Az infrasugárzás hatására, a hagyományos szaunákkal szemben, akár ötször-hétszer annyi méreganyag is felszabadulhat. Összehasonlításként az izzadság 96-98%-a víz a finn- vagy gőzszaunákban. Az infraszauna jól kiegészíti a rendszeres testmozgást Tény, hogy a rendszeres mozgás és sportolás fontos a kiegyensúlyozott élethez, ám adott körülmények között (például karantén idején) az infraszauna használata kiválóan helyettesíti alkalmanként az edzést. Ráadásul azoknak is megfelelő megoldás, akik jobban szeretnek olvasni vagy meditálni, mint futópadon kocogni vagy súlyzókat emelgetni. Szaunázás jótékony hatásai élettani. Az infraszauna segít a bőrápolásban is A hölgyek jellemzően amiatt is előnyben részesítik az infrakabinokat, mert például a gőzszaunával szemben az infraszauna kevéssé ráncosítja a bőrt. Sőt ellenkezőleg: igencsak kitisztítja a bőrünk pórusait, továbbá rendszeres használat esetén fokozatosan eltünteti a narancsbőrt, illetve más, a testúlygyarapodás (vagy gyors fogyás) miatti bőrhibákat. A cellulitisz ugyan nem súlyos elváltozás a bőrben, ám a hölgyek többsége irtózik tőle.
A szaunázás a lélekre is kedvezően hat. A szauna a test tisztulására és a lélek pihenésére szolgáló különleges helyiség. A szellemi és a fizikai felfrissülés egyaránt garantált benne, ráadásul számos jótékony hatása van a szervezetre. Az északi népek körében alkalmazták először, amely lassan a mindennapok elmaradhatatlan tevékenységévé vált. Napjainkban az egész világon népszerű pihenési és kikapcsolódási forma. Ráadásul nagyon kedvezően befolyásolja a szervezet működését, külsőleg és belsőleg egyaránt. Mi az a szauna? A szaunáknak egyre több fajtája ismert, a legelterjedtebb a finn szauna. Ez egy kis fakabin, amelyet általában 80-100˚C-osra fűtenek fel, így magas hőmérséklet, száraz levegő és alacsony páratartalom alakul ki a kabinban. A szaunázás jótékony hatásai. A benne található speciális kövekre vizet locsolva a páratartalom növelhető, ezzel intenzív izzadás váltható ki a kabinban tartózkodó emberekből, így elindítja a szervezet számára kedvező folyamatokat. A méregtelenítés A szaunában a meleg hatására testünk külső, úgynevezett perifériás erei kitágulnak, így beindul a verejtékezés.
A szaunázás néhány egészségmegőrző hatása - például a stresszmentesítés, az immunrendszer erősítése, a jó anyagcsere elősegítése, a bőrfeszesség megóvása - már tudományosan bizonyított tény. A szauna rendszeres használata az életöröm és életminőség új távlatait nyitja meg előttünk. A finn szauna az izzasztó hatáson keresztül javítja az egészséget és a közérzetet. A kabinban a szaunakályha a levegőt 70-100 °C- os hőmérsékletre melegíti fel és ezért izzadunk. A használathoz szükséges felfűtési idő szauna mérettől függően 30-45 perc. A finn szauna hatása független a testtartástól, ezért használhatjuk ülő vagy fekvő testhelyzetben is. Kívánság szerint használhatjuk akár egymást követő 2-3 alkalommal, 10-15 percre, rövidebb-hosszabb szünetek közbeiktatásával. A finn szauna egészségre kifejtett jótékony hatása mellett közös, akár órákon át tartó felejthetetlen élményt jelent a családdal vagy barátokkal. A víznek alapvető szerep jut a finn szaunában. Szaunázás jótékony hatásai tétel. Aki a kövekre vizet locsolva egyszer megtapasztalta a száraz és párás levegő változásának élményét, újra és újra szeretné átélni.
Figyelem! Ez a cikk több mint 60 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak és nem a hatályos joganyagot tartalmazzák! Láthatási (kapcsolattartási) jog: ki találkozhat a gyerekkel? A gyermek láthatási jog lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli): Előbbibe beletartozik a gyermek elvitele, a gyermek meglátogatása, levelezés a gyermekkel, telefonálás vele, a gyermek megajándékozása vagy csomag küldése a részére. A gyermek láthatása azt jelenti a gyakorlatban, hogy meghatározott időnként, például hetente, kéthetente a különélő szülő egy-két napig együtt lehet a gyermekével, sőt az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából is jár neki egy meghatározott hányad. Gyermek láthatás: vajon kinek van hozzá joga? A gyermeket nem "csak apa" vagy "csak anya" láthatja. Kapcsolatot jóval több személynek is joga van tartani a gyermekkel. Apai jogok, lathatas, gyerektartas – Jogi Fórum. Kik ők pontosan? 1) a gyermek édesapja 2) a gyermek édesanyja 3) apai és anyai ági nagyszülők 4) a gyermek nagykorú testvére Emellett a gyermek szülőjének házastársa (magyarul mostohaszülője) és szülőjének testvére ( nagybácsi, nagynéni) is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.
Azaz, ha valaki nem adja oda a gyereket a volt párjának időben, akkor ezért általában 5 000 forintos büntetést kell fizetnie. Mindez annak ellenére általános gyakorlat, hogy a kapcsolattartás akadályoztatása bűncselekmény, a szülőkkel való kapcsolattartás pedig a gyermek alapvető joga, ami az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében is szerepel. Az apának és az anyának pedig – hiába élnek külön – nemcsak joguk, hanem a polgári törvénykönyv szerint 2014 óta kötelezettségük is, hogy ezt betartsák. "A praxisomban előfordult olyan, hogy az apa elvitte a gyereket, majd fél éven át nem engedte meg az anyának, hogy lássa. Hiába szabtak rá ki pénzbírságot, könnyedén kifizette. Akinek van pénze, azt gyakorlatilag nem érdekli a büntetés és akár egy év is eltelhet úgy, hogy a volt párja még csak nem is látja a közös gyereküket" – sorolta a rendszer hibáit a Illés Blanka, családjogi ügyvéd. A szakember szerint hiába szerepel a kapcsolattartás akadályozása a Btk-ban, állítása szerint egyszer sem látta, hogy a gyámhivatal feljelentést tett volna ilyen esetben.
Pl. vannak olyan hivatalos ügyek, amihez mindkét szülő kell (útlevél, stb. ), ilyenkor le kell futni pár plusz kört a gyámhivatallal, ha pl. az apát nem lehet elérni.