Az előadás a M. I. T. csapat új bemutatója, mely egy bírósági tárgyalásra idézi meg a darab szereplőit, ahol megismerkedhetünk a szereplők indítékaival, igazságával, és az előadás után a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy – mint egy bírósági tárgyalás esküdtjeiként – véleményezzék az elhangzottakat, és ítéletet hozzanak. Katona József Bánk bán című drámája nem csupán a régies nyelvezete miatt nehéz olvasmány – összetett karakterek, különös motivációk, izgalmas cselekményszövés jellemzik egyik nagy magyar drámánkat. Előadásunkkal arra vállalkozunk, hogy négy színész és a technika segítségével érthetően, követhetően fejtjük fel a darab történetszálait, indíttatásait, miközben a szerző céljait, alkotásának világát is fontosnak tartva, Katona József eredeti szövegét alapul véve hozunk létre egy színházilag és oktatási segédanyagként is hiteles, izgalmas és érdekes előadást. Az előadás során a nézők egy bírósági tárgyaláson vesznek részt, ahol a bíró, az ügyvéd és az ügyész mellett ők mint az esküdtszék tagjai hallgatják meg a tanúvallomásokat a Bánk bán története kapcsán.
Katona József: BÁNK BÁN - Komáromi Jókai Színház (Teljes előadás) - YouTube
Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a "végsőkig feszült indulatok nyelvét", mely Szerb Antal szerint ebben a darabban "az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad", kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Tovább... 16 2 óra 20 perc, szünet nélkül. Az előadásban elhangzik Horváth Jenő – G. Dénes György: Járom az utam című dala az UMPA Ügynökség és a Jogutódok engedélyével.
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt l. felvonás Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné mulatságot rendez meráni hívei szórakoztatására. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. Petur bán, a "békétlen" magyar nemesek vezére, rossz szemmel nézi a dorbézolást. A békétlenek óvatosságra intik őt, és bordalt követelnek tőle. Keserű dala után Petur elárulja társainak, hogy titokban Bánk után küldetett, hogy saját szemével lássa a kettős veszélyt, ami az országot és feleségét, Melindát fenyegeti. Ottó nyílt udvarlását Melinda hűvösen fogadja s elborzad, mikor megérti, hogy Gertrud királyné maga is támogatná a viszonyt. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Ottó Biberachnak panaszolja el sikertelen próbálkozását, aki épp a herceget akarja felhasználni terveihez. Közben a király győzelmének híre érkezik, az udvar tánccal ünnepel. Ottó feltartja a távozó Melindát és újabb ostromba kezd.
II. Endreként Elek Ferenc "Anyukám, mondd meg, mit csináljak"-arckifejezéssel nézi a szakképzett királyi nőt a vitrinben. Ez van, osztozni kell a merániakkal drága magyarjaim, nem a tietek minden, de én most mit csináljak? Elek hibátlan ütemérzékkel, a tétovaságot kitartva némán felelősségre vonja az univerzumot az összes magyarért és merániért, míg a színpadi ék nyílt felén folyik a nemzeti keserv. A lökdösődő, unatkozó árvák gyászruhában, macival, háttal a nézőknek. (A későbbi Árpád-házi Szent Erzsébetet, vagy IV. Béla királyt nem látjuk bele az ovisszekcióba, pedig. ) Elek királyának esze van, így dönt a "megbocsátás" nevű intézmény mellett – eközben hagyja az ünnepi feketében toporgó összes szereplőt rögzülni az örökkévalóságnak, itt hagyva minket a "nemzeti dráma" új fogalmával. Ha belegondolunk, tényleg dráma. Iza: Katona műve nem agyonjátszott az utóbbi évtizedekben, már csak azért sem, mert tele van dramaturgiai nonszensszel, szereplők úgy tűnnek el, hogy valójában nem mennek ki, s néha úgy szólalnak meg, hogy nem jöttek be.
