A kétlépcsős vérteszt az UH paraméterek értékelése mellett 12-13 hetesen a PAPP-A-t, a 16 hetes vérvétel során pedig további négy genetikai vérparamétert (AFP, bHCG, szabad-ösztriol, inhibin) vizsgál. A módszer előnye, hogy a legnagyobb hatásfokkal (92-95%) képes a genetikai rendellenességeket kiszűrni. Hátránya viszont hogy, csak későn, a 17-18. Prenatest vagy nifty. terhességi héten ad eredményt. Az első lépcsőben ajánlott kombinált teszt vérmintájának egy részét lefagyasztva laborunkban félre tesszük. A várandós kérésére vagy orvosi indikációra lehetőség van a kombinált tesztet követően is integrált tesztet elvégezni. Elsősorban az alábbi az esetekben javasoljuk: ahol a kombinált teszt átmeneti kockázatot mutatott, 42 éves vagy e feletti anyai életkor esetében alacsony kockázatú kombinált teszt esetében a 12-13 hetesen elvégzett UH vizsgálat során az orrcsont hiánya vagy a koraterhességi genetikai áramlásvizsgálatok kóros volta merült fel Ezen esetekben a laborunkban elvégzett kombinált tesztet követően az integrált tesztet (SZEKVENCIÁLIS SZŰRÉS) kedvezményesen ajánljuk.
Nem diagnosztikus módszer! Fontos tudni, hogy a nemzetközi szülészeti és prenatális diagnosztikai szakmai szervezetek állásfoglalásai alapján ez nem diagnosztikai módszer, hanem egy szűrő eljárás, amely lehetővé teszi a gyors és kockázatmentes szűrést a 21-es, a 13-as és a 18-as kromoszómák rendellenességeinek kimutatására. Mely rendellenességek kimutatására alkalmas a PrenaTest? Prenatest vagy nifty.com. A PrenaTest a magzatban előforduló különböző kromoszóma-rendellenességeket mutatja ki. Ezek olyan rendellenességek, amely a magzat kromoszóma állományának számbeli hibáira vezethetőek vissza. Ide tartoznak a következő rendellenességek: Down-kór (21-es triszómia) Edwards-kór (18-as triszómia) Patau-kór (13-as triszómia) illetve a nemi-kromoszómák számbeli rendellenességei: Teszt három formában A PrenaTest három formája lehetőséget ad arra, hogy a várandós igényére, korábbi vizsgálati eredményeire, kórelőzményére szabottan kerüljön a megfelelő vizsgálat kiválasztásra. PrenaTest Alap A qPCR technikán alapuló PrenaTest Alap a korábban alkalmazott, lényegesen drágább, szekvenáláson alapuló módszerrel azonos biztonsággal és hatékonysággal mutatja ki a magzati 21-es triszómiát.
PrenaTest® - Mielőtt a vetélési kockázattal fenyegető amniocentézisen gondolkodna A várandósság első felében számos kötelező vizsgálat szolgál a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrésére. A hagyományos vizsgálati módszerek azonban nem képesek teljesen kiszűrni a genetikai problémákat, éppen ezért sok kismama jut el végül genetikai tanácsadásra, majd pedig javasolják neki a kellemetlen és kockázatos amniocentézist. A PrenaTest® kockázatmentesen, a magzatot nem veszélyeztetve, egy szimpla anyai vérvétellel, az invazív módszerrel végzett vizsgálatokkal (amniocentézis, chorion biopszia) azonos hatékonysággal képes kimutatni a Down-kórt és más kromoszóma-rendelleneséget. Az új módszer a méhlepényből az anyai vérbe jutó szabad magzati DNS-t vizsgálja. Prenatest - Czeizel Intézet. A PrenaTest® elsősorban azoknak a várandósoknak ajánlott, akiknél magas a kockázat valamely magzati triszómia előfordulására. Ebbe a csoportba tartoznak a 35 év feletti anyák, a genetikailag érintett szülők, valamint azok a várandósok, akiknél a hagyományos szűrőmódszerek (ultrahang és/vagy biokémiai markerek vizsgálata az anyai vérben) emelkedett kockázatot mutattak ki valamely magzati triszómiára (Kombinált-teszt, Integrált-teszt, Quartett-teszt).
