A WHO 1996-ban, Milánóban tartott konferenciáján kiemelt 64 betegséget, amelyekben az akupunktúra igen hatékonynak bizonyul. Hagyományos kínai orvosi rendelőmben többek között a WHO által feltüntetett betegségeket is kezelem. A praxisomban sokféle egészségügyi problémával találkozom, de a bőrgyógyászati megbetegedések érdekelnek leginkább. Fájdalmak fejfájás, migrén, mozgásszervi fájdalmak, lumbágó, reuma, kis-és nagyizületi fájdalmak, hát-és vállfájdalmak, ideggyöki nyomás okozta fájdalmak, idegzsába, görcsök, övsömör okozta fájdalom, fájdalmas menzesz, gyomorfájás. hasfájás, fülfájás, szemfájdalom, torokfájás, trigeminus neuralgia, bordaközi idegzsába, tumoros eredetű fájdalmak csillapítása, izomfájdalom, egyéb fájdalmak Belgyógyászati betegségek fülzúgás, szédülés, inkontinencia, cukorbetegséget kísérő panaszok és szövődményei, magas vérnyomás bizonyos fajtái, alacsony vérnyomás, magas koleszterinszint, asztma, szívritmus zavarok, keringési zavarok, emésztési zavarok (pl, reflux, bélgyulladások, irritábilis bélszindróma, krónikus székrekedés, krónikus hasmenés, stb.
Röviden: az akadémiák álláspontja szerint a hagyományos kínai orvoslás módszerei nem illeszthetők be a nyugati medicina ma elfogadott szakmai keretei közé, és a rendszer jellegénél fogva a diagnosztikai kódok sem szolgálják a betegségek és az eljárások jobb megértését a statisztikákon keresztül. Mi a baj a döntés várható hatásával? Ahogy arra korábban is utaltunk, az ICD osztályozása nemcsak egy kódrendszer, hanem üzenet is. Jelzi, hogy a hivatalos orvostudomány széles konszenzussal milyen fogalmak mentén osztályozza a betegségeket. Ha pedig az üzenet az, hogy a hagyományos kínai orvoslás fogalmai polgárjogot nyertek a betegségek világában, akkor ezt a látszatot – hiába, hogy nem ez volt a cél – minden bizonnyal sokan kihasználják majd annak érdekében, hogy a hagyományos kínai orvoslás eljárásait a nyugati medicina bizonyítékalapú módszereinek alternatíváiként hirdessék. Akár a bizonyítékalapú módszerek helyett, akár mellettük alkalmazzák e tudományosan nem igazolt eljárásokat, sok esetben súlyos mellékhatásokkal lehet számolni.
Hagyományos kínai gyógyász (BSc) A Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem minden évben elindítja székhelyen kívüli alapdiplomás képzését a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán. A hagyományos kínai gyógyászat BSc képzés egyedülálló hazánkban, mert a hallgatók az első 4 év során Budapesten, az utolsó évben pedig Harbinban, a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetemen sajátítják el a kínai gyógyászat tudományát. A programot sikeresen elvégzők a harbini egyetem BSc diplomáját kapják kézhez, melyet Magyarországon honosíttathatnak, és amellyel egy térségünkben még egyedülálló, egyre szélesebb körben elismert tudományág művelőjeként tevékenykedhetnek az egészségügyben. A képzés résztvevői megismerkednek mind a nyugati orvoslás, mind a kínai gyógyászat alapjaival, így komplex tudásukra támaszkodhatnak egészségügyben végzett munkájuk során.
Mi a baj a döntés megalapozottságával? Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy amire itt "hagyományos kínai orvoslásként" hivatkozunk, az számtalan, Kínában, Koreában és Japánban alkalmazott eljárás laza egyvelege, melyek nagyjából közös alapelveken nyugszanak, de – amint azt az akadémiák állásfoglalása is leszögezi – a konkrét diagnózisban és kezelési módszerekben gyakran egyazon beteg esetében is jelentős eltérések vannak a hagyományos kínai orvoslás gyakorlói között. Ez rögtön felveti azt a kérdést, hogy vajon milyen minőségű statisztikák születhetnek egy ilyen kódrendszerre épülve. A statisztikai használhatóságnál talán még nagyobb gondot okoz, hogy a hagyományos kínai orvoslás alapelvei alkalmatlanok arra, hogy az elfogadott tudományos módszerekkel bizonyítsák vagy cáfolják őket. Ettől még persze akár működhetnének is ezek az eljárások (izgalmas új kutatási irányokat mutatva), azonban éppen az alapok bizonytalansága miatt lényegében lehetetlen olyan szigorú tudományos kísérletekkel vizsgálni hatásosságukat, melyek elvégzése egyébként a nyugati orvoslásban egy eljárás alkalmazásának elengedhetetlen feltétele.
