Ezért a D-vitamin hiánya esetén gyakrabban fordul elő nehezen gyógyuló légúti megbetegedés és influenza. Nem véletlen az sem, hogy télen gyakoribb a depresszió és a fáradékonyság, hiszen a téli hónapokban kevesebb a napfény, ennek hatására kevesebb D-vitamin termelődik, ezek a jellegzetes tünetek a D-vitamin hiányára hívják fel a figyelmet. Veszélyes betegségek kialakulásához vezethet D-hormon A D-vitamin egy részét a bőrünk állítja elő napfény hatására. A D-hormonnak is nevezett kalciferol nem csupán a csontok egészségére, hanem az egész test működésére kihatással van. A hiányállapot ezen kívül számos veszélyes betegséget okozhat, például gyermekek esetében angolkórhoz vezethet, de a gyenge csontozattal járó gyakran előforduló és nehezen gyógyuló csonttörések, a csontritkulás, izomgörcsök és a könnyen romló fogak is az árulkodó jelek közé tartoznak. Ezeket mind-mind az okozza, hogy a vitamin hiányában a kalcium nem épül be a fogakba és a csontokba. Az magas D-vitamin-szint ezen kívül csökkenti a különböző daganatos betegségek kialakulásának kockázatát; az emlő-, a prosztata- illetve a vastagbélrák megelőzésében szerepet játszik.
Az egyik legfőbb D-vitamin-forrás a lazac, mindössze 10 dekagramm a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ráadásul ez a hal felettébb gazdag proteinekben és Omega-3 zsírsavban. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk. Amennyiben a vegetáriánus étrend hívei vagyunk, tejet, tejterméket, jó minőségű vajat, shiitake gombát, hüvelyeseket fogyasszunk. D-vitamin működését a sárga és piros zöldségekben, illetve gyümölcsökben található béta-karotin is fokozza. Elhízunk, ha nem pótoljuk A Journal of Epidemiology and Community Health szaklapban megjelentek szerint kutatások bizonyítják, hogy a D-vitamin hiánya súlygyarapodáshoz, és a hasi zsír felhalmozódásához vezet. Ennek oka, hogy D-vitamin fontos szerepet kap a zsírok lebontásában és elraktározásában. Ma úgy tartják, csecsemőkorban 400-1000 NE, 1-6 éves kor között 600-1000 NE, felnőttként pedig napi 1000-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitaminra van szüksége a szervezetnek. Terhes nők esetében ez a szám 1500-2000 NE.
Autoimmun kórképeknél: rheumatoid arthritis és szklerózis multiplex esetében is vizsgálják a D-vitamin hiány szerepét. Az életkorral fokozódó csontritkulásnak nevezett kórkép (osteopenia, ostoporózis) esetében a diagnózis felállításának és a kezelésnek része a D-vitamin szint meghatározása és a hiány kezelése. Forrás: Budai Allergiaközpont
Megemlítjük az USA-ban az amerikai szilen és a bevitt szibériai szilen járványos mértékű ágelhalást okozó Botryodiplodia ulmicola (szinonim: Sphaeropsis ulmicola) konídiumos gombát is, amelynek európai megjelenése sem zárható ki. Gyökér- és tőbetegségek Gyökér- és tőkorhadást szileken elsősorban a gyűrűs tuskógombák ( Armillaria -fajok) okozhatnak, amelyek igen sok fa- és cserjefajt megtámadnak. A fertőzött fák vastagabb gyökerein és gyökfőjénél a gomba zsinórszerű micéliumkötegeit (rizomorfáit) figyelhetjük meg. A kalapos termőtestek ősszel, októberben jelennek meg a beteg fák tövénél, illetve a tuskókon vagy a talajon. A Verticillium albootrum és V. dahliae talajlakó, a gyökerek és a tő sebzésein át fertőző konídiumos gombák. Év fája 2016. Hervadást okoznak különböző lágy szárú és fás növényeken. A beteg növényeknél a szállítóedények elszíneződése tapasztalható (tracheomikózis), akárcsak az Ophiostoma -fajok okozta szilfavész esetében. Mikológiai vizsgálat és a kórokozó kitenyésztése révén lehet a két edénybetegséget elkülöníteni.
