Úgy fogalmazott, Udvardi Erzsébet műveinek spiritualitása Isten szavaira és az egyház hagyományira támaszkodva értelmezhető. Udvardi Erzsébet (1919-2013) természeti és biblikus témáit badacsonytomaji tóparti műtermében festette meg. A nagy egyházi ünnepekhez kapcsolódó oltárképei, táblaképei megtalálhatók a Dunántúl templomaiban, de szerte az országban világi intézményekben is láthatók aranyban és ezüstben fénylő festményei. Oltárképei, templomi akvarelljei a Balaton vidékétől Mezőhegyesig és Szegedtől Baján át Sümegig és a Nyírségig közgyűjteményekben is helyet kaptak. Az Érseki Palotában nyílt tárlata szeptember 24-ig látható. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
02 200203 Udvardi Erzsébetről Tahy Ditta Fények festője: Udvardi Erzsébet képei a keszthelyi Balatoni Múzeumban Interjú Heti Válasz III. 35. szám 2003. 29. 200308 Udvardi Erzsébet keszthelyi kiállítása kapcsán Udvardi Erzsébet művészetéről L. S. A rózsafüzér titkai: Udvardi Erzsébet kiállítása Segesden Esszé Új Ember 2004. 29 LX. (2924. ) 200408 Udvardi Erzsébet segesdi kiállításáról Udvardi Erzsébet művészetéről Kovács Sándor Iván Az üres vesszőfotel Esszé Új Horizont XVIII. évfolyam, 2000., 5. szám 200005 Szóbeli változata elhangzott Badacsonytomajban az Udvardi Erzsébet Képtár megnyitásakor, Tamás István emléktáblájánál, 2000. június 12-én. Udvardi Erzsébet művészetéről Udvardi Erzsébet festőművész kiállítása Dokumentum 2002 200200 Udvardi Erzsébet életrajza és kitüntetései Szemenkár Mátyás - Korzenszky Richárd - Kratochwill Mimi: Udvardi Erzsébet Tanulmány Irodalomismeret 2000. 02. 03 200002 Részletek az Udvardi-Album bevezetőjéből és utószavából. Udvardi Erzsébet művészetéről Lőcsei Gabriella Jó festőnek lenni Esszé Magyar Nemzet 2003. október 17.
200406 Festmények, valamint Udvardi Erzsébet fertődi kiállításáról Udvardi Erzsébet művészetéről DI Udvardi Erzsébet képei Tihanyban Esszé CyberPress 1999. május 23. 199905 Festmények, valamint Udvardi Erzsébet tihanyi kiállításáról Udvardi Erzsébet művészetéről Fertőd, templom, Udvardi Erzsébet oltárképe 1. Dokumentum 2004. 25 200408 Festmények Udvardi Erzsébet festményei Fertőd, templom, Udvardi Erzsébet oltárképe 2. 25 200408 Festmények Udvardi Erzsébet festményei Fertőd, templom, Udvardi Erzsébet oltárképe 3. 25 200408 Festmények Udvardi Erzsébet festményei Udvardi Erzsébet kiállítás Fertődön Esszé Virtuális plébánia 2004. 17-2004. 01. 200407 Udvardi Erzsébet fertődi kiállításáról Udvardi Erzsébet művészetéről Fonyódi Helikon Dokumentum Fonyódi Kurír 2001. 11 200104 A művésznő fonyódi kiállításáról Udvardi Erzsébet művészetéről "Kiállítások: Udvardi Erzsébet: Udvardi Erzsébet festőművész kiállítása " Esszé 2002. november 12. - 2003. február 28 200211 Udvardi Erzsébet életrajza és kitüntetései Szapudi András FUTAMOK: Tündérkéz Tomajon Próza Árgus márc.
Synopsis A portréfilm, ahogy a festőművésznőtől származó fenti idézetből is kiderül a festés öröméről, az alkotás teremtő erejéből és csodájáról szól. A Magyar Örökség díjas Udvardi Erzsébet badacsonytomaji műterem-lakásában mesél fél évszázados alkotópályájáról, műveiről, életéről és mindenre kiterjedő hitvallásáról, állomásról-állomásra, képről-képre haladva. Legkorábbi korszaka festményei mellett megismerhetjük legszebb arannyal-ezüsttel átszőtt balatoni táj és kert akvarelljeit, valamint biblikus témájú olajfestményeit és templomokat díszítő oltárképeit. Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában ill. a Film in Hungary-n, úgy lépj kapcsolatba velünk: Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!
"Udvardi Erzsébet képei a mennyországból, a föltámadt Krisztus dicsőségéből mutatnak meg valamit – mondta Márfi Gyula veszprémi érsek a tárlat megnyitóján. – A művész a színek nyelvén próbált kifejezni valamit, ami szavakkal nem adható vissza. Pünkösd közeledtével a kiállítás témája különösen aktuális. Udvardi Erzsébet alkotásai a mennyország színeiből sejtetnek számunkra valamit. " A főpásztor emlékeztetett, hogy a művész életének szerves része volt Jézus szeretete és az Istenhez való ragaszkodás. Szerenka Miklós érseki helynök a tavaly elhunyt művésznőhöz kötődő személyes élményeit elevenítette fel: 1972 húsvétján mint "egyszerű hívőt" ismerte meg Udvardi Erzsébetet. "Tiszta, áttetsző volt az egész élete. Hordozta a szívében az istenszeretet fényét, s műveiből is ez a fény sugárzik" – mondta az érseki helynök. Kiemelte Udvardi Erzsébet természetszeretetét, amely szintén fellelhető alkotásaiban. Nagy Károly apátkanonok a művész életének fontos állomásait elevenítette fel. "Udvardi Erzsébet műveinek spiritualitása Isten szavaira és az Egyház hagyományira támaszkodva értelmezhető" – hangzott el a kiállításmegnyitón.
