Reggelizzen, mint egy király - vagy mégsem? Azt mondják, a reggeli a legfontosabb étkezés, hiszen, ha ezzel indítjuk a napot, felébreszti az anyagcserét és kihat a nap többi étkezésére is. Amennyiben jól választjuk meg a reggelinket, úgy sokkal kisebb eséllyel nyúlunk napközben nassolnivalókhoz, valamint kevesebbet fogyasztunk a többi étkezéseknél, és később éhezünk meg. Cukorbetegség esetén azonban ügyelni kell, mit is eszünk reggelire: mivel csakis lassú felszívódású ételeket lehet ekkor fogyasztani, ezért a legjobb, ha valamilyen teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvicset veszünk magunkhoz fehérjével. A tejet magas laktóztartalma miatt kerüljük, de ha nagyon nem tudunk meglenni nélküle - pl. kávéhoz -, akkor választhatunk valamilyen alternatív tejet. Ekkor viszont ügyeljünk arra, hogy cukormentes (sajnos gyakran nem az) és lehetőleg alacsony zsírtartalmú legyen. Ha mindenképp valamilyen tejterméket szeretnénk, fogyasszunk kis mennyiségű cukormentes joghurtot vagy kefirt. Miért olyan egészséges a kefir?
A cukorbetegség – legyen az bármely típus- szigorú étrendet igényel. Mivel nem mindegy, hogy a beteg mit, mikor és mivel eszik, ezért sokszor komoly fejtörést okoz egy olyan diéta kialakítása, mely finom, változatos és nem mellesleg kordában tartja a vércukorszintet. Csikai Claudiát, a Cukorbetegközpont diabetológusát arról kérdeztük, vajon milyen egy jó diabetes-barát reggeli. Változó napszaki inzulin érzékenység A nap folyamán az emberek inzulin érzékenysége változik- ezt igen fontos figyelembe venni az étrend kialakításánál, pontosabban, hogy mikor milyen felszívódású ételeket fogyasztunk. Reggel az inzulin érzékenység igen rossz, így kerülni kell a gyorsan felszívódó szénhidrátokat. Ezt követően az inzulin érzékenység fokozódik, és a déli-délutáni órákban a legjobb. Ezért ekkor már megengedhetőek a gyorsan felszívódó szénhidrátok is (természetesen a kcal, zsír és ch mennyiséggel számolva). Késő délután, este ismét romlik, így ekkor újra csakis a lassú felszívódású ételekhez nyúljunk!
A cikk az ajánló után folytatódik Szénhidrátfogyasztás este Az esti órákban sem az anyagcsere, sem a test aktivitása nem olyan nagy már, hogy sok szénhidrátra legyen szüksége, ezáltal a szervezet az üzemanyagként fel nem használt szénhidrátokat zsírrá alakítja. Különösen a gyors felszívódású szénhidrátokat érdemes kerülni az esti órákban, hiszen a fokozott tartalékolás mellett vércukorszint-ingadozást is okozhatnak. Lassú felszívódású szénhidrátokból is inkább a kalóriaszegényebb változatokat válaszd, például nyers vagy rakott zöldségeket, halakat, teljes kiőrlésű kenyeret valamilyen kencével, fehérjében gazdag főtt tojással. A gyümölcs este nem jó választás, hiszen a gyümölcscukor gyors felszívódású, így ezt is érdemes a reggeli órákra korlátozni. Az esti szénhidrátfogyasztás akkor kiemelkedően fontos, ha az esti órákban edzel, hiszen a szervezetnek ilyenkor is szüksége van rá a glikogénraktárak feltöltése miatt. Ha rendszeresen mozogsz, akár napi 225-325 gramm szénhidrátot is fogyaszthatsz napi három étkezésre lebontva.
Ezeket a szénhidrátokat nevezzük gyors felszívódásúaknak. Összeszedtünk néhányat azok közül, amik a gyors felszívódású szénhidrátok közé tartoznak. fehér liszt – és az ebből készült kenyerek, tészták, sütik stb. krumpli fehér rizs pürésített zöldségek, gyümölcsök cukros üdítők gyümölcsök közül külön érdemes kiemelni a banánt, a szőlőt, a görög, - és a sárgadinnyét. kukorica alapú termékek puffasztott, extrudált termékek kristálycukor, barna cukor, méz, szőlő, nádcukor Ezeknek rendszerint a glikémiás indexük is magas. Azt nem árt tudni, hogy fontos szerepet tölt be a glikémiás index megállapításánál, hogy egy termék mennyire feldolgozott, hiszen a különböző konyhai folyamatok roncsolják a rostokat, amik felelősek a felszívódás lassúságáért. De mi is az a glikémiás index? A glikémiás index egy olyan számérték, ami arra utal, hogy az adott élelmiszerekben milyen gyorsan szívódik fel a benne található szénhidrát és mennyire emeli meg a vércukrot. Azt érdemes megjegyezni, hogy a glikémiás index-szel csak azok az élelmiszerek rendelkeznek, amelyekben jelentős a szénhidráttartalom.