A lebomló zacskóknak az előállítási költsége pedig kifejezetten alacsony, így hatalmas profitot hoznak a gyártóknak ezzel a megtévesztéssel. Hogyan lehetünk műanyagmentesek? Ha nem szeretnénk semmilyen formában sem szennyezni a környezetünket, inkább felejtsük el teljesen az eldobható műanyagzacskót, poharat, evőeszközt, palackokat. Igyekezzünk helyettesíteni őket többször használatos dolgokkal! Ezeket egyrészt nem csak pár perc erejéig, hanem hosszú évekig használhatjuk, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy nem hagyunk magunk után műanyagot. Egy egyszerű bevásárlás esetén vászonszatyorral, bevásárlózsákokkal, saját tárolókkal kiválthatjuk a műanyagot. Amikor ez nem megvalósítható, akkor is elsősorban a háztartásban korábban felgyülemlett hulladékból igyekezzünk gazdálkodni, illetve törekedjünk újrahasznosított anyagból készült termékek használatára. A lebomló műanyag tehát sajnos nem az, aminek első hangzásra tűnik. Amit viszont bármelyik környezetbarátnak tűnő termék esetében megtehetünk, az a tudatos vásárlás.
Rengeteg műanyag tartalmaz olyan vegyi- és adalékanyagokat, amelyek veszélyeztethetik egészségünket, bár a műanyagok emberi szervezetre gyakorolt káros hatása egyelőre még nem ismert. Több kutatás eredményei kimutatták azonban, hogy a műanyagok egyes monomerei a véráramba jutva rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozhatók, de hatással lehetnek a szaporítóképességre és a hormonrendszerre is. És bár ahogyan a bevezetőben említettük, mi nem szembesülünk műanyag csomagolásba beleakadó egzotikus madarakkal, a probléma igenis érint minket is, a mikroműanyagok hazánk természetes- és ivóvizeiben is kimutatható mennyiségben jelen van, ahogyan a levegőben és az elfogyasztott ételekben is. A hosszú távú, közvetett következmények mellett muszáj megemlíteni bizonyos műanyag termékek közvetlen veszélyeit is. Bizony, a PET palackokról van szó, amelyből hatalmas mennyiséget használunk el napi szinten világszerte. Hogy ez brutális terhet jelent a környezetünkre nézve az egyértelmű, arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy magas hő és a savas közeg hatására hosszú távon olyan káros vegyületek oldódhatnak bele italainkba, amelyek a vesére, a májra és a tüdőre is veszélyesek lehetnek.
Íme néhány érdekes tény a műanyag zacskókról: Világszerte másodpercenként 160 000 műanyag zacskót használunk fel! Évente 5 billió műanyag zacskót gyártanak, amellyel hétszer is körbe tudnánk tekerni a bolygót. 2008-ban találtak egy bálnát Kaliforniában a tengerparton, aki a gyomrában talált több mint 22 kiló műanyag miatt pusztult el. A műanyag 700 év után kezd lebomlani, és csak 1000 év múlva bomlik le teljesen. Ez azt jelenti, hogy az összes valaha gyártott műanyag még nem bomlott le, és könnyen ki tudjuk számolni, hogy még unokáink életében sem fog!!! A műanyag zacskók még lebomlás után is mérgezőek maradnak, mert egyre kisebb mérgező darabokra bomlik – így szennyezve a környezetet. Egy átlagos család körülbelül 40-50 műanyag zacskót használ el négy bevásárlás alatt. A műanyag zacskók mindössze 1-3%-át hasznosítják újra világszerte. A műanyag zacskók sok tengeri állat pusztulását okozzák, mert könnyen összetévesztik az élelmiszerrel. Az ember 1977 óta használ műanyag zacskókat, ekkor vezették be a szupermarketekbe.
Néhány hónapja még arról számoltam be, milyen remek újrahasznosítási lehetőség a kiürült jégkrémes dobozokba piacon, csomagolás nélkül vásárolt zöldséget és gyümölcsöt tölteni. Az eltelt időben viszont hatalmasat fordult velem a világ. Kathryn Kellogg amerikai zero waste blogger hívta fel a figyelmem a műanyagok káros hatására a vele készített interjúmban. Azóta kritikus szemmel tekintek minden PET palackra és egyéb műanyagra. De mi is a baj a műanyaggal? Simon Gergelyt, a Greenpeace munkatársát, valamint Urbán Csillát, a Humusz Szövetség Zero Waste/ Nulla Hulladék Programvezetőjét kérdezte a – Magyarországon és a világon átlagosan mennyi hulladékot termelünk? Ennek mekkora hányada műanyag? – Simon Gergely: Évente körülbelül 300 millió tonna műanyagot gyártunk. Ez a szám folyamatosan nő. A nyugat- európaiak és az amerikaiak durván 100kg/ év műanyagot fogyasztanak, míg Ázsiában csak 20 kg jut egy főre. A tengerbe kb 20 millió tonna (! ) kerül évente Az Európai Unióban 2015-ben egy lakos átlagban 477 kg szemetet termelt, míg egy magyar csak 377-et.