpa Attila díszdobozos DVD-kiadásnál nagyobb szabásúan ünnepelte meg: egy az egyben leforgatta újra a filmet. Kérdéses, hogy a rajongók kielégítése mennyit ad hozzá a film értékéhez, és az új ötletek szinte teljes hiánya mennyit von le belőle, de az tény, hogy az Argo 2 cselekményének váza megegyezik az Argó éval: összekülönböznek a külföldi, high-tech megbízók és a suttyó kivitelezők, egy rejtélyes ősi tárgyat kell elrabolni, Balog Tibiéknek egy "tudós" segít, és a felek végül a pusztaságban csapnak össze. Az újításvágyat felváltja a kiégett nagyiparosokra jellemző kockázatkerülés – az első részben fejbelőtt figura is feltámad, sőt még a ruhadarabok is azonosak maradnak.
Jabu (Gen Seto) és pribékjei nem kispályáznak - legalábbis általában... A komoly külföldi és a pitiáner hazai bűnözők elegye ezúttal is kiválóan működő kontrasztot képez - talán csak a tőle megszokottól igencsak eltérő szerepben látható Kulka Jánost nehéz azonosítani a könyörtelen végrehajtó figurájával (már csak azért is, mert szövege nyolcvan százalékában japánul beszél), illetve a roma maffia szószátyár feje is gyakran inkább csak mitugrász, mintsem félelmetes alak. Ezen kívül legfeljebb még azt sajnálhatjuk, hogy igazán eredeti szereplővel nemigen találkozunk, az "újrahasznosított" karakterekhez pedig vajmi keveset sikerült hozzátennie a forgatókönyvíróknak. Argo 2. (2015) - Kritikus Tömeg. Hangyás Dzsoni (Nagypál Gábor) bizonyos testrésze nagyon tele van már Tibivel és bandájával Azzal együtt, hogy akad néhány túlzásba vitt, teátrális vagy csak egyszerűen félrecsúszott jelenet (mint például az ikonikus hortobágyi gémeskútnál zajló kardpárbaj, ámde Szlovákiában), és az igazán jó poénokból is kevesebb jutott a film második felére, nehéz bármi rosszat mondani az Argo2 humoráról - persze ez nem utolsósorban ízlés kérdése.
Aztán jött a Tibi. JABU A Yamamoto Industries, japán szindikátus feje, de tisztában van azzal, hogy mindig van nagyobb hal… JACKSON A japán szindikátus amerikai beépített embere. Lojalitása a japán klánhoz megrendíthetetlen. Akár puszta kézzel is képes bárkit megölni. YUMIKO A "Mangap**a". A japán szindikátus főnökének lánya, és egyben a japánok legjobb fegyvere. TATSUMI János Szan jobb keze. Képzett, intelligens gyilkológép. Argo 2 szereplők 2. HANGYÁS DZSONI A Matyi nagybátyjájának az öccsének a kisebbik fia, aki a nagyfőnök lett! Az ifjabb Dzsoni. A Matyi tesója, a kicsi Hangyás. PICI JOCI és SATU (Gerner Csaba és Durko Zoli) Hangyás Dzsoni 'kutyái', akik Balogh Tibiék nyomába erednek. CSACSI (Megyeri Zoltán) Az "ész" Hangyás Dzsoni csapatában. MENYASSZONY (Papp Annamária) Hangyás Dzsoni újdonsült arája, akinek egyetlen vágya, hogy férje teljesítse régi kívánságát.. PRÍMÁS - NYÁRY ZOLTÁN - The Hungarian Phenomenon (Nyári Oszkár) Világhírű roma származású hegedűművész. Egyedi, első hallásra azonnal felismerhető virtuóz játékát, számos nagysikerű koncerten, a világ minden táján hallhatta már a nagyközönség.