Az első magyar hangosfilm Lovas rendőröknek kellett fenntartaniuk a rendet az első hangosfilm, az amerikai gyártmányú "Éneklő bolond" budapesti bemutatóján 1929-ben. Hány év múlva készült el az első magyar hangosfilm? A "Nevető Budapest", a "Kék bálvány" vagy a "Hyppolit, a lakáj" volt-e az első? Kik voltak a hangosfilm első nagy sztárjai? És ki énekelt Jávor Pál helyett? A sorozatról: A Magyar Elsők olyan emberekről, dolgokról, eseményekről szól, amelyekre igazán büszkék lehetünk itthon és külföldön egyaránt. Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 16 perc, 2004 Feliratozva a teletext 555. oldalán. rendező: Balogh Zsolt, Berger László, Gárdos Péter, Fazekas Zsolt, Dér András, Bodnár István, Felvidéki Judit, Vecsernyés János, Takács Vera, Silló Sándor, Sára Júlia, Kubinszky Péter, Réczei Tamás, Szántó Erika, Deák Krisztina, Miklauzic Bence, Gábor Péter, Iványi Marcell forgatókönyvíró: Góczán Judit, Bíró Zsuzsa, Mohácsi Szilvia, Hankó János, Takács Vera, Gárdos Anikó, Réczei Tamás, Radnai Annamária, Silló Sándor zeneszerző: Darázs Erzsébet operatőr: Szobrász András, ifj.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Film és színház A mozgókép mint találmány Az első hangosfilmek Teljes szövegű keresés A hangosfilmet többen feltalálták, így az első világháború idején a magyar Mihály Dénes is, akinek szabadalmi bejelentése igazolja ezt a tényt. Mivel azonban a közönség elégedett volt a némafilmmel, és mert a hangra való átállás filmgyáranként és mozinként igen költséges volt, ezért csak akkor vették elő a fényhangos mozgókép szakmailag rég ismert szabadalmát, amikor a nagy gazdasági világválság idején az elszegényedett tömegek elmaradoztak a mozikból, kellett tehát egy új vonzerő. Először hanglemezre vett zene- és zörejanyagot forgattak le a mozikban a vetítéssel párhuzamosan, ez azonban nehézkesnek bizonyult. A minden szakkönyvben emlegetett The Jazz Singer (A dzsesszénekes), a Warner Fivérek produkciója ilyen hanglemezes eljárással készült. A ma is használt fényhangos eljárással 1929-ben készült az első hangosfilm, ez tekinthető tehát "az" elsőnek: Applause, rendezte Rouben Mamoulian, a magyar Zukor Adolf Paramount Pictures nevű cégének vállalkozásában.
Új sorozatunkban a budapesti mozik történetének érdekes állomásain kalauzoljuk végig olvasóinkat. 1895. december 28-a fontos nap volt: Párizsban, a Boulevard des Capucines 14. szám alatt egy kávéház pincéjében megtartották az első hivatalos mozielőadást, melyhez a a kinematográfra, a Lumière fivérek pár hónappal később szabadalmaztatott találmányára volt szükség. A Lumière fivérek Távolról sem egész estés filmeket kell még elképzelnünk, hiszen eleinte rövid snitteket – például egy kisbaba etetéséről, egy érkező vonatról – vetítettek, melyek a mozgás rögzítésének szenzációját erősítették. Magyarországon sem késlekedtek sokat, akkori viszonylatban szinte alig kellett várni rá, hogy a mozgókép nálunk is megjelenjen. A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról (más címen Berta a moziban) című kupléjának refrénjében fordult elő, melyet Heltai Bernát című 1907-ben a Vígszínházban bemutatott darabjába is beillesztett. A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a kissé szögletes és hosszú mozgófényképszínház kifejezést.
