Az EPER rendszer az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer rövidítése. A rendszer segítséget ad a pályázatok különböző szakaszaiban, vagy akár a teljes folyamatban, megkönnyítve ezáltal a pályázó feladatát. A rendszer oktató videókkal segíti az eligazodást a különböző felületek között. Az EPER rendszer – regisztráció, belépés A rendszert különböző böngészőkön keresztül lehet elérni, de elsősorban az Internet Explorer 8. Eper rendszer belépés es. 0, vagy Mozilla Firefox böngésző használata javasolt. A belépés regisztrációhoz és jelszóhoz kötött. EPER rendszer felület Az Eper rendszer felületén lehetőség van a pályázatok megismerésére, kiválasztására és azok feltöltésére is. A pályázat beadásának folyamatait bemutató videókon keresztül könnyítik meg az érdeklődők számára: Pályázat megkezdése Ebben a szakaszban a különböző pályázatokat lehet megnézni, illetve a kiválasztani az adott kategóriát. Itt lehet elkezdeni kitölteni az elektronikus pályázatot is. Pályázat kitöltése Itt meg lehet nézni a pályázat beadásának egyes lépéseit.
Képet csatoltam ami a problémám. Mutasd a teljes hozzászólást!
Az EFER elvégzi az elektronikus fizetések után, a bankok által a szolgáltatás nyújtásáért felszámított tranzakciós díjak számítását is a csatlakozó intézmények között. Az EFER-hez az a szervezet csatlakozhat, amely a NISZ Zrt-vel, mint az EFER szolgáltatójával a csatlakozás műszaki jellemzőinek meghatározása és – ahol ez felmerül – a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatókat megillető tranzakciós díjak megtérítése érdekében megállapodást kötött. A csatlakozó szervnek EFER elszámolási számlát kell nyitnia a Magyar Államkincstárnál, melynek előfeltétele, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján jogosult legyen kincstári számlavezetésre. Díjazás A Szolgáltató a Szolgáltatást az E-ügyintézési tv. 1. § 17. 👍 Eper rendszer - Eper Info. pont a)–i), valamint k) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek, továbbá az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19. ) Korm. rendelet 68/A. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti szervezeteknek díjmentesen biztosítja.
Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója: emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója szerint emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország. Móczár Gábor erről Székesfehérváron, a Romkertben, az Emlékhelyek napja országos rendezvénysorozat vasárnapi nyitó sajtótájékoztatóján beszélt. A főigazgató rámutatott: hat éve azért indították el a kezdeményezést, hogy a magyar történelem megkerülhetetlen helyszínei közötti kapcsolatot szorosabbra fűzzék, és ezáltal még jobban beépítsék azokat az országos közvélemény tudatába. Móczár Gábor jelezte, hogy idén közel hatvan helyszínen zajlanak programok és több tízezren fordulnak meg a rendezvényeken. A sajtótájékoztatón mutatta be Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – Nemzeti Emlékhely megnevezéssel kibocsátott kétezer forint névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmet, amely a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat nyolcadik eleme.
Radnainé Fogarasi Katalin Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkár Hivatali idő 2000 – 2013. május 22. Nemzeti Örökség Intézete elnök Hivatali idő 2013. – 2021. március 23. [1] Előd új tisztség Utód Móczár Gábor Született 1956. április 18. (66 éves) Budapest Foglalkozás jogász Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1982) Díjak Kézdy György-díj (2015) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2011) Radnainé Fogarasi Katalin ( Budapest, 1956. –) magyar jogász, a Nemzeti Örökség Intézetének volt főigazgatója: 2021. március 23-án lemondott. [1] Tartalomjegyzék 1 Tanulmányai 2 Pályája 3 Társadalmi szerepvállalása 4 Kitüntetései 5 Források 6 Jegyzetek Tanulmányai [ szerkesztés] Középiskolai tanulmányait a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium orosz tagozatán végezte, majd 1974-ben érettségizett. 1976-1982 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és- Jogtudományi Karának hallgatója. 2003-ban közigazgatási vizsgát szerzett a Budapesti Közigazgatási Intézetben. Középfokon beszél angolul. Pályája [ szerkesztés] 1979-1980: Az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Főosztályán előadó.
2013. április. 23. 19:18 Tovább duzzad a Miniszterelnökség, 360 millió egy új intézetre Újabb intézetet hoz létre a Miniszterelnökség létszámának további növelésével a kormány a nemzeti örökség védelmére, illetve 360 millió forintot különített el a rendszerváltást kutató új intézet finanszírozására, melynek vezetői posztját máris pályáztatják. Mint a korábban megírta, erre a posztra a pártállamból egykor kizárt Bíró Zoltán a legesélyesebb, aki az MDF első elnöke volt, ma rendszeresen ír a Magyar Hírlapba.
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 14. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Örökség Intézete jogállása 1. § * A Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: Intézet) a nemzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, önálló gazdasági szervezettel rendelkező, központi költségvetési szerv. 2. § * Az Intézet a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. 3. § * (1) Az Intézetet a főigazgató vezeti. (2) * Az Intézet főigazgatóját legfeljebb 5 évre a miniszter nevezi ki és menti fel. (3) * A főigazgatót munkájában főigazgató-helyettes segíti.
A főigazgató-helyettest legfeljebb 5 évre a miniszter nevezi ki és menti fel. 2. * Az Intézet feladata 4. § * Az Intézet a kezelésében lévő épített örökségi vagyonelemek, valamint a feladatellátással érintett, nemzeti emlékezethez kapcsolódó szellemi kulturális örökség megőrzése és bemutatása által a) a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő átadása, b) a magyarság nemzeti identitásának megőrzése, különös tekintettel a fiatalok nemzettudatának erősítése, c) a nemzeti összetartozás érzésének növelése a történelmi nemzet fennmaradása, az egységes nemzet és nemzeti egység megteremtése céljából végzi tevékenységét. 4/A. § * (1) Az Intézet a 4.