Ha a fertőzés gyökér-érintkezések útján történik, a pusztulás gyorsabb lefolyású, ilyenkor a fák akár egy év alatt is elpusztulnak. Tracheomikózisra utaló tipikus tünet az edények barna elszíneződése, amely a levelekben, ágakban, a törzsben és a gyökerekben egyaránt megfigyelhető. Az ágak és a törzs keresztmetszetén jellegzetesek a külső, folyó évi szíjácsgyűrűben kialakuló barna foltok, amelyek később körkörösen összefüggő barna gyűrűt képeznek. Az elszíneződött edényekből a kórokozó kitenyészthető. A pusztuló fákat költés céljából a szil szíjács szúk támadják meg ( Scolytus scolytus és Scolytus multistriatus). Költési meneteikben a kórokozó gomba ivartalan alakja ( Pesotum ulmi) tenyészik. A 2016-os év fájának megőrzése kiemelt erdészeti feladat | Erdő-Mező. A spórák, hifadarabok rátapadnak a kifejlődő, új bogárnemzedék egyedeire, amelyek kirepülés után, a szilfák koronájában, a végső elágazásoknál végzett érési táplálkozásuk során megfertőzik a fákat. A fertőzés terjedésének más módja is lehetséges, elsősorban a gyökérérintkezéseken keresztül, ahol a gomba hifái átnőnek a szomszédos fák gyökereibe.
Év fáinak megválasztásának hagyománya 1989-ben indult Németországból, 1996-tól pedig minden évben Magyarországon is megszervezésre kerül ez a mozgalom. Az adott évre történő jelöléseket az előző év októberében válasszák ki. Az év fái - összesítő Magyar elnevezés Tudományos elnevezés Év Madárcseresznye Cerasus avium 1996 Kislevelű hárs Tilia cordata 1997 Vadkörte Pyrus pyraster 1998 Hegyi szil Ulmus glabra 1999 Barkócaberkenye Sorbus torminalis 2000 Bibircses nyír Betula pendula 2001 Molyhos tölgy Quercus pubescens 2002 Hegyi juhar Acer pseudoplatanus 2003 Fekete nyár Populus nigra 2004 Közönséges boróka Juniperus communis 2005 Magyar kőris Fraxinus angustifolia subp. A mezei szil a 2016-os év fája - Greenfo. danubialis 2006 Szelídgesztenye Castanea sativa 2007 Törékeny fűz Salix fragilis 2008 Mézgás éger Alnus glutinosa 2009 Ezüst hárs Tilia tomentosa 2010 Tiszafa Taxus baccata 2011 Zselnicemeggy Padus avium 2012 További információk >>
Az év hala 2010 óta bocsátják szavazásra az év hala címet, az első nyertes a nyúldomolykó volt. A Magyar Haltani Társaság tavaly októberben indította a közönségszavazást, amelyen a compó a selymes durbincsot és a márnát jelentősen megelőzve lett 2016 hala. A compó (Tinca tinca) az őshonos halfajok közé tartozik, a háta általában feketés, az oldala pedig olajzöld vagy óarany színű. Növényekkel gazdagon benőtt sekély tavakban és mocsarakban él. Húsa ízletes, ezért a horgászok körében igen kedvelt hal. Az év rovara A Magyar Természettudományi Múzeum blogján lehetett szavazni, hogy a kisasszony szitakötő, a nagy szarvasbogár és a mezei tücsök közül melyik kapja az év rovara címet. A mezei tücsök (Gryllus campestris) lett a nyertes, amely nagyjából 2 cm hosszú, robusztus termetű, fekete színű rovar. Ciripelése májustól nyár közepéig hallható, napközben és éjszaka is. Csak a hímek ciripelnek, mivel így csalogatják magukhoz nőstény fajtársaikat, a hímekkel szemben pedig védik a területüket. 2017 év fája. A napos és nyílt gyepes élőhelyet kedveli.