Lázár Ervin: Hétfejű tündér (szinopszis) Berci, a csúnya kisfiú úgy hiszi, hogy a Hétfejű tündér varázsolta el, hogy az őt érő minden rossznak, csúfolódásnak a Hétfejű az oka. Ezért karddal, lándzsával, péklapáttal, vassal, vérrel, vencsellővel felfegyverkezve elindul, hogy felkutassa minden bajának okozóját, a titokzatos Hétfejű Tündért, és leszámoljon vele. Útközben furcsa figurákkal találkozik: egy cserkesszel, egy csorba kővel, egy szórakozott patikáriussal, egy lyukas zoknival, akikben szövetségesekre talál. Ám Csodaországban, amikor a fiú már majdnem levágja a tündér egyik fejét, az felébred és szeretettel, kíváncsian néz a felfegyverkezett ifjúra, aki megérti, hogy a tündér szereti őt, mint ahogy mindenkit, aki különbözik a többiektől… Rendezte: Major Róbert Bemutató: 2009, Budapesti Művelődési Központ
2015. 12. 01. - Németh Tamás Mint a görög mitológiából tudjuk, a kilencfejű vízi szörny minden szétvert, levágott feje helyén két másik nőtt ki, s a hős Héraklész csak úgy tudta elpusztítani, hogy tüzes faágakkal kiégette a fejek gyökereit, hogy ne tudjanak újra kinőni. Végül így tudta levágni a hidra kilencedik, halhatatlan fejét is, amelyet elásott, és súlyos sziklatömböt helyezett rá. Az ezerfejű dzsihadista szörnyet azonban sokkal nehezebb lesz legyőzni, ezért félelemmel vegyes várakozás lepi el Európa nagyvárosait, Párizstól Brüsszelig, Londontól Rómáig. Kire vagy mire várunk? - Való igaz, az ezerfejű dzsihadista szörnyet legyőzni szinte lehetetlen vállalkozás. Talán nem is a mi feladatunk. Némi malíciával: mi ebben a (fantom)harcban csak áldozatok lehetünk... Ezért azt mondom, érdemesebb a mi kis hétköznapjaink szintén sokfejű szörnyei között ellenfelet keresni, nekünk valót... Ráadásul nem is könnyű eldönteni, hogy jót vagy rosszat akarnak... Ismeritek Lázár Ervin: A hétfejű tündér című meséjét?
mesejáték, 2 felvonás, 120 perc, magyar, 2008., 4 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Az erdei játszóteret birtokba veszi a legendás Mikkamakka, Vacskamati, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid és a többiek. Vagy gyerekek játszanak legendás állatfigurákat? Esetleg szerencsésen gyermeknek megmaradt felnőttek keltik életre Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin és Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl alakját? Vagy kedves, fiatal és örök fiatal színészek mesélik el a legkedvesebb közönségnek az ismerős és megunhatatlan történeteket a Hétfejű Tündérről és a csodafurulyáról? Lehet, hogy rólunk, emberekről mesélnek az állatok? Aki eljön, újra nevethet, kacaghat, heherészhet és el is gondolkodhat a halhatatlan Lázár Ervin örök igaz meséin. És Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonról is kiderül, hogy a nagy feje inkább kicsi.
Álmos Palkó, Fületlen Bögre, Hétfejű Tündér, Szeplő Szepi, Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár - különös mesék különleges alakjai szólalnak meg a lemezekről. Kossuth-díjas írónk hősei hétköznapi valóságunk és a szárnyaló képzelet birodalmának varázslatos határvidékén élnek. S amíg a korongok apróbb-nagyobb hallgatósága eljut velük Rácpácegrestől a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 2 999 Ft 2 849 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont 2 499 Ft 2 374 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A(z) Budapest Bábszínház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen. Azazhogy mit beszélek, hetedhét országon nem akadt nálam csúnyább gyerek. A lábam gacsos volt, a hasam hordóhas, a fejem úritök, az orrom ocsmonda, egyik szemem balra nézett, másik szemem jobbra nézett, hívtak emiatt kancsalnak, bandzsalnak, sandának, bandzsának, kancsinak, bandzsinak, árokba nézőnek; tyúkmellem volt, suta voltam, fülem, mint az elefánté, harcsaszám volt, puklis karom, a termetem girbegurba. Hát ilyen csúnya voltam. Vagy tán még annál is csúnyább. Úgy szégyenkeztem emiatt, ahogy még senki Rácpácegresen. És forrt bennem a düh, emésztett a méreg, rágtam magam, elöntött az epe. Miért vagyok én ilyen csúnya? Kiért? Miért? Mi végre? Ki végre? Két zenész lakott a szomszédomban Rácpácegresen. Jobbról Rácegresi, balról Pácegresi. Rácegresi tudott furulyázni, Pácegresi nem. Rácegresi azt mondta nekem: – Csúnya vagy, csúnya vagy, de azért rád is süt a nap. Ha egyszer jó szíved lesz, el is felejted, hogy csúnya vagy. És meg is szépülsz tőle.
