Michael Ende: Momo 7. OSZTÁLY Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Márai Sándor: Csutora Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták Paulo Coelho: Az alkimista Szalay Lenke: Mogyoró és a Fiú Sohonyai Edit: Macskaköröm Böszörményi Gyula: Gergő és a Bűbájketrec Andrew Clements: Sherry Clutch, a siker kovácsa Jean Webster: Kedves Ellenségem! Takács Aranka - G-Portál. Gaby Schuster: Nina & Nicki – Padszomszédok Frances Hodgson Burnett: A titkos kert Rosie Rushton: Jessica Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat! Gerald Durrel: Madarak, vadak, rokonok Henning Mankell: A csillagkutya Linda Sue Parker: Min mester inasa 8.
Kellemes szórakozást, jó olvasást kívánunk a nyárra!
18:10 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 100% szerintem is suli függő. Szentpéter esernyője, Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Légy jó mindhalálig, Ábel a rengetegben. 18:58 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 A kérdező kommentje: Köszönöm a válaszokat, úgy érzem mindegyik olvasmány hasznos lehet! 7/11 anonim válasza: Az Abigél(), Fösvény(Moliere), Tanár úr kérem, Erich Kästner:Emil és a detektívek volt nekem még pluszba ezek a Tamás bátya kunyhóját ajánlom. 2010. aug. 17:53 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: 100% A T. bátya kunyhója nem kötelező, de nagyon híres, jóformán nincs olyan 30 feletti ember, aki ne olvasta hiszem, egykor kötelező volt. 17:54 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: 100% sulifüggő, de nálunk ez volt 1. osztály 2. félév: Frakk a macskák réme 2. osztály: Két lotti, Lassi hazatér 3. osztály: Vuk, Emil és a detektívek 4. osztály: Bradley az osztály réme, Stanley a szerencse fia 5. osztály: Pál utcai fiuk 6. osztály Egri csillagok 7. Ajánlott olvasmányok a felső tagozaton - Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda és A.M.I.. osztály: A kőszívű ember fiai 8. osztály: Légy jó mindhalálig most 8.
El sem olvastattam a gyerekkel. Másodikban, illetve utána nyárra nem szoktak kötelezőt adni. 7-ben volt már eddig a Kőszívű ember fiai és a Fösvény. Ezekhez képest a Szent Péter esernyője... :))) Tanítója válogatja, hogy milyen verset kell megtanulni, illetve milyen és hány kötelező olvasmány van. Én 2. osztályban nem szoktam még kötelezőt adni. 3-ban volt a Vuk, 4-ben A kis herceg. Most tanuljuk a A Tiszát, 3. osztályban. A Kincskereső nekünk 3. után a nyárra volt feladva. Kincskeresőt 2-ban? Vagyis első után nyáron? Kizártnak tartom. Lányom 4-be jár, a Kincskeresőt talán 2-ban, A két Lottit 3-ban olvasták, de volt már a Vuk is. Most épp a Lassie hazatért olvassák. Nemrég kellett megtanulniuk a Himnuszt. Tavaly Arany János: Mátyás anyja c. versét. Felsorolni is képtelenség! Vers nagyon sok van/volt, kizárt, hogy fel tudnám sorolni. 3. oszt. Vuk 4. Kincskereső kisködmön 5. Pál utcai fiúk A fiam 7-es, versből minden hónapban van egy, amit meg kell gényből pedig épp a Szent Péter esernyője van soron.
Elsőként Leonardo da Vinci próbált rájönni, hogy miért kék az ég. A felhőtlen ég gyönyörű kékje régóta mozgatja az emberek fantáziáját. Odin, a háború és a vihar istene kék ruhát hord, a mongolok a kék eget imádták, a középkori festők pedig a felhőtlen ég kékségét a tisztasággal, szüzességgel hozták kapcsolatba: ezért visel képeiken Szűz Mária kék köpenyt. Elsőnek Leonardo da Vinci próbált rájönni, hogy miért kék az ég, amikor 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni. Festőtársai ugyanis az eget egyenletes ultramarinkékre festették, ami nem hatott természetesnek. A 22 éves Leonardo észrevette, hogy a távoli hegyek kéknek látszanak, méghozzá annál kékebbnek, minél messzebb vannak. Ezzel képes volt a táj térbeli mélységét ábrázolni: fölfedezte a levegőtávlatot. Azt is észrevette, hogy feje fölött az ég kékje tisztább és mélyebb, mint a látóhatár felé. Úgy vélte, hogy a levegő közelről átlátszó, de vastag rétegben halványkék. Ez a halványkék szín aztán összeadódva, a világűr sötét háttere előtt erősebben látszik.
Már Leonardo da Vinci is próbálta megfejteni, mitől kék az ég: az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy minél magasabbra megy, annál sötétebb kék az égbolt színe. Ennél tovább jutott Sir Isaac Newton, aki rájött arra, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének fontos szerepe van a jelenségnél. A megoldásra végül 1871-ben John William Strutt – Lord Rayleigh – jött rá: a levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre készteti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát. A levegő mint gázkeverék színtelen. A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. A rövidebb hullámhosszúságú színeknek – például az ibolyának és a kéknek – erős a szóródása: ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Napkelte vagy napnyugta idején pedig a nap alacsony állása miatt a napsugarak sokkal nagyobb utat tesznek meg a légkörben, mint napközben. Ilyenkor a fény sokkal vastagabb levegőrétegen megy át, az elnyelődés miatt a hosszabb hullámhosszú színek, úgymint a narancs és a vörös válik meghatározóvá – ennek köszönhető, hogy vörösnek látjuk az ég alját ebben a napszakban.
Ózonréteg nélkül az alkonyati ég zöld, vagy sárgás lenne.