József Attila Hobo számára olyan fontos költők sorába tartozik, mint Pilinszky János, Villon, Faludy, Viszockij, vagy Ginsberg. Hobót régóta foglalkoztatja József Attila költészete – már első koncertjein is előadta a költő megzenésített verseit. Szeptember 19-én, vasárnap ötszázadik alkalommal mutatják be a Nemzeti Színházban a Tudod, hogy nincs boccsánat... Áll még az őrtorony – így köszöntötték Hobót a születésnapján Különleges fotókat kapott 76. születésnapjára Földes László Hobo. A fényképeken az egykori Magyar Néphadsereg Mezőtúri Gépkocsizó Lövészezred őrtornya látható, amelyre a művész rajongói emléktáblát helyeztek. Ezen az őrtornyon állt – pontosabban ült – őrséget Hobo 1964 novemberében, amikor egy kicsempészett tranzisztoros rádión először hallotta a Rolling Stones Kis vörös kakas című dalát. "Meghatározó pillanat volt az életemben az az éjszaka – egyfajta megvilágosodás. Ott dőlt el, hogy zenész leszek. Óriási meglepetés, hogy emléktáblát helyeztek az őrtoronyhoz. Azóta nem térek magamhoz" – mondta az Origónak Hobo.
Földes László Született Fischer László 1914. július 27. Kiskunhalas Elhunyt 2000. május 20. (85 évesen) Budapest Álneve Szuhai István Állampolgársága magyar Házastársa Málhai Rebeka Gyermekei három gyermek: Földes László Földes György Foglalkozása politikus író Tisztség magyarországi parlamenti képviselő (1948. június 15. – 1967) Kitüntetései Kossuth-érdemrend (1949) Politikai pályafutása Párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1935–? ) Kommunisták Magyarországi Pártja (1937–1943) Magyar Kommunista Párt (? –1948) Magyar Dolgozók Pártja (1948–1956) Magyar Szocialista Munkáspárt (1956–? ) A Wikimédia Commons tartalmaz Földes László témájú médiaállományokat. Földes László (született Fischer) Kiskunhalas, 1914. [1] – Budapest, 2000. május 20. ) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, Földes László (Hobo) zenész, illetve Földes György politikus, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának édesapja. Szuhai István álnéven vadászíró. Élete [ szerkesztés] 1914-ben született Kiskunhalason, sokgyermekes családban.
2020. feb 14. 14:58 #Hobo #Földes László Hobo az ATV-n beszélt életmű koncertjéről "Vertek, igen, engem is vertek. " Az ATV műsorában beszélt először nehéz gyerekkoráról a legendás blueszenész, és kiderült: életútja és beceneve fájdalmas emlékekből gyökerezik. Földes László (Hobo), Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész és a Hobo Blues Band alapító tagja és énekese. Azonban a sikeres életút nehéz gyerekkorral kezdődött, ugyanis édesapja rendszeresen verte. Ennek ellenére pont azzal vádolták, hogy apja kapcsolatai révén jutott előre zenei pályáján, de életmódjával pont a családi kötelékektől próbált elszakadni. Az ATV Spiriten csütörtök este adásba kerülő Húzós műsorában Hobo elmondta: politikusként sikeres apja szülőként megbukott - írja a Szeretlekmagyrorszá "Kétféle csavargó volt és van. Van, aki szeret csavarogni, ismerkedni, utazni, van, akinek meg menekülnie kell. Nekem menekülnöm kellett. Az, hogy én csavargó vagyok, egy pejoratív valami volt az apám számára. Én így lettem csavargó, nem úgy, mint az igazi hobók, akik elmentek kalandokat keresni.