E feltételek megléte esetén szabad csak a munkálatokat elvégezni. És amikor lehet Végül szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor lehetséges a belső oldali szigetelés. Egyrészt az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek – klasszikusan a hétvégi házak – esetében kifejezetten javasolt a belső oldali hőszigetelés. Télen, a használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. A teljes szerkezetet 20–22 °C-ra csak lassan és jelentős energia befektetésével lehet felmelegíteni. Ez a folyamat lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb, ha a hideg falakat elszigeteljük a lakótértől; kevesebb energia bevitelével hamarabb kialakul a megfelelő komfortérzet. A páratechnikai és a többi, fent említett problémáknak pedig nincs idejük kialakulni, mivel a stacioner (állandó) állapot beállta előtt az épületet elhagyják, és hamarosan megint a külső viszonyok lesznek az uralkodók az egész épületben. Építési Megoldások - A belső oldali hőszigetelésről objektíven. A másik lehetséges szituáció, amikor a külső oldali hőszigetelés mellett alkalmazzuk a belsőt.
A legfontosabb tanulság, hogy ellentétben a bevezetőben említett reklámokban sugalltakkal a belső oldali hőszigetelés komoly mérnöki feladat; egyaránt igényli a meglevő szerkezet alapos felmérését, majd részletes statikai, pára- és hőtechnikai számításokat! Ragadjuk ki most a leggyakoribb problémának tekintett páralecsapódási veszélyt. Ez ellen többé-kevésbé háromféle módon lehet védekezni. 1. Meggátoljuk, hogy a pára szerkezetbe jusson. Ehhez a belső oldalra valamilyen párazáró anyagot kell szerelni. Belső oldali hőszigetelés - Ezermester 2016/2. (Fontos, hogy ennek folytonosnak kell lennie, ami nem egyszerű szakmunkási feladat! ) Ezzel párhuzamosan természetesen gondoskodni kell a most már menthetetlenül belső csapdába került pára kijuttatásáról a szabadba azaz valamilyen szellőztetési megoldást kell alkalmazni (az ablaknyitogatás általában nem lesz elegendő). 2. Alkalmazhatunk olyan szigetelést, ami "immunis" a nedvességre. Ilyen például a habüveg vagy a zárt cellás polisztirol (XPS), melyek jó hatásfokkal gátolják meg a pára szerkezetbe jutását.
Az anyagszerkezet a fűtött tér páratartalmát képes felvenni, majd azzal egyidejűleg a kapilláris szerkezetből adódóan azt visszavezetni a belső tér felé (kiszáradás). A Multipor ásványi lapokkal történő belső oldali hőszigetelés csak normál hőmérsékletű és páraterhelésű helyiségekben nyújt optimális megoldást. Ha kívülről tilos: Multipor belső oldali hőszigetelés - A Mi Otthonunk. A tartósan magas páratartalmú, rosszul szellőző és nedvességnek kitett helyiségek (mosókonyhák, nem szigetelt vizes pincék) utólagos belső oldali kiegészítő hőszigetelésére nem javasolt. Csak akkor működik jól a hőszigetelés, ha a ragasztás az alapfelületre Multipor rendszerhabarccsal történik, és a belső felültet képzés is páraáteresztő réteg. Belső oldali hőszigetelés alkalmazását minden esetben meg kell, hogy előzze gondos tervezés, amely kiterjed a szerkezetek külső felületképzésének, csapadékvédelmének a vizsgálatára, és hőszigetelt szerkezet teljes keresztmetszetű működésének az épületfizikai igazolására. Multipor ásványi hőszigetelő lap előnyei nem éghető (A1) kiváló hőszigetelő képesség homogén tömör anyagszerkezet alaktartó könnyen alakítható gazdaságos felhasználás környezetbarát hangelnyelő impregnált Régi építésű falazatok hőátbocsátási tényező ("U") értékei Multipor hőszigetelés előtt és után.
Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szükség törvényt bont. Ilyen lehet egy műemlék (homlokzatú) ház esete, de ilyen példával érkezett standunk első látogatója is, akinek a társasháza pályázati pénzt nyert az energetikai felújításra, ám az utolsó pillanatban a lakók 20%-a visszakozott az önrész megfizetésétől. Mik a problémák? Fontos észrevenni, hogy kicsit különböző problémák merülnek fel panelépületek esetében, és régi, hagyományos, rossz hőszigetelésű (többnyire téglából készült) házak esetében. (Ennek oka, hogy a paneles épületek egy szendvicsszerkezet közepén tartalmaznak valamennyi hőszigetelést! ) Közös probléma, hogy a belső oldali (utólagos) hőszigetelés, nem meglepő módon, a belső térből vesz el helyet (hogy mennyit, az persze függ attól is, hogy hány oldalon érintkezik a lakás a külső térrel). Az ablakkáva szigetelése itt is problémát okozhat, de célszerűnek/kényszerűnek bizonyulhat az épületgépészeti és elektromos rendszerek áthelyezése a belső oldali szigetelés mögötti térből.
