A kiskutyák szeme 10-12 nap után nyílik ki és háromhetes korukban már mozogni kezdenek az alomban. Ekkorra már az anyaszukán keresztül kapott parazitalárvák már nagyon szaporodnak bennük, így 3, 5-4 hetes korukig túl kell essenek az első féregtelenítésen, mivel semmiféle védekezési rendszerrel nem rendelkeznek és csak tejjel táplálkoznak, ebben a közegben az élősködők rendkívül jól szaporodnak. A külön kutyák számára készült tejtermékekkel már 3, 5 hetes kortól lehet pótolni a táplálékot. Főtt-, darált húsokat öt-hat hetes kortól ajánlott adni nekik, mivel ettől szépen fejlődnek. Hat hetes kortól túlesnek a második féregtelenítésen és az első oltáson, ami a kölyökkori betegségek ellen véd. Nyolc hetes korukra a második oltást kell beadni, míg a harmadikat három hónapos korig. Az első oltás előtt nem ajánlott kivenni az alomból a kicsit, sőt ennek beadása után is ajánlott legalább egy-két hetet várni annak érdekében, hogy az oltás hatása meglegyen, és az új környezetben ne fertőződjön meg.
A kilencedik hétre, amikorra megbarátkoztak új otthonukkal és kialakult bennük a kötődés az új családjukhoz, a kiskutyák készen állnak az alapvető engedelmességi tréning megkezdésére. Egyes gazdik inkább nem íratják be kedvencüket kutyaiskolába, amíg a kiskutyájuk nincs teljesen beoltva, de nagyon fontos, hogy ne szalasszuk el ezt a kiskutya szocializációja szempontjából döntő fontosságú időszakot. A Blue Cross azt javasolja, hogy a kockázat minimalizálása érdekében a kiskutyánkat vigyük kis létszámú csoportba, ahol a többi kölyökkutyával folytatott interakciói megfelelő irányítás alatt tarthatók. Mielőtt döntene, kérje ki állatorvosa véleményét is. 13. Mikor tisztázódik a kiskutyákban a családban betöltött helyük? A tizenkettedik héten uralkodási és behódolási ösztöneik felszínre kerülésével a kiskutyák kezdik megérteni, hogy a család társadalmi rendjében hol foglalnak helyet. Tizenkét hetes korukban a függetlenségük és magabiztosságuk növekedésével a félelem helyett a kíváncsiság válik hangsúlyossá.
A fogadóépület kis kiállító helyiségében a túrára várakozók ráhangolódhatnak a barlanglátogatásra, a fejlesztés további elemei (például emeleti vetítő terem) pedig a környezeti nevelési foglalkozások és szakmai rendezvények lebonyolítását is lehetővé teszik.
Így utólag beleolvasva a Barangoló hasábjaiba, feltűnik, hogy rovatunk röpke hónapjai alatt virtuális barangolásaink során mennyi érdekes helyre vittük már el a kedves olvasót. A régmúlt Kelet-Afrikájától és a maharadzsák Indiájától napjaink vadászmezejéig, folyók-vizek hátától az európai erdők rejtekadó mélyéig sokfelé jártunk. Megismertünk kalandorokat és kalandokat, híres magyarokat és híres magyar intézményeket, de most figyelmeztetem a gyengébb idegzetűeket, hogy nem mindennapi utazásra indul, aki velem tart. Pál-Völgyi és Szemlőhegyi barlang - The Aquincum Hotel Budapest. Szóval bakancsokat alaposan befűzni, sisakokat felcsatolni, fejlámpák akkumulátorainak töltöttségét ellenőrizni, Vangelistől az "Alpha"-t az MP3 lejátszóba betárazni, és induljon a kaland, mely során Gaia legrejtettebb titkait, vagyis Földmélye csodáit ismerhetjük meg. Ráadásul mindezért még valami egzotikus országba sem kell mennünk. Elég, ha az embernek nyitott intellektusú, minden iránt érdeklődő barátai vannak, ahogy velem is történt, mikor nemrégiben budapesti barátomnál, Nagy János Nándornál jártam, aki azzal kezdte "gyere, olyan helyre viszlek, ahol még biztosan nem jártál".