A magyar kormány támogatásával készült holokauszt-emlékművet avattak vasárnap Ungváron a városból és környékéről 72 évvel ezelőtt elhurcolt zsidó lakosság emlékére. Az Ungvár belvárosában, az egykori zsinagóga épülete mellett felállított emlékművet avató beszédében Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy az Ungváron és a környező településeken élt zsidó lakosok elhurcolása koncentrációs táborokba 1944. április 16-án, pészah, a zsidó húsvét első napján kezdődött. Magyarországról elhurcolt auschwitzi túlélő különleges naplóját mutatja be a Német Történeti Múzeum | Híradó. Az emlékmű Mihajlo Kolodko ungvári szobrász alkotása, a teret Szarvas Gábor ungvári építész tervezte Forrás: MTI/Nemes János "Ez az a nap, amelyik gyászba borította Európa ezen szegletét: Ungvárról és környékéről közel 14 ezer, Kárpátaljáról pedig mintegy 100 ezer polgártársunk vált a történelem és a terror ideológiájának áldozatává" - tette hozzá, rámutatva, hogy az elhurcoltaknak mindössze 20-30 százaléka élte túl a megpróbáltatásokat, de akik a világégést követően hazatértek, később azok is szétszóródtak a világban.
Belföld Csaknem hetven éve két és fél ezer zsidót indítottak útnak egy Bécs melletti gyűjtőtáborba, s közülük legalább ezren soha nem tértek vissza. Rájuk emlékezve indult útnak a nemzeti zarándoklat. Akik ezen az úton elindultak, a teljes bizonytalanságba mentek, köztük gyerekek, akik nem nőhettek fel, családtagok, akik nem láthatták többé egymást, és idős emberek, akiknek nem adatott meg a méltó halál – emlékeztetett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a magyarországi zsidók 1944. május 13-i deportálására utalva hétfőn. Lomnici jelezte: sokan tétlenül nézték, hogy mi történik, s kevesebben voltak azok, akik az elhurcoltak segítségére siettek. Megtalálták az üldözött zsidók által kézzel és kanalakkal ásott legendás alagutat » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Akkor mintegy 2500 embert indítottak útnak Magyarországról az ausztriai – Bécs melletti – Srasshofban létesített gyűjtőtáborba, akik közül legalább ezren soha nem tértek vissza. A nemzeti zarándoklat a Petrasovits Anna vezette Ács Városért Társaság kezdeményezésére, a Holokauszt Emlékközpont, a Mazsihisz, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a keresztény egyházak részvételével szerveződött, s a rendezvény fővédnöke Lomnici Zoltán korábbi főbíró lett.
Az amerikai Times magazin cikkében a Magyarországon egyre inkább terjedő antiszemitizmusról írnak. Az elhurcolt pápai zsidók emlékezete. A magazin riportja szerint egyre több zsidó állampolgár fontolgatja, hogy elhagyja az országot – írja a Hiába él Magyarországon 100 ezer zsidó, hiába van több tucat zsinagóga és imahely, közülük egyre többen fontolgatják, hogy az újjáéledő antiszemitizmus és a romló gazdasági helyzet miatt elhagyják az országot – közölték a lapban. A Mazsihisz szerint a Magyarországról való elvándorlás folyamatos dilemmát jelent a zsidók számára, az elmúlt évek során pedig nagyjából ezer zsidó emigrált. A Times emlékeztetet néhány Magyarországon történt antiszemitának vélt támadásra is: például amikor állítólag Kerényi Andrást, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének 62 éves elnökét vallási hovatartozása miatt bántalmazták, és a nyílt utcán érte rasszista támadás a 90 éves Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit is. Arról is írnak, hogy több zsidó temetőben is megrongálták a sírokat, és i zraeli zászlót égettek a Külügyminisztérium épülete előtt.
Nem a szankciókon van a lényeg, hanem azon, hogy a társadalom kivesse magából ezeket az eszméket - jelentette ki a hitközség elnöke, a Mazsihisz vezetőségi tagja. Grósz Andor hozzátette: hálás a kecskemétieknek azért, amilyen tisztességgel és tisztelettel adóztak az 1222 elpusztított helyi zsidó emlékének. Úgy vélte, az országban nincs még egy olyan város, amely méltóbban állított volna mementót a holokauszt 70. évfordulóján. A zsidó hitközség elnöke elmondta: tervezik, hogy emléktáblákat helyeznének ki a város azon iskoláinak falára, ahol zsidó gyerekek tanultak. Ezenkívül szeretnék, ha Budapesthez hasonlóan Kecskeméten is lenne néhány a Németországban nagyon elterjedt úgynevezett botlatókövekből. A fém emléktáblákat a zsidó áldozatok egykori lakhelye előtt süllyesztenék a járdába, feltüntetve rajta nevüket, és hogy mi lett a sorsuk, miután 1944-ben gettósították majd deportálták őket. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!