BALOG TIBI A Főnök. Végtelen intelligenciával rendelkező vezér. Nem ismer sem kompromisszumot, sem kegyelmet. Legfőbb vágya, hogy egyetlen húzással hozzájusson a nagy pénzhez és Malibu tengerpartján töltse nyugdíjas éveit. BODRI Az intéző. Tibi mindenese, kiváló diplomata és sofőr. A banda a családja, lojalitása megrendíthetetlen és bármit képes feláldozni a csapatért. TYSON Az ész. Művelt és kifinomult verbális képességekkel megáldott lángész. Tibi legfőbb tanácsadója. PSZICHO Múltja ismeretlen. Argo 2 szereplők evad. Kiléte ismeretlen. Nagyjából ennyi. FRICI Matematika és számítógép ismereteket oktató tanár, kinek vágya, hogy felépítse álmai otthonát Párkányban. TEJESEMBER Műkincs csempész, akit a szakmájában csak a Tejesemberként emlegetnek. Feladata, hogy végrehajtson egy újabb különleges megbízást. A "rutinmunka" azonban hamar akadályba ütközik, hiszen nem számolt Balog Tibivel és hű csapatával. JÁNOS SZAN A legendás nindzsa, a Fekete Lótusz. Letette a kardját, hogy megtalálja az élet egyensúlyát, s éles pengéje helyett éles eszét használja.
Ez pedig még egy vállaltan suttyó filmben is túl nagy ár túl kevés nevetésért.
A helyzetet a helyszínre érkező, szótlan pszichopata, Psycho ( Bicskey Lukács) menti meg, aki nikotintapaszokkal borítja be Waltert, aki így hivatalosan "mérgezésben" hal meg. A Tejesember nem sokkal később a helyszínre érkezik, és a csapat után küldi egy másik bérgyilkosát, Svédet ( Geréd Gyárfás). A Gróf küld egy kis segítséget, a Sofőr ( Mucsi Zoltán) és egy benzinszállító kamionnak álcázott mozgó bázis személyében. A számítógépek terén nagy szakértelemmel rendelkező Tejföllel a fedélzeten a Decebal palástján található homályos útleírás alapján indulnak az Aranybagoly keresésére. Mindeközben a feltörekvő újságírónő, Kun Katalin a Vincentinus naplójának elrablásáról és a legendás Aranybagolyról szeretne cikket írni. Argo 2 (film, 2015) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Ennek érdekében felkeresi a múzeum egyik dolgozóját, Garas professzort, ( Csuha Lajos), aki Thézeuszhoz ( Görög László), egy tehetséges, de lecsúszott diákjához irányítja őt. Thézeusz, aki épp Hangyás Dzsoninak való tartozását igyekszik törleszteni, fellelkesül a hír hallatán, miszerint a Strix aurum, amely szakdolgozatának témáját szolgáltatta, és amelynek az idők során szinte megszállottjává vált, valóban létezik.
I. Fogalma: A gazdaság ugrásszerű fejlődése, amely általánosította a társ-i szerkezetet és életmódot, hozzájárult a népesség rohamos növekedéséhez és a városiasodáshoz. Az ipari forradalom a gépek alkalmazásával indult meg, és a gépgyártó gépek megjelenésével tekintjük kiteljesedettnek. Ez a folyamat elsőként Angliában zajlott le. Az első ipari forradalom a mg-ban indult, majd a könnyűiparban terjedt el a gépek használata és a nehéziparban teljesedett ki. Az új energiaforrás, a szén, az új erőgép, a gőzgép, mely a gőzhajó és a vasút megjelenésével a közlekedést is forradalmasította. Igazából még nem zárult le, a tudományos-technikai forradalomban és az informatikai forradalomban él tovább. II. Miért éppen Anglia? Földrajzi sajátosság~ szigetország Katonai védelem szempontjából fontos, hogy a szigetet nem tudják sikeresen megtámadni, de Anglia a kontinens bármely háborújában része vehet. Közlekedés: Partvidéke tagolt, könnyen be tud kapcsolódni a ker-be. Csatornahálózata van, melyet közl-re és szállításra is használ.