– Merre mentek? – kérdezte izgatottan Marci. – Erre – mutatta Mikkamakka. Marci meg uzsgyi, már ott se volt! Rohant a szeplők után. Meg is találta őket hamar. Egy árokparton ültek és szomorkodtak. Hetvenhat szomorú szeplő. Azaz csak hetvenöt, de ez majd később derül ki. – Olyan jó lenne, ha visszajönnétek – mondta nekik Marci. A szeplők gyanakodva néztek rá. – És nem szidsz többet bennünket? – Soha – mondta mély meggyőződéssel Marci. – Nem mondod, hogy rondák vagyunk, hogy csúfak vagyunk, hogy rettenetesek vagyunk, hogy ocsmondák vagyunk? Marci rázta a fejét. A szeplők erre visszamasíroztak az arcára. Marci már-már elmosolyodott, amikor valami furcsát érzett. – Mindnyájan megvagytok? – kérdezte aggodalmasan. – Egy pillanat – mondta az, amelyik a fülcimpáján ült –, megszámolom. – Aztán ijedten fölkiáltott: – Szeplő Szepi elveszett! Nincs senki az orrod tövén. Nosza, keresni kezdték. Ez már könnyebben ment, mert a szeplők is segítettek. Meg is találták hamar. Egy akáclevélen ült. – Szervusz, Szeplő Szepi, gyere vissza te is!
Ehhez képest Sárközi Mátyás tárgymutatója legalább félszáz Erdély-tematikájú cikket regisztrált, köztük olyan nevezetes dokumentumokat, mint az 1963-as Erdélyi Memorandumot, melyet a Független Erdély elnevezésű mozgalom fogalmazott meg, s ugyancsak az Irodalmi Újság közölte az 1977-ben keletkezett 4 S még vár ma is, 2018-ban... 5 Mint az későbbi kutatásaim alapján kiderült, valójában Huszár-Knopp-Kornidesz jelentésről volt szó. A pártközpont két munkatársa, Knopp András és Kornidesz Mihály szakmai nyersanyagként ugyanis a szociológia professzorának, Huszár Tibornak 60 oldalas, gyalázkodással teli lektori (fel)jelentését használta. (Lásd: Murányi Gábor: A (Huszár-) Knopp-Kornidesz-jelentés. Egy ismert-ismeretlen dokumentum a Bibó-emlékkönyvről. Élet és Irodalom, 2005. október 21. A sajtó szövedéke - Cultura.hu. Melléklet [8 oldal, forrásközlés. ] 105 Next
Hiszen annak, hogy mikor mi, hol és hogyan jelent meg, viszonylag könnyű utána járni. A "mögötteseket" megsejteni, azokra rálelni – nos, számomra ez volt mindig az izgalmasabb kihívás. Választ találni arra, hogy a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a 20. század során szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban. Murányi Gábor – Wikipédia. Murányi Gábor: A sajtó szövedéke. Huszadik századi laphistóriák - YouTube A sajtó szövedéke - Jogászvilág 15 perc hírnév teljes film magyarul online 2001 hu - HalloStreaming filmek magyarul HD Kehida termál gyógy és élményfürdő hotel le Murányi Gábor Antikvár könyvek Bme építészmérnöki kar felvételi követelmények Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Balázs Imre József Karácsony Benő adaptálhatatlansága címmel írt esszét. "Van egy író, százharminc éve született, Karácsony Benőként jegyezte a könyveit.
A Portrék című zárófejezet pedig eltérő utat bejárt írók-újságírók portréját rajzolja meg (például Méray Tiborét, Zsolt Ágnesét és Zsolt Béláét). Az 1972 óta a magyar sajtóban tevékenykedő Murányi Gábor pontosan tudja: viszonylag könnyű utánajárni annak, hogy egy újságcikk mikor, hol és hogyan jelent meg. Ám a mögöttes motívumok, szándékok szálait kibogozni – az már keményebb feladat. Minden új és minden ódon | Murányi Gábor: A sajtó szövedéke | Olvass bele. A szerző szavaival: meglelni a választ arra, hogy "a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a XX. század során a szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban". A budapesti Írók Boltjában rendezett telt házas könyvbemutatón, 2019 februárjában Murányi Gábor ehhez még szóban hozzátette: "ezek az írások az újságírói behódolásokról szólnak; önként dalolva vagy kényszerből, de minden korban megvoltak a behódolók". "A mi nemzedékünk szerencséje, hogy amikor mi megszülettünk, még éppen volt sajtó, lehetett vele manipulálni, lehetett vele odaélni és visszaélni, s ez egy történészi beállítottságú újságírónak aranybánya" – fogalmazott Spiró György író, a bemutató házigazdája, a kötet egyik legelső olvasója.
De találkozhatunk az emigráció lapjaival és a szamizdat kiadványokkal is. A kötet második részében a Magyar Nemzet van a fókuszban, megismerhetjük a nagyobb újságírók, mindenekelőtt a lapalapító Pethő Sándor életét, láthatjuk hogyan válik a kormánykritikus lapból betiltott, majd újra engedélyezett, végül a kisgazdák, majd a Hazafias Népfront tulajdonába kerülő lappá. Interjúkat is olvashatunk többek között Ember Máriával és a végén még portrékat is olvashatunk például Méray Tiborról és Vásárhelyi Miklósról. A szöveget képek, néhol karikatúrák egészítik ki, amely még közelebb hozza hozzánk az adott fejezetet. Ajánlható bárkinek, akit érdekel a magyar sajtótörténetnek egy olyan szelete, amely érdekes sztorikkal szórakoztatja az olvasóját! Avicii wake me up szereplők 5 Fekete szeder betegségei és védekezése A vörös halál alarca elemzés