Meghalt Kamondi Zoltán Csütörtök hajnalban elhunyt Kamondi Zoltán Balázs Béla-díjas filmrendező, akinek a nevéhez olyan filmek fűződtek, mint a Halálutak és angyalok, Az alkimista és a szűz és a Dolina. Ötvenöt éves volt, a halála előtt a Halj már meg! című ötödik filmje utómunkálatain dolgozott. Andy Vajnáék hárommilliárd forintot osztottak szét Hét új mozifilmre, mintegy hárommilliárd forintnyi támogatást osztott ki az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap. A nyomozó után hét évvel ismét filmet forgat Gigor Attila, második háborús drámát csinál Török Ferenc, elkészül Sopsits Árpád pszicho-thrillerre a martfűi rémről, de a Régi idők focija és a Ripacsok 75 éves rendezője, Sándor Pál is újra a kamera mögé állhat. Dobó Kata és Gryllus Dorka amatőr romákkal játszik együtt egy mesében, Ónodi Eszter pedig szerelmi háromszögbe keveredik.
Tó mélyén, a víz zöldjében kezdődik a film, autóroncs hever a mederben, innen, a lélek mélyéről emelkedik ki a kamera, hogy meglássa a digitálisan kreált felszínt, a párában úszó tájat, a parton robogó vonatot. Kamondi Zoltán a képekben fogalmazó játékfilmrendezők egyre fogyatkozó csapatába tartozott. A Halj már meg! szellemes és méltó búcsú egy képzeletgazdag rendezői pályától.
Címke: halj már meg! Elvis Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022 Rendező: Baz Luhrmann Fekete telefon Színes horror, thriller, 103 perc, 2021 Rendező: Scott Derrickson Thor: Szerelem és mennydörgés Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024 Rendező: Taika Waititi Melyik zenész életéből néznél biopicet? Rendező: Taika Waititi
Törőcsik Mari karaktere például dramaturgiailag minden következmény nélkül kihúzható lenne a filmből, mert egy teljesen magatehetetlen nénikét játszik tolószékben, akinek egyetlen értelmes szava sincs – ami egyébként sok szempontból lealacsonyító ábrázolás, legyen szó akár az Alzheimer-kóros emberekről, akár a színészről. Hegedűs D. Géza figurájának, a kövér bűnözőnek valamiért teljesen debilnek kell lennie, noha eközben félnünk is kéne tőle, és akkor Koncz Gábor és Kőszegi Ákos meleg karaktereit jobb inkább nem is említeni. Mindezek mellett már tényleg csak hab a tortán az egyébként két nőről szóló történet mérhetetlenül macsó férfiszemszögűsége. A két főszereplőnő egy percig sem jelenik meg önálló entitásként, csak egy férfi függelékei mindketten, ahogyan mindent a férfi szelleme és árnyéka irányít. A boldogság netovábbja ebben a világban egy-egy emlék arról, hogy a nő sört vitt a tévéző férfinek, vagy kielégíthette őt a kádban, az viszont egyetlen elkeseredett "te senkiházi! "-felkiáltást leszámítva fel sem merül, hogy a kedves elhunyt úr ne lett volna egy tiszteletreméltó, nagyszerű ember, még ha a szeretője vagy felesége nyilván egy ribanc is azért, amit tett.
Aki mindezt összefogja, az idealizált, frissen elhunyt mozdonyvezető, valaha volt élsportoló, Pócs Gábor (Cserhalmi György). Talán az idealizált jelzőn van a legnagyobb hangsúly: Pócs jóravaló tisztes férj volt, aki előtt sikeres kézilabda karrier állt, és akinek pályáját derékba törte a politika. A szégyenteljes módon bojkottált Los Angeles-i olimpia miatti emigrációs kísérlete a börtönben végződött, ahonnan szabadulva csak a vasút maradt a lehetséges alternatíva. Mindezek ellenére tisztes pesti belvárosi polgári-értelmiségi lét, ami Pócsnak és Pócsnénak (Kováts Adél, a karakternek még a keresztnevét se tudjuk, annyira Pócsné) adatott 30 évig. Valami egészen más férfit ismert az az egyszerű vidéki óvónő, akihez szintén rendre hazajárt, s aki gyereket adott minden nő álmának, ennek a 60 évesen Adonisz testű férfinak. Ónodi Eszter karaktere homlokegyenest az ellenkezője Kováts Adélénak, és ez közös jeleneteikben, főleg, amelyekben az elhunytra emlékeznek vissza, egyszerűen kézzel tapintható.
A bástyák és erődfalak nem védelmi célból készültek, azokat a 19. században emelték a kor romantikus divatjához idomulva. Az 1980-as években jelentős restaurálási munkákat végeztek, ahol a várkastély késő reneszánsz stílusú rekonstrukciójára törekedtek. Pácin faluja ázad közepén Serédy Gáspáré, majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett. Halála után lányát, Juditot gyámja, Mágócsy Gáspár 1580-ban összeházasította unokaöccsével, Mágócsy Andrással. Mágócsy Gáspár Észak-Magyarország egyik leggazdagabb földbirtokosaként a fiataloknak építette a reneszánsz várkastélyt. Pácin mágóchy kastély nyitvatartás. A kastély 1581-re készült el, a házaspár levelezésük tanúsága szerint 1583-tól már Pácinban lakott. András 1559-1561 között a wittenbergi egyetemen tanult, együtt Szikszai Fabricius Balázzsal, az 1560-as évek végétől Zemplénben és a Hegyalján széles körben elterjedő kálvini reformáció jeles képviselőjével. Később nagybátyjával együtt az új egyház kiemelkedő patrónusai közé tartozott, 1584-től birtokaikon élt — Mágóchy András utolsó levelét is saját kezével írta — Károli Gáspár, aki feltehetően már ekkor megkezdte az első nyomtatott magyar biblia — a Vizsolyi Biblia — munkálatainak előkészítését.
A Mágocsy -kastély urai (A felirat a kastélyból származik) A várkastély felépítése A jelenleg is látható pácini várkastély kialakítása a reneszánsz kori (XVI. századi) önmagát idézi leginkább. A várkastély téglalap alapú, déli frontján két, hatszög alapú toronnyal. Kezdetben azonban csak egy téglalap alapú, kéttraktusú épület állhatott a birtokon. A saroktornyok vélhetően a XVI. században épülhettek a kastélyhoz, feltehetően Alaghy Ferenc birtoklása idején. Ekkor kerülhetett a tornyokra az Észak-Magyarországon akkoriban elterjedt sgraffitós technikával készült díszítő sor is. Az épület belül egy egyszerűbb kivitelű földszintre, és egy gazdagon díszített emeleti részre tagolódott, ahol a nemesi család az emeleten lakott, kiszolgálásuk pedig a földszinti helyiségekből történt. Az épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatók, 2013. Mágocsy - kastély, Pácin. május 1-jén nyílt meg a felújítás után. " Pácini Mágóchy-kastély története Pácin a 14. században a tokaji várhoz tartozott. A területet 1571-ben a Mágóchy-család szerezte meg.