Szélesedett a középréteg, s a legnépesebb csoporttá az ipari munkásság vált. Az emberek életkörülményei folyamatosan javultak, de a szegényebb rétegekhez az új vívmányok csak később jutottak el, ezért a városi szegénység életkörülményei nemzedékeken át borzalmasak voltak.. A gazdasági fellendülés motorja a szabad verseny volt, s emiatt a vállalkozók csökkenteni próbálták költségeiket: napi 14 órás munkaidőt követeltek, nőket és gyerekeket dolgoztattak. Angliában a munkások először a gépek lerombolását tűzték ki célul, mert úgy gondolták, hogy azok elveszik a munkájukat, de a Luddistákat hamar visszaszorították. Később engedélyezték a szakszervezetek létrehozását (1824). A parlament a körülmények javítása érdekében 1819-1847 között gyári törvényeket vezetett be, melyben korlátozták a női és gyermekmunkát és bevezették a 10 órás munkaidőt. Az ipari forradalom a 19. század második felében újabb hullámmal jelentkezett. A fejlődés motorja a nehézipar volt. A fejlesztések kötődtek az új tudományos eredményekhez (elektrotechnika, vegyészet).
Bevezették az egységes méreteket, a szabványokat. Az ipari forradalom hatással volt a haditechnikára, és befolyásolta az országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedésével. A viszonylagos népességfölösleg a városba özönlött és olcsó munkaerőként szolgált. A falusi és városi lakosság aránya megváltozott. Javultak a higiénés viszonyok (csatornaépítés, ivóvíz). Az ipari forradalom következménye a demográfiai robbanás. Az ipari forradalom társadalmi és szellemi következményei Az ipari forradalom jelentős társadalmi és szociális változásokat is elindított. Az ipari nagyvárosokban két egymással élesen szembeálló új osztály alakult ki: a magántulajdonnal rendelkező kisebbség (burzsoázia) és a gyárakban alkalmazott többség, az iari munkásság (proletariátus). Az ipari munkásság élet- és munkakörülményei nagyon rosszak voltak. Nem volt ritka a 14 – 16 órás munkaidő, a női- és gyermekmunka. A lakáskörülmények is nyomorúságosak voltak. Járványok tizedelték a munkásnegyedek lakóit.
Másodszor, külső migráció következett be. Becslések szerint a 18. és 19. század között Amerika és Európa között több mint 50 millió ember közötti migrációs csere folyt. 3- Fenntartható gazdaság Az ipari forradalom helyet adott egy fenntartható gazdaságnak, amelyben a kínálat megegyezett a kereslettel. Ez sok nemzet gazdasági növekedését tapasztalta, gazdagabbá és fejlettebbé vált minden nap. 4- Kapitalizmus és magántulajdon A tömegtermelés elősegítette a kapitalizmus koncepcióját, amelyet Adam Smith fejlesztett ki. Ugyanígy az ipari forradalom is előmozdította a termelési eszközök, vagyis az ipar magántulajdonának gondolatát. 5- A modern társadalmak iparosodása Ennek a folyamatnak a leghírhedtebb következményei azok az iparosítás és modernizáció voltak, amelyek a gépnek a társadalom különböző területein való bevezetésének köszönhetően következtek be. Hivatkozások Okai és következményei - Az ipari forradalom. Letöltve 2017. október 28-án a webhelyről Az ipari forradalom okai és következményei.
Kialakultak a nagy népességeket tömörítő nagyvárosok; először London érte el a 2 milliós határt (XIX. sz. közepe). A centrális városszerkezetet felváltották a városnegyedek; ezek is váltak a kialakuló szegregáció (társadalmi és vagyoni elkülönülés) alapjává. A nagyvárosok létrejötte fölvetett olyan problémákat, mint a csatornázás, oktatás, ivóvízellátás, elszállásolás; a nagyvárosi bérház egyre jellemzőbbé vált, benne belül is megvalósult a szegregáció. Nagyon sok ember viszont elszegényedett, nőtt a bűnözők és koldusok száma (pauperizáció). Az ipari forradalomnak jelentős társadalmi következményei is voltak. A kialakuló szabadversenyes kapitalizmus lehetőséget teremtett a tőkés vállalkozóknak, arisztokratáknak, amit ki is használtak vállalkozásaikkal, az alsóbb rétegek kizsákmányolásával. A középréteg helyzete javult a találmányok hatására, számuk nőtt. Az alsóbb rétegek (pl. parasztok) helyzete azonban romlott; tömegesen kényszerültek a városba, ahol kialakult egy új réteg, a munkásosztály.
(Hozzáférés: 2019. január 28. )