Földes politikai pályafutása mellett Szuhai István írói álnéven publikált is. Visszaemlékezéseit a Kossuth Kiadó adta ki 1984-ben A második vonalban címmel. Művei [ szerkesztés] A kádermunka néhány problémájáról. Földes László, Bárd András beszédeiből; MDP Központi Vezetősége, Bp., 1949 A pártszervezetek munkája, a kommunisták példamutatása a Sztálin Vasmű és Sztálinváros építésében; Szikra, Bp., 1953 (Pártépítés kiskönyvtára) Kereskedelmi szervezés és tervezés. 3-4. fej. A Belkereskedelmi Minisztérium tanulóiskolái 2. oszt. számára; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1957 Kereskedelmi szervezés és tervezés. A Belkereskedelmi Minisztérium tanulóiskolái számára. 3. ; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1957 Szuhai István: Piga, piga! Vadászkalandok három világrészen; Magvető, Bp., 1967 Szuhai István: Szimba, a király; Magvető, Bp., 1971 Vadászati Világkiállítás. 1971. augusztus 27. –szeptember 30. Emlékalbum; főszerk. Földes László; Corvina, Bp., 1972 Vadászati Világkiállítás. Budapest, 1971. Összefoglaló jelentés; főszerk.
Hobo 1981-ben eljátszotta Szomjas György egy feltörekvő rockzenekarról forgatott, Kopaszkutya című filmjének egyik főszerepét, de a filmhez készült lemezt betiltották, csak 1993-ban jelenhetett meg. A HBB 1984-ben készült dupla koncept-albuma, a Vadászat túllépett a műfaj keretein, a mára klasszikusnak számító, allegóriákkal átszőtt korrajzot töbször színpadra is állították, 2000-ben Beregszászon Vidnyánszky Attila rendezésében mutatták be. A Tábortűz a rendszerváltás pillanatát mutatta be, a 2009-es Circus Hungaricus erőteljes társadalomkritikát fogalmazott meg. A 2018-as Hé, Magyar Joe! az előzőekhez hasonlóan összefüggő mű, jelenleg színdarabként is látható a Nemzeti Színházban. Szabadon mozog a különböző műfajok - zene, film, színház, irodalom - között, maga a Hobo szó is lázadót, csavargót jelent, saját bevallása szerint ez függetlenséget is biztosít számára, hiszen így nemcsak a zenéből kell(ett) megélnie. A nyolcvanas évektől színpadon is fellép, 2013 óta a Nemzeti Színház társulatának tagja, jelenleg négy előadóestje van műsoron.
Nemere Istvánnak - legalábbis könyveivel - egy újságcikk utalása szerint köze van a mezőkovácsházi sátánista gyilkossághoz. - Van-e műveinek ok-okozati összefüggése a gyilkossággal? - kérdeztük az írót? - Az egész állítás sorozatos tévedésen alapszik - mondja érezhető felindultsággal. - Először a fiú tévedett, amikor megvette a 'Sátán csapdája' című művemet. A könyvnek a címén kívül a legcsekélyebb köze sincs a Sátánhoz: a Ruhsdie-ügyről szól. A könyv ott maradt a könyvespolcon; a rendőrök sugallhatták ezt az álösszefüggést, de a könyvet egyikük sem olvasta el. Egyébként az eddig megjelent száz könyvem között van egy Számítógépes gyilkos című is: ha a legközelebbi gyilkos lakásában egy számítógépet találnak, engem fognak felbujtónak tartani? - Mi a véleménye a sátánizmusról? - Az, ami mindenkinek. Beteges dolog, de szerencsére sohasem fog tömegeket befolyásolni. Nemere István - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Nemere István Forrás: (Reform 1990-11-09)
Ezt követően albérletben élt, ahol elkészítette első fordításait és novelláit. 1972-ben újraházasodott egy lengyel zongoratanárnővel. Még ebben az évben Magyarországra költözött és az ELTE könyvtár szakán tanult. 1980-tól szabadúszó főállású író lett. Első könyve, egy krimiregény, 1974-ben jelent meg A rémület irányító száma címmel. A 90-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. Jelenleg Szentgyörgyi Judit feleségével él vidéken, csendes falusi környezetben és folytatja az írást. "Addig írok, amíg élek és addig élek, ameddig írok. " Néhány álneve: Henry Hamilton, Oscar Welden, Stefan Niemayer, Melissa Moretti, Kiss-Béry Miklós
Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és... 2 408 Ft-tól Az európai titkosügynökök nem kímélik az Unió ellenfeleit. Most elsősorban az embercsempész bandák főnökeire vadásznak. Amerre ezek a látszólag vidám és gondtalan "diákok" elhaladnak,... Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.