Alaposan összedolgoztam, gyúrtam, dagasztottam. Nekem egy kicsit az elején túl ragadós volt a tészta, így öntöttem hozzá még egy kis lisztet. Letakarva 15 percig pihentettem, majd lisztezett deszkán újra összegyúrtam. 30 percig meleg helyen kelesztettem. Kinyújtottam a tésztát, majd 10*10 cm-es négyzeteket vágtam belőle. ezeknek a szélére tettem 1 kiskanálnyi lekvárt. Praktikusabb keményebb, vágható lekvárt használni, az kevésbé fog kifolyni a tésztából. Én sima áfonya lekvárt használtam. Már régóta a hűtőben volt, így eléggé meg volt dermedve, így azt is tudtam használni. Óvatosan feltekertem a tésztákat, majd sütőpapíros tepsibe szorosan egymás mellé tettem őket. A maradék tojással megkentem a bukták tetejét, ettől szép piros és fényes lett sütés után a tetejük. 180°C-on előmelegített sütőben 30 percig sütöttem őket. Lekváros bukta | Edith konyhája. Érdemes még melegen, frissen megenni. Jó étvágyat hozzá!
Mindegyik tészta kocka közepére egy csík sütés álló lekvárt teszünk. A tésztát egymásra hajtogatjuk, két végét összenyomkodjuk. Egy tűzálló tálat ( az enyém 28x 21cm-es Ikeás) kivajazunk, és szorosan egymás mellé rakjuk a buktákat. Husike konyhája: Lekváros bukta. Jól megkenjük olvasztott margarinnal, és meleg helyen pihentetjük még további 20 percet. Végül előmelegített sütőben, 180 °C-on, (légkeveréses 160°C) kb. 25-30 percig sütjük, amíg színe aranybarna lesz. Sütés után meghintjük porcukorral, még langyosan tálaljuk. Kb. 14 darab bukta lesz belőle.
Hozzávalók: 60 dkg liszt 15 dkg tetszés szerinti sütőlekvár 10 dkg vaj 5 evőkanál cukor 2, 5 dl tej 2, 5 dkg élesztő 1 evőkanál méz 1 tojás csipetnyi só Elkészítés: A tejet langyosítsd fel, keverj hozzá csipetnyi cukrot, és morzsold bele az élesztőt. A liszthez add hozzá a többi cukrot, a csipetnyi sót, a mézet, a megolvasztott vajat és a tojást. Végül öntsd hozzá a felfuttatott élesztőt, és gyúrd össze a tésztát. Amikor összeállt, takard le, és meleg helyen, nagyjából egy óra alatt keleszd duplájára. Amikor megkelt, lisztezett deszkán gyúrd picit át, és nyújtsd ujjnyi vastagságúra. Lekváros bukta andi konyhája b. Késsel vágj ki belőle egyforma kockákat, majd kanalazz lekvárt a közepükre. Ezután tekerd fel a tésztadarabokat, a végeket pedig alaposan nyomkodd össze, nehogy a lekvár kifolyjon. Told be őket a hideg sütőbe, hogy addig is, míg az bemelegszik, keljenek még egy keveset. 180 fokon süsd a buktát nagyjából 30 percig. Akkor jó, ha már aranybarnák Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Kalácsok, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
/ Médiatár / Felvételek / Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz Előadó: Pro Musica Felvétel helye: Zeneakadémia, Budapest Album: A Zeneakadémián
Borostyán – Az állandóság és a változékonyság jelképe Borostyán kint és bent, fönt és lent A borostyán (Hedera helix) levelei örökzöldek, bőrszerűek, szögletesek. A szár léggyűrűk segítségével kapaszkodó. Tulajdonképpen ebből nemesítették a többi fajtát is, amelyek között vannak a fák töve köré telepített, vagy sírkertek kőedényeibe ültetett kúszónövények, vannak nagyon dekoratív, krémszínű vagy sárga mintázatú szobanövények (Hedera canariensis), falakat sűrű, sötétzöld leveleikkel egészen […]
Pest, 1867. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. 5. Budapest, 1888. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. Budapest, 1891. – Pintér Kálmán: Szent László király a magyar költészetben. Budapesti kegyesrendi gimnázium értesítője. 1892. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. Budapest, 1906. – Frick József: A középkori magyar himnuszköltészet. Kolozsvár, 1910. – Hegedüs István: A magyarországi latin coelestis lyra. Akadémiai Értesítő. 1914. évf. – Szilárd Leó: Szent László a régi magyar irodalomban. Keszthelyi premontrei gimnázium értesítője. – Horváth Cyrill: A László-himnuszról. Szily-emlékkönyv. Budapest, 1918. A SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL SZÓLÓ ÉNEK VERSES FORDÍTÁSA. | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár. – Szilárd Leó: Szent László a magyar lírában. Pécs, 1926. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. 0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. BMC - Magyar Zenei Információs Központ. Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.
A SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL SZÓLÓ ÉNEK VERSES FORDÍTÁSA. A MAGYAR szentek alakjaihoz fűződő latin egyházi énekeknek magyar verses fordításaiból csak a Szent László királyról szóló ének maradt fenn hiánytalan szöveggel. A költeményben a katolikus szellem szerencsésen egyesül a hazafias érzéssel. Szent László kedves királya volt a magyar nemzetnek, a legendák és a krónikák odaadó áhitattal beszélték el tetteit. Ennek a nemzeti rajongásnak tükrözője a szóban forgó verses fordítás. Az ismeretlen énekes, latin eredetije nyomán, lelkesen dicsőíti Szent Lászlót s elmondja, milyen testi-lelki áldások áradtak az égből a kegyelmes királyra, Magyarországnak édes oltalmára: Idwezleg kegelmes zenth lazlo keral' magyarorsagnak edes oltalma zent keral'ok közth dragalatws göng cyllagok közöth fenesseges cyllagh Üdvözlégy kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényességes csillag. Szentháromságnak vagy te szolgája, Szűz Máriának választott vitéze, Magyarországnak királyi magzatja.
1948-ban, 52-ben és 57-ben Kossuth-díjas. 1952-ben és 1957-ben, 70. és 75. születésnapja alkalmából nagyszabású jubileumi ünnepségekkel, emlékkönyvekkel és egyéb kiadványokkal tisztelték meg. Zeneszerzői tevékenysége életének utolsó korszakában főképpen a kórusművészet felé irányult, ugyanakkor nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű, az ének- és szolfézsoktatást szolgáló műveket. Gyakran megfordult külföldön (különösen: USA, Anglia, Szovjetunió), személyét és műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták: 1960-ban az Oxfordi Egyetem, 1964-ben a berlini Humboldt Egyetem díszdoktorává avatta, a Nemzetközi Népzenei Tanács (CIFMC) elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társulat (ISME) díszelnökévé választotta. 1963-ban Moszkvában a Háry Jánost mutatták be nagy sikerrel. Kodály Bartókkal karöltve a magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát, művészetével a legmagasabb világszínvonalon képviselte a magyarság zenekultúráját. Életműve a zeneművészetnek jóformán minden ágára kiterjed, mégis külön ki kell emelni kórusművészetét, amely a XX.
1882. december 16., Kecskemét - 1967. március 6., Budapest Kodály Zoltán zenekedvelő vasutas családban született. A nagyszombati érseki gimnáziumba járt, és emellett zenei tanulmányokat (zongora, hegedű, gordonka) is folytatott. 1900-tól Budapesten a tudományegyetemen - mint az Eötvös-kollégium tagja - a magyar és a német szakot hallgatta, a Zeneakadémián pedig Koessler János zeneszerzés-növendéke volt. Az egyetemen 1906-ban doktorált A magyar népdal strófaszerkezete című disszertációval, és ugyanebben az évben volt akadémiai vizsgahangversenye is. 1906-1907-ben tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. A francia fővárosban érte életének egyik legdöntőbb zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával. Már 1905-től rendszeres népdalgyűjtő utakat tett, és ezt a működését - kisebb megszakításokkal - egészen 1925-ig folytatta, de még 1950-ben is gyűjtött Mohácson. Gyűjtése, Bartókkal ellentétben, szinte kizárólagosan a magyar nyelvterületre irányult. Zenei élményeinek hatása alatt 1907-1909 táján szinte már teljesen készen van egyéni zenei nyelve és stílusa.