A habarcsot a hőszigetelő lapok teljes felületére 10 mm-es fogazatú glettvassal hordjuk fel. 4. A hőszigetelő lapot a falfelülethez történő nyomással és oldalirányban (a habarcsbordák irányára merőlegesen) történő kb. 2 cm-es eltolással kell a végleges pozícióba csúsztatni, mely lehetővé teszi a habarcsbordák elterülését, így létrehozva az egyenletes és teljes felületű tapadást. A lapokat egymáshoz tompa ütköztetéssel "száraz kapcsolattal" kell csatlakoztatni, soronként feleskötésben elhelyezni. Az elemek szükség szerinti méretre vágása kézi fűrésszel elvégezhető. A teljes felület elkészítését, illetve a habarcsréteg megszilárdulását követően a felület egyenetlenségei kézi csiszolólappal korrigálhatóak. 5. A felület együttdolgozásának és mechanikai ellenállásának növelése céljából teljes felületű üvegszövet erősítésű ágyazó réteg kialakítása szükséges Multipor ásványi könnyűhabarcs felhasználásával, amelyet a glettvas sima oldalával kb. 3-4mm vastagságban kell felhordani, egyszerre kb.
A Multipor hőszigetelő lapokkal történő belső oldali hőszigetelés megoldást nyújt a szerkezet hőszigetelő képességének javítására, ott, ahol a határoló szerkezet hőszigetelése a külső oldalon nem valósíthatóak meg. Ilyen eset például a műemlékvédelem alatt álló homlokzatok hőszigetelése, az eredeti homlokzat megtartása miatt. A hőszigetelő anyagokat Magyarországon legtöbben a polisztirol és a szálas anyagú termékekkel azonosítják, pedig az utóbbi években egyéb, speciális igényeket is kielégítő hőszigetelési megoldásokra alkalmas termékek is rendelkezésre állnak a piacon. A Multipor hőszigetelő lapok stabil, ásványi kristályszerkezetűek, nem tartalmaznak szálas összetevőket, így a hőszigetelések széles palettáján új alternatívát nyújt: ásványi, tömör, mégis jó hőszigetelő. A millió apró pórusba zárt levegő – amely természeténél fogva kiváló hőszigetelő – biztosítja az építőanyag kiemelkedő hőszigetelő képességét. Az Ytong innovációs termékfejlesztése A pórusbeton-gyártás fejlesztéseinek eredményeképpen lehetővé vált a hőszigetelő lapok előállítása, amely Németországban Multipor néven került az építőanyag-piacra.
A belső oldali hőszigetelés, mint abszolút slágertéma Közzétéve: 2012-04-23 – Mi is az igazság? Vasárnap véget ért az idei Construma (köszönet, akik meglátogattak minket:-D), és tapasztalataim alapján az egyik slágertémának a belső oldali hőszigetelés bizonyult: rengeteg kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban a mi standunkon is. Ennek egyik oka lehet, hogy a téma nemrégen a médiában is nagy nyilvánosságot kapott, sajnos meglehetősen felületesen, akár több kárt is okozva, mint hasznot hozva. Bár a családi ház építőket kevésbé érinti, mégis érdemes összefoglalni a belső oldali hőszigetelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a blog hagyományaihoz híven most is a közérthetőségre törekedve. A belső oldali szigetelés szükségmegoldás Azzal gyakorlatilag minden szakember egyetért, hogy a hőszigetelésnek a falazat külső oldalán van a legjobb helye. (Hogy miért? Ezzel a kérdéssel is bőségesen foglalkozunk az Építem a házam II. kötetében! Új családi házat építők itt akár abba is hagyhatják ennek a blognak az olvasását. )