Az ódaivá emelkedő zárás ennek a gondolatnak a nagyszerűségét hivatott érzékeltetni. Marcus Aurelius: Marcus Aurelius: filozófus, Kr. u. 161—180 között római császár; fő műve: Elmélkedések
Marcus Aurelius Ars poetica, filozófiai költemény. Rómában, Marcus Aurelius lovas szobrának látványától megihletve írta e versét. Az óda hangneme magasztos, ám tárgyilagosan egyszerű. A vers egésze Marcus Aureliusnak, az emberi nagyságnak és a bamba tömegnek a szembeállítására épül. Az első versszakban ezt azzal érzékelteti, hogy olyan képet fest elénk, melyben a középkori Róma lenn, a völgyben hever, míg Marcus Aurelius fönn, a Capitolium csúcsán lovagol. A költő a színekkel, és a színek ellentétével is játszik. A császár szobrának szemei ragyognak, ez tükrözi vissza lelkének lobogását. Jelzők sokasága, és számos alliteráció erősíti az ellentétet az imperátor és a tömeg között. Aki szellemileg felette áll a többieknek, annak egyedül kell megvívnia apostoli harcát a sokasággal szemben, az árral szemben kell úsznia. A császár nagyszerű alakjához végig hozzákapcsolódik a szenvedés és az elkerülhetetlen halál gondolata. A halál törvénye alól senki sem vonhatja ki magát. Az 5. versszaktól egyes szám első személyben kezd beszélni.
Mit jelent ez? • A halál olyan valamit semmisít meg, ami még egyszer nem előhívható: "Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. " "a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. " • "Az ember is műalkotás, a végső isteni vonásokat a halál húzza ki az arcképén. " Amíg van ember, addig a léte természetes, de mihelyt meghal, a helyén támadt ürességet csak az emlékek illó anyagával lehet kipótolni. • A költő a szó mágiájával idézi meg a halottat. Itt a test már csak szimbóluma az életnek. A teljes felidézés eszköze a halott "megszólaltatása": "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék". Egyben ez a komor hangulatú vers ironikus fordulópontja is. Ami egyfelől egyedi és megismételhetetlen, az valójában hétköznapi és általános. Ez a lét tragédiája és dicsősége is egyben. A csoda és a banalitás rendkívül közel állnak egymáshoz. Talán éppen ennek a következménye a tudatos rájátszás a zárlatban a mesemotívumra, illetve a legendaképződés nagy misztériumára, amely kiemeli az általánosból az egyedit, hogy aztán felmutathassa példaként "mindenkinek".
Összegyűjtött költeményeit a M. T. Akadémia értékes jutalommal tüntette ki. Az akadémiai jelentés szerint a költő a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze. (Alszeghy Zsolt. Akadémiai Értesítő. 1936. évf. ) – Ugyanakkor a napisajtó is ritka megbecsüléssel szólt költészetéről: «Milyen keserű költő! Vígasztalhatatlanul, gyilkosan, önemésztően keserű. Kristályos szavai titkon ölő mérget rejtegetnek. Sötét pesszimizmust, baudelairei unalmat és kétségbeesést. Minden mondata, gondolata és érzésrezdülése végén komoran mered föl a halál árnya. Az elmúlás, a pusztulás, a vég ijesztő kísértete. Az élet elviselhetetlen fájdalmáról, céltalanságáról és értelmetlenségéről így még nem vallott magyar költő. Benső lázak perzselnek a szavaiban, démonikus rángások feszítik mondatait a pátosz legfelső fokáig. Undora és utálata olykor már önmaga ellen támad a lázadó düh tehetetlen, kegyetlen, vak őrületével. A rázúduló belső sziklaomlás ellen a művészet ragyogó acélvértezetével védekezik. Tomboló szenvedélyét feszes formákba hűti.
A halállal szembeni lehetséges magatartás kialakításának szándéka vezette a Marcus Aurelius sor ainak megszületését is. Az antik római filozófus császár megidézését a sztoikus, belenyugvó magatartással való azonosulás igazolása tette szükségessé. A vers ezért szólítja meg a Capitoliumon álló szobrot. Másrészt a keresztényi alázat és a megváltó halál gondolata helyett a pogány és bölcs, az igazi értékeket tisztelő "császári felséget" és "emberi nagyságot" dicséri versében a költő. A halállal szembenézni tudó "bátor" és "büszke" magatartással kíván azonosulni a költő. A lelki rokonság csak megerősíti a kiküzdött szándékot. Marcus Aurelius is író, magányos személyiség trónján és szellemében egyaránt, akárcsak XX. századi íróutódja, Kosztolányi. Léthelyzetük is hasonló: a barbárság, a közelgő veszély előtt még egyszer, talán utoljára, össze kell foglalni, mi az, amit az ésszel élő ember tudhat a világról. Mi az "igazság", mi a "hamisság" az ideológiáktól, eszméktől és hatalmaskodástól zaklatott világban.
