Az olajtök termesztése Lengyel László szerint egyébként igen munkaigényes, hiszen a szántást leszámítva a legtöbb munkafolyamatot kézzel végzi. Ezt követően a tökmag egy Zala megyei olajsajtoló üzembe kerül, ott készül el a forgalomba kerülő végtermék. Tökmagolajat árul Salamon Anikó is. A gyenesdiási hölgy leginkább piacokon, fesztiválokon és rendezvényeken kínálja a termékeit, de akadnak házhoz menő vásárlói is. A kistermelő nem állít elő nagy mennyiséget, azt azonban mind értékesíti. Melegen sajtolt tökmagolaj árak. Csupán 60-90 liter tökmagolajat sajtol éves szinten a terméstől függően, ami körülbelül 300 kilogramm tökmagból származik. A hidegen sajtolt tökmagolajat mechanikai módszerekkel készítteti, a literenkénti ára pedig nyolcezer forint körül mozgott 2021-ben. A kisebb kiszerelés is drágítja a terméket, hiszen a palack árát a termelők is megfizetik. A kistermelő beszélt arról is, hogy akad, akik kúraszerűen, egészségmegőrzés céljából fogyasztja a tökmagolajat, a többség azonban ételek ízesítéséhez használja.
"A termelőszövetkezet azzal, hogy az olajkészítő műhelyeket üzemelteti, lehetővé teszi tagjainak és a helybeli lakosságnak, hogy az erre a vidékre jellemző, hagyományos táplálkozási szokásokat fenntartsák. " Különösen az Őrség vidéke őriz gazdag hagyományokat a tökmagolaj mindennapi használatára: a legkülönbözőbb salátákat (pl. savanyú káposzta, főttkrumpli-, zöldbab-, bab-, fejes vagy uborkasaláta) ízesítették vele. Sütöttek benne kenyeret, almafánkot, kukoricapogácsát, tört krumplihoz is tették. A vasi szlovének - magyarul vendek - a kocsonyát és a disznósajtot is ízesítik vele. Sőt, amikor "a tökmagból darált masszát összegyúrják, a teknőben már összegyűlik egy kis olaj. Ezt a nyers olajat (1/2-1 dl) égési sebek gyógyítására teszik félre. A tökmagolajat 'másnaposság ellen' is isszák. " (Kozar/Kozár, 1996. 25. ) Régen használták világításhoz is. Hagyományosan az Őrségben a takarmánytök (Cucurbita maxima Ducht. Melegen sajtolt tökmagolaj fogyasztása. ) magját használják olajkészítésre. A takarmánytököt főleg köztesként kukoricába vagy burgonya közé ültetik.
(Kardos, 1943. 91-93. ) Hogy a tökmagolaj valóban korán kedvelt élelmiszerré vált, bizonyítja az is, hogy mind az Őrségben, mind pedig Zala megyében - a Göcsejben és a Mura menti horvátoknál is - a mai napig ismert az olajnyerés másik formája, a kifőzés. A zalabaksai olajfőzést 1943-ban publikálták. "Olajütőkről nem hallottam. Inkább az olajfőzésről beszélnek. A tökmagot héjjastól megszárogatják, kenyérsütés után a kemencében, vagy a redliben. Pörkölés, megköpesztés után öreg vagy kölestörű mozsárban masszává törik. Üstben vagy fazékban főzik. Az olaj feljön a víz tetejére s kanállal lefölözik. Melegen sajtolt tökmagolaj mire jó. Lefölözés után vigyázva forralják, hogy a víz elpárologjon. A fazékban maradt tökmagalját állatokkal föletetik. Pintes üvegekben rakják el. " (Bődei, 1943. 83. ) Hasonló olajfőzést említ Kardos is az őrségi tökmagolajjal kapcsolatban. (Kardos, 1943. 91. ) A közelmúlt tökmagolaj-készítésének összefoglalását egy vasi téesz, a rátóti Fenyvesalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tökmagolaj-készítő műhelyének a bemutatásával, 1981-ben tette közzé H. Timkó Ilona.
🙂 Üdvözöllek! A hidegen sajtolt olajok lelkes kutatójaként szeretném megmutatni neked, hogy milyen sokoldalúan felhasználhatók a hidegen sajtolt olajok, mennyi jótékony hatásuk van és milyen sokrétűen beilleszthetők a hétköznapjaidba. A cél, hogy megőrizzük egészségedet! Melegen Sajtolt Tökmagolaj: Őrségi Tökmagolaj - Balogh Családi Gazdaság. Azért, hogy hiteles információkat adhassak neked, folyamatosan konzultálok szakemberekkel, rengeteget olvasok és képzem magam. Nemrég elvégeztem egy Életmód- és Táplálkozási Tanácsadó képzést, így már szélesebb körben is segíteni tudok neked egészséged megőrzésében.