A barlang –fekvése miatt- mindig kedvelt kutatási célpont volt, ennek megfelelően a 20. század második felében is történtek jelentős feltárások; Metor-ág, Toldy-ág, Természetbarát-szakasz, Mikulás-ág, Kagylós-ág, stb. Több barlangkutató nemzedék álma, a Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlang összekötése 2001. decemberében sikerült a kutatóknak. Ekkor nyitották össze a Pál-völgyi-barlang Szép-völgyi-ágát a Mátyás-hegyi-barlang Természetbarát-szakaszával. A labirintusrendszer 18, 7 kilométer hosszúvá vált, ami így csak kevéssel maradt el az aggteleki Baradla-barlang magyarországi szakaszainak hosszától. Új látogatóközpontot kap a Pál-völgyi-barlang. A Pál-völgyi kőfejtő rövidebb üregeinek kutatása a 2000-es években kapott lendületet. Az első nagy felfedezés a Harcsaszájú-barlangban történt 2008 júliusában, ekkor az addig 600 méter hosszú barlangot sikerült összekötni a Bagyura- és Kis-Hideg-lyuk-barlangokkal. A barlang hossza 1500 méterre növekedett. 2009 novemberében a Hideglyuk-barlangban sikerült több kilométernyi járatot feltárni, majd 2010 márciusában az egymást megközelítő járatok összekötésével létrejött Harcsaszájú-Hideglyuk-barlangrendszer hossza már elérte a 6 kilométert.
A miocén korban (kb. 15-20 millió éve) kezdődött a Budai-hegység kiemelkedése, itt a jól karsztosodó kőzetek fokozatosan a felszínre bukkantak az agyagos fedőüledékek alól. Ezzel egy időben a Pesti-síkság aljzata töréslépcsők mentén a mélybe süllyedt, itt a vízzáró agyagos kőzetek a triász üledékeket fedik. Pál-völgyi-barlangrendszer in Pálvölgy, Budapest, Deutschland | Sygic Travel. A beszivárgó vizek a karsztos kőzetekben tudnak áramlani, így a vízzáró üledékek a töréslépcsők mentén a Budai-hegység pereméhez "irányítják" a felmelegedett vizeket, ahol azok forrásokban törnek a felszínre (Lukács-, Rác-, Gellért-fürdő, stb. ). A hegység barlangjai abban a zónában keletkeztek, ahol a feláramló meleg és a leszivárgó hideg karsztvizek keveredni tudtak. Az üregrendszereket a víz teljesen kitöltötte egykor, jellemzően labirintusos bonyolult alaprajzú járatrendszereket oldva a mészkőbe. A barlangok formakincsére jellemzőek a gömbüstök és a sajtlyukakra emlékeztető oldási formák. Miután a vízszint süllyedt a barlangok járatai szárazra kerültek, ezekben a járatokban különleges ásványkiválások képződhettek: pattogatott kukoricára, néhol szőlőfürtre emlékeztető borsókövek, aragonit- és gipszkiválások, valamint változatos formájú cseppkőalakzatok.
Hamarosan mindkét barlang elérte a 3 km-es hosszúságot. 2010 tavaszán fedezték fel a két barlang között a két összekötő járatot, és az egységes rendszer hossza hamarosan elérte a 8, 1 km-t. Ettől kezdve a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi-Pálvölgyi-barlang alkotta rendszert hogyan lehetne "összekötni" a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang rendszerével. Ez természetesen nem mesterséges összekötést jelent, hanem meglévő, de eltömődött jártok feltárását, kitisztítását. A Harcsaszájú- és a Bagyura-barlang, ill. a Kis-Hideglyuk-barlang között az összeköttetés már régen ismert volt. Utóbbiban az újonnan feltárt részek végpontján sikerült megtalálni a kapcsolatot a két nagy rendszer között, amin az első kutatók 2011. december 11-én sikerrel "átkeltek". Így "létrejött" Magyarország leghosszabb barlangja, amelynél az Aggtelek-Jósvafői Baradla-barlang még a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlanggal együtt is 2, 5 km-rel rövidebb! A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok-sok kilométernyi, eleddig ismeretlen járat vár felfedezésére.