Az első igazi szinkronizált nagyfilm elkészítéséhez 1935 novemberében kezdtek hozzá a Magyar Film Iroda műtermében. A Négy és fél muskétás című német nyelvű film magyar szövegének megírására Lakner Artúrt kérték fel. Lakner Artúr író, filmdramaturg, színházigazgató volt, a Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója. "Lakner-gyerek" volt például Ruttkai Éva, Galambos Erzsi, Ferrari Violetta, Váradi Kató vagy Zsolnai Hédi is. A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe nevét - Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka - szintén ő találta ki. Zsidó származása miatt 1944-ben internálták, Németországba került, és sajnos ott nyoma veszett. Az első magyarra szinkronizált film Az előzményekhez tudnunk kell, hogy 1934 és 1935 között a Magyarországon bemutatott 237 film közül mindössze 13 volt magyar gyártású, de abból is csak kilenc szólt magyarul, négy film pedig németül. Ennek nem meglepő következményeként erőteljesen csökkent a nézők száma, és sorra zártak be a mozik. Kozma Miklós belügyminiszter - az okokat figyelembe véve - egy, a szinkronizálást elősegítő törvényjavaslatot nyújtott be.
Így a Dadogós break, az Óvatosan lépkedj, A kenguru jobbhorga éppen ugyanúgy, mint A film forog tovább, az Angyali vallomás vagy az Állj, vagy lövök! A sikerek természetesen turnékat is hoztak, sőt, egy epizód erejéig a Linda című legendás tv-sorozatban felléptek! (Több infó a zenekarról ITT! ) A csapatban, amely még öt lemezt készített, Szörényi Örs dobos is szerepelt, végül 1991-ben intettek búcsút a közönségnek. Az Első Emelet pályafutása során több mint egymillió albumot adott el. A zenekar néhány visszatérő koncert után végül 2008-tól vált újra aktívvá, ám a klasszikus felállás azóta nem állt színpadra. Berkes Gábor reklámzenéket írt és benne volt a Rapülőkben, majd az Emberekben, Bogdán felesége, Szandi pályafutását egyengette, illetve Kisszabóval a Solarisban játszott, Kiki szintén számos projektben énekelt. A 40 éves jubileum alkalmából nemcsak a nagy összeállás valósul meg, hanem az év végén 60. születésnapját ünneplő Berkes Gábor két másik zenekarának dalai is felcsendülnek. Geszti Péterrel és Michellel a Rapülők slágereiből lesz összeállítás, Miller Zoltánnal pedig az Emberek ismert dalait adják elő élőben.
Mivel a főszereplő, Soós Imre már nem volt az élők sorában, Csikos Gábor lett Matyi új hangja. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003–2004 -ben digitálisan felújította a filmet. Az eredeti változatot használták, és nagyon aprólékos módszerrel, kockáról kockára restaurálták a színeket és az eredeti hangsávot is. először a filmszalag fizikai roncsolódásával kellett megküzdeni: a film 1-2%-ot zsugorodott, a mattosítás sem sikerült tökéletesen - sok helyen szennyezett volt a filmszalag. A zsugorodás miatt egész képkockák vesztek el, és még vegyszer is folyt az eredeti tekrecsekre. De innen szép nyerni... A digitálisan felújított változat premierje 2004. december 25-én volt az m1-en. Az Én Vagyok Itt! -ben Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum vezetője mesél a filmről, a felújításról és arról, hogyan változott és vált általánossá a színes technika a magyar filmgyártásban.
Önmagában bármilyen kisfilmfesztiválra benevezném. A főszereplő egy idős nő, aki egyedül él otthon, és arra lesz figyelmes, hogy minden nap eltűnik valami a lakásából, ezért segítséget hív. A Covid alatt sok idős ember maradt egyedül, akik így minden szociális interakcióra ki voltak éhezve. A negyedik kisfilm egy friss párost mutat be, akik azért költöztek össze, hogy a karantén alatt is tudjanak találkozni és lássák egymást. Lakva ismerszik meg az ember, tartja a mondás, és ez fokozottan igaz, ha a páros egyik fele youtube-er, aki "növesztett" magának egy személyiséget a követői felé, és van egy valódi oldala is. Az ötödik film az egyedüllét és a monotonitás őrjítő árnyoldalát fedi fel, olyan főszereplővel, akiben van hajlam az önsorsrontásra, és inkább választja a zárka nagyságú lakását a karantén idejére, mint bármi más opciót. A választott életmód pedig elkezd elhatalmasodni rajta, olyannyira, hogy a valódi életére elkezd kevesebb energiát fordítani, mint a virtuálisra, ahol igazából az lehet, aki csak akar.