A japán császár, aki i. e. 660-ban lépett trónra, nyilvánvalóan Amaterasu napistennő leszármazottja volt. Mi volt a 9 új nemzet az első világháború után? A versailles-i békeszerződés kilenc új nemzetet hozott létre: Finnország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Magyarország. Németország okolható az első világháborúért? Az első világháború okai bonyolultak, és ellentétben a második világháború okaival, ahol a bűnös mindenki számára világos volt, nincs ilyen egyértelműség. Németországot okolják, mert 1914 augusztusában megtámadta Belgiumot, amikor Nagy-Britannia megígérte, hogy megvédi Belgiumot. Miért Franciaország szenvedett a legtöbbet az első világháború következtében? Miért Franciaország szenvedett a legtöbbet az első világháború következtében? A háború nagy részét a földjén vívták. Más európai nemzetekhez képest miért Franciaországnak tartott a legtovább felépülni a nagy gazdasági világválságból? A nagyvállalatok hiánya miatt gyenge gazdasági infrastruktúrával rendelkezett.
A Kárpátia Stúdió gondozásában jelent meg Nagy Miklós Mihály "Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel" című munkája, amelyben a szerző katonaföldrajzi megközelítéssel, számos térképpel és ábrával szemléltetve, elsősorban magyar szempontból mutatja be a XX. század őskatasztrófáját és az azt követő eseményeket. "…az első világháború egyedi vonásaival is rászolgált a Nagy Háború elnevezésre. Jóllehet minden történelmi kornak megvolt a saját világháborúja – ezt ma már egyre többen vallják –, az 1914–1918 közötti küzdelem kiemelkedik közülük. " – olvasható a könyv bevezető soraiban. Hogy ez miként és mennyire érintette a harcokban résztvevő nagyhatalom, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik államalkotóját, Magyarországot, azt hivatott bemutatni a Nagy Miklós Mihály tollából, a Kárpátia Kiadó gondozásában megjelent kiadvány. Az igényes külsővel boltokba került könyv öt nagy részre tagolódik, amelyek közül már a "Bevezető" is számos érdekes és elgondolkodtató ismeretet, adatot tartalmaz.
A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon. A Széchényi család kincsei Kiállítás ■ 2018. október végéig A Kézirattár kiállítása a Múzeumok Éjszakájára készített kalandjáték, a Széchényi-kód részeként jött létre. A tárlaton többek között az is kiderül, hogy a Széchényi család melyik tagja volt a "tűzpasa" és melyikük vitte Magyarország zászlaját IV. Károly koronázási ünnepségén. Az első világháború térképeken: Határviták Kiállítás ■ 2018. szeptember 11-től 2019. április 27-ig Hogyan formálódtak az országhatárok az első világháború idején? A Térképtár kiállításán közel 30 térképen és korabeli plakátokon, képeslapokon és fényképeken mutatjuk meg, a háború miként alakította az érintett területeket. Miklósy Gyula naplója (1886–1888) Könyvbemutató ■ 2018. október 30., 17. 00 Miklósy Gyula, a Miklósy-színészdinasztia alapítója, naplójában nemcsak a színházi mindennapok apró-cseprő gondjait hagyta az olvasóra, hanem sikerein és kudarcain keresztül tudósít a korabeli színházi vállalkozások küzdelmeiről.
Az egyikben egy, a nyugati és keleti front állását napról-napra követő holland térképsorozat tagjai kerültek, 1916. június hónapjából. Az egyes példányok számozása alapján a háború kezdete óta majdnem minden nap kiadták ezeket a vázlatos térképeket. Mivel a kérdéses időszakban zajlott Verdun ostroma, a nyugati helyzet valóban változatlan volt, szemben a keleti fronttal, ahol ekkor kezdődött az orosz áttörés, ami a frontvonal gyors változásán is jól látható. A másik tárlóban láthatjuk Lakath János (1859-1924) berhidai lakos iskolai atlaszát, melybe számtalan cikket és több térképet ragasztott az eseményekkel erősen foglalkozó tulajdonos. 1915-ben ő maga is megjárta tartalékos hadnagyként a frontot, öt hónap után azonban tüdőgyulladás miatt leszerelték. Ezen a személyes tárgyon keresztül rövid betekintést nyerhetünk a kor emberének érdeklődési körébe – ami ebben az időszakban érthető módon az élet minden szintjét érintő háború –, valamint abba is, milyen információkhoz, milyen forrásokhoz juthattak hozzá a hátországban élők.
Rendezvényszervező: Pannónia Ház, Sajdik Gyûjtemény Honlap: Telefonszám: Sajdik: +36 30 591 3099
Szent Márton lúdja kifejezés - főként a Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napi libás mesék. Néhány szólásunk is megörökítette Márton lúdját, pl. "Sok Szent Márton lúdja elkelt azóta", mely az idő múlására vonatkozik, hogy bizony régen volt az már! A "kövér, mint Szent Márton lúdja" mondás aligha szorul magyarázatra. Márton-nap a néphagyományban Márton napját egykor az egész országban számon tartották a pásztorok. Élő szokásként legtovább Vas megyében maradt meg a Márton-napi vesszőhordás és a pásztorok megajándékozása. A disznópásztorok felkeresték azokat a házakat, ahonnan állatokat hajtottak a legelőre, és vesszőket vittek ajándékba a gazdáknak.
helyezett: Németh Roland Rikárdó 2. osztályos tanuló III. helyezett: Jankó Márkó 2. osztályos tanuló felkészítő pedagógus: Kőszeginé Szűcs Gabriella 3. -4. osztály: helyezett: Jankó Tamás 4. Márton napi meek mill. osztályos tanuló felkészítő pedagógus: Tóvizi Béláné helyezett: Márki Márk 3. helyezett: Kis-Jakab Levente 3. osztályos tanuló felkészítő pedagógus: Pólya Ágnes Gratulálunk és további sok sikert kívánunk a versenyzőknek és felkészítő pedagógusaiknak!