A kötet megrázó alkotása az 1933-ban született Halotti beszéd. A cím kettős jelentésű. Egyrészt utal arra a funkcionális szövegformára, amely a temetésen hangzik el a halott búcsúztatására. Másrészt irodalomtörténeti vonatkozása van, hiszen a "csuklyásarcú névtelen" kifejezés a Pray-kódexben felfedezett egyik nyelvemlékünk szerzőjét és művét idézi. Középkori nyelvemlékünk első sora és a népmesék kezdőformulája közé illesztve az emberi létezés egyszeri, megismételhetetlen csodája, valamint a közös sors tragikuma felett érzett tehetetlenség szólal meg. " Látjátok feleim" "Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. " A vers igazi szépsége éppen ebben a bonyolult, kultúrtörténeti utalásokból és asszociatív képekből építkező szerkezetből árad ("Ami szép, az nehéz"). A kapcsolatok, allúziók lényegében egy évmilliók óta azonos módon bekövetkező esemény időbeli végtelenjét ívelik át. A kettős szerkezet értelmezése a pap beszédének és a laikus beszédének párhuzamosságából ered. Igaz ugyan, hogy a laikus beszéde is kettős tartalmú.
Egyfelől az hangzik el, amit maga tud az élet értelméről és az értékekről, másfelől, amit a gondolkodó, humanista bölcs állít ugyanarról. A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. Az első szint a halál személyes megrendültségről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése. A második szint, az előzőtől lényegesen különböző, a halált objektív tényként értelmező tudatos magatartás. A harmadik szint pedig az egyetemes értelmezés szintje. A bonyolultság ténye pedig abban áll, hogy a három gondolati rendszer nem szabályosan követi egymást, hanem ellentétező, egymást át- meg átszövő gondolatok formájában jön elő. A VERS GONDOLATI RENDSZERÉNEK TAGOLÁSA • Személyes megrendültség – megindultság (szubjektív) "Megcsalt. " • Értelem, leleplező logika – bölcsesség (objektív) "Okuljatok mindannyian e példán. " • Egyetemesség (az egyediség és az általános viszonyának megfogalmazása) "Nézzétek itt e kéz, [... ] s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. " A vers központi gondolata az ember egyedisége.
Noizz Heti Dózis, a hét legjobb cikkei, egy helyen!
Sok helyre kiteszi a traffipaxokat most vasárnap a rendőrség. A XII. kerületi Budakeszi úton délelőtt és délután is lesz mérés - derül ki a rendőrség listájából, amely a várható helyszíneket sorolja fel. Kora délután - 13-tól 15 óráig - az Üllői úton mérnek majd, erre többek között a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre induló és onnan érkező autósoknak érdemes figyelniük. Szintén kitesznek majd egy traffipaxot az Oktogonra, várhatóan délután 3 és 5 óra között. Hol lesznek vasárnap traffipaxok a fővárosban? 10. 00-12. 00 IX. ker. Távíró u. 10. 30-12. 00 Bp. XVI. Magtár utca 11. 00-13. XII. Budakeszi út 11. 30-13. XV. Pázmány P. utca 12. 30 Bp. XI. Budafoki út 12. 00-14. IV. Külső Szilágyi út 12. 00-15. Xx Ker Rendőrség: Internet Rendőrség Elérhetősége. II. Budakeszi út 12. XX. Ker. Török Flóris u. 13. IX. Illatos u. Margit u. VIII. Üllői út 14. Károlyi Sándor u. 14. 00-17. XVIII. Királyhágó út 14. 30-15. Bökényföldi út 15. 00-16. Szerémi út 15. VI. Oktogon tér 15. Zugligeti út 15. 30-17. Fóti út 16. 00-19. XXIII ker. Szent László út 16.
Étkezés után egy órával vércukor Napsugár idősek otthona mórahalom