A két pápa a finom rezdülések, az egymásra figyelés, a kommunikáció filmje. Az alkotók nem foglalnak állást és nem ítélkeznek, hanem ugyanolyan empátiával fordulnak a két főszereplő felé, mint ahogyan ők is egymáshoz. A látványos filmnyelvi megoldásairól és dinamizmusáról ismert Meirelles bölcsen a háttérben maradva a két színészére koncentrál, nyilván nem véletlenül. Jonathan Pryce és Anthony Hopkins mintha csak egy két órás mesterkurzust prezentálna, a két veterán művész játéka egyszerűen lenyűgöző. A kettejük közötti összhang hibátlan és még a legapróbb rezdülésük is a helyén van. A két pápa tehát már önmagában miattuk is méltó a figyelmünkre. Meirelles filmje nem komolykodó vagy nehéz, hiszen végig az emberi vonatkozásra koncentrál. Ráadásul nemcsak egy hibátlanul levezényelt darab, de aktuális társadalmi kommentárként is izgalmas. A közbeszédet uraló, lassan mindenhova beszivárgó hangzavar, az általános rossz közérzet korában nem nehéz rájönni, miért figyelt fel a brazil filmes és a Netflix erre a forgatókönyvre.
Anthony McCarten: A két pápa A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az "emeritus pápa" címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel. Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a "furcsa pápapár" történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio Beatlest dúdol. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó. Anthony McCarten darabja a lelkiismeret-krízis drámája.
A két pápa híres címszereplőit két teljesen eltérő világlátású és habitusú magánemberként mutatja. A két férfi törvényszerűen idegenkedik a másiktól és a hívek feltétlen szolgálatán kívül nagyjából semmiben sem értenek egyet egymással. Mégis leülnek, türelmesen figyelnek és addig beszélgetnek, míg végül megértik a másikat. Klasszikus furcsa pár, a filmtípustól merőben szokatlan körítéssel. Meirelles ügyesen használja a híres helyszínek auráját és hibátlanul csempészi be az évszázados szertartásokat körüllengő misztikumot. Az egyház hatalmát demonstráló és a hívek lenyűgözését egyszerre célzó pompa, illetve a nagyobb tömegjelenetek mégsem telepszenek rá a két főszereplő elképzelt beszélgetései köré szőtt történetre. Meirelles hibátlan arányérzékét dicséri, hogy a látványos körítésen kívül még a kötelező történelmi kitekintőket és a latin-amerikai szegénység lazábban kapcsolódó általános problémáját is képes hézagmentesen a filmbe illeszteni. Mindezek ráadásul nemcsak remekül ellenpontozzák a két főszereplő bizalmas beszélgetéseit, de segítenek alaposabban megérteni a karaktereket és a köztük húzódó elvi szakadékokat.
Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a két pápa történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó. A szereposztás pedig nem mindennapi: Jordán Tamás, Lukács Sándor, Molnár Piroska és Trokán Anna. A rendező: Vécsei H. Miklós. A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az "emeritus pápa" címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.
Ó, drága gyermekem. Krisztus adjon neked nyugalmat és békét – hangzik a vigasz. Velem van, atyám, de még mindig dühös vagyok. Dühös vagyok azokra, akik megölték a saját testvérüket, anyjukat, gyermekeiket, több tízezer embert… és azokra is dühös vagyok, akik csak álltak és néztek, de nem állították meg, csak csendben maradtak, hogy ne kerüljenek bajba. Sophia nővér szerepét Trokán Anna játssza. Szenvedéskísértő alázatot sugároz tekintete. Első pillantásra korábbi szerepe, az Isten ostora (Nemzeti Színház) Mikolt hercegnőjének Attila, a hun király iránti gyilkos szerelme idéződött fel bennem… A Rózsavölgyi Szalon az ínyenc értelmiség szellemi örömét kereső fórum. Kitűnő játéktér ugyanakkor azoknak a színészeknek is, akiket a beidegzett szerepsémákból való kizökkentetésük gyönyörködtet. Négy olyan alakítást látunk most, amelyek igazi mélységét akkor sem tudnánk feltárni, ha szavanként értelmeznénk a mondataikat. A darab igazsághálója közöttük feszül, s minden rezdülésük üzenete a nézői felfedezés pillanatában érvényes.
A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek. 2013 februárjában az őskonzervatív XVI. Benedek pápa döbbenetes bejelentést tett: benyújtotta a lemondását. Több mint 700 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hírtől szédelegve sietett a római Sixtus-kápolnába, hogy kiválasszák az utódját. És, meglepő módon, kit választottak? Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát, aki egykor egy tangóklub kidobóembereként dolgozott, továbbá lelkes focidrukker volt, és értett a nép nyelvén. Miért lépett vissza Benedek a pályája csúcsán annak tudatában, hogy az utódja olyasvalaki is lehet, aki ellentétes nézeteivel akár semmissé is teheti az örökségét? És hogyan alkalmazkodott Ferenc – aki szülővárosában, Buenos Airesben busszal járt a munkahelyére – egy olyan élethez, amelyben egymilliárd híve van?