200310 Udvardi Erzsébet művészetéről Lőcsei Gabriella Torzó ég és föld között: A kortárs képzőművészet kalandja a keresztény vallással Interjú Magyar Nemzet 2003. december 24. 200310 Udvardi Erzsébet művészetéről
Udvardi Erzsébet őszikéit – amelynek vásznain már aranyszínű fóliával jelölt a ragyogást, vagy az ablakokon megcsillanó balatoni Napot, az új évezredben is ismerős jó érzéssel fogadták a keszthelyiek. 2003-ban ezt a kiállítást Mádl Dalma nyitotta meg. Az alkalomra kiadott katalógus színes, a reprodukciók hitelesek, pontos adatokat közöl Udvardi Erzsébet festői pályájáról. A kiadványban jelent meg Petánovics Katalin interjúja. Álljon itt egy idézet ebből a beszélgetésből, Udvardi Erzsébet így vallott akkor a Balatoni Múzeum munkatársának Badacsonytomajon: "A műterem szinte a a víz fölött van. A Balaton mindig más színben játszik, minden évszakban más. Ahogy a szél megborzolja a vizet, és a fény megtörik a hullámokon, ahogy megremeg a hidegtől, ahogy a nap végigsimítja a jeget,,, A ház észak-kelet-délnyugati, hosszában lehet látni a Balatont, így a végtelenség érzetét kelti. " Udvardi Erzsébet Keszthelyen hunyt el 2013. február 4-én.
A kör területének meghatározása egy négyzet területéhez való hasonlítását jelenti. A kör területének egy négyzet területéhez való hasonlításának egy lehetséges módja, először egy négyzetet rajzolni és négy egyenlő méretű negyed kört helyezni rá, az eredőjükkel a négyzet sarkain. Ebben az elrendezésben, ha a negyed körök sugara, az íveik nem metszik egymást, hanem az oldalak középpontjánál érnek össze. Egyesítve a négyzetbe írt kört alkotnak. Ha a sugaruk, az íveik a négyzet közepén metszik egymást és egyesítve a négyzet köré írt kört alkotnak. A négy negyed kör összterülete akkor egyezik meg a négyzet területével, ha az íveik a négyzet közepe és az oldalak közepe között félúton metszik egymást, mert a négyzet a beleírt és a köré írt kör között van. A metszéspont és a négyzet egyik legközelebbi sarka közötti távolság egyenlő a kör sugarával és a négyzet oldalához viszonyított aránya kiszámolható a Pythagoras tétellel [ [1]]. A=a négyzet / kör területe a=a négyzet oldala r=a kör sugara Archimedes módszerével ellentétben, [ [2]] mely a kört más sokszögekhez hasonlítja, ez a megközelítés közvetlenebb és pontosabb.
Ez esetben megtehető, hogy közvetlenül az átmérő hosszával számolunk, és nem a sugárhosszal: A körcikk területe A körcikk területe egy gyakori eleme a gimnáziumi felvételi feladatsoroknak. Ahhoz, hogy a körcikk területét ki tudjuk számítani, egy nagyon fontos összefüggést kell megértenünk. Egy kör két körcikkéhez tartozó körív hosszának a aránya megegyezik a középponti szögek arányával. A képletben és a középponti szögeket, és a hozzájuk tartozó köríveket jelöli. A területekre is hasonló arányosság írható fel, mint a körívek hosszára. Ha ezt képlettel szeretnénk kifejezni, akkor az alábbi összefüggéshez jutnánk: Egy körcikk területének kiszámításakor mindig praktikus ahhoz a körcikkhez viszonyítani, ami a 2π radiánhoz tartozó területet jelöli. Ez esetben az egyenes arányosság, melyet használhatunk: a képletben a körcikk középponti szögét jelöli radiánban. Természetesen számolhatunk fokban is, ha így kényelmesebb számunkra: A körszerelt területe Már egy picit bonyolultabb feladat egy körszerelt területét meghatározni.
Ha egy körben berajzolunk két sugarat, akkor mindig két középponti szög keletkezik, amelyek együtt 360 fokot, azaz kettő pí radiánt adnak. A középponti szög szárai által a körvonalból kimetszett darab a körív, a jele: i (i). A középponti szög szárai és a körív által határolt terület a körcikk, a jele: t. Az alapfogalmak megismerése után nézzük meg, hogyan számolhatjuk ki ezeknek az alakzatoknak a hosszát vagy a területét! Tudjuk, hogy a teljes körhöz tartozó "középponti szög" ${360^ \circ}$ (360 fok), azaz $2\pi $ (két pí). A kör kerületének és a területének a kiszámítási módja, $K = 2 \cdot r \cdot \pi = d \cdot \pi $ (kerület egyenlő kétszer r-szer pí, ami tovább egyenlő d-szer pí), $T = {r^2} \cdot \pi $ (terület egyenlő r négyzetszer pí). A körív hossza a középponti szög nagyságától függ, vagyis a két mennyiség között egyenes arányosság áll fenn. Ezért a körív hossza úgy aránylik a kör kerületéhez, mint a középponti szög nagysága a ${360^ \circ}$-hoz, $i:K = \alpha:{360^ \circ}$, (i úgy aránylik kához, mint alfa a 360 fokhoz), ebből $i = \frac{\alpha}{{{{360}^ \circ}}} \cdot K$ (i egyenlő alfa per 360 fok szorozva a kör kerületével).