Szij Barbara Cím: Cameron Post rossz nevelése Szerző: Emily M. Danforth Kiadó: Athenaeum Oldalszám: 440 oldal Megjelenés: 2019. február 5.
Cameron egyre több lánnyal és fiúval ismerkedik meg a középiskolában, de a fordulópontot mégiscsak az első nagy szerelmet hozó – amúgy heteroszexuális – barátnője, Coley jelenti. A felnőttek (a gyülekezet lelkésze és a nagynéni) a kapcsolatról értesülve úgy döntenek, hogy Cameron innentől kezdve az Isteni Ígéret bentlakásos nevelőprogramba kerül, hiszen van remény számára, hogy kiszabaduljon a "szexuális bűn és eltévelyedés béklyójából azáltal, hogy befogadja az életébe Jézus Krisztust". © Cameron Post rossz nevelése / Athenaeum / Viszonylag egyszerű a képlet: bekerül az otthonba, ahol hónapokig nem is beszélhet a családjával, de ha buzgón imádkozik, egészséges, erotikamentes, Istennek tetsző kapcsolatot alakíthat ki például azonos nemű szobatársával. És soha nem is fog úgy ránézni. Soha. És szexelni sem fognak. Soha. A homoszexualitás bűnének ellentéte nem a heteroszexualitás, hanem a szentség. A tanítványok nem beszélhetnek egymással semmiféle esetleges vonzalomról. Valamennyi tanítvány köteles egyetérteni azzal, hogy csak a házasságon belüli, férfi és nő közti szexuális tevékenység felel meg Isten teremtő szándékának, és minden egyéb szexuális tevékenységi forma bűn – áll a nevelőprogram prospektusában.
Ha megismerjük a másikat, már nem könnyű elítélni Danforth könyvében semmi sem fekete vagy fehér: Cameron az otthoni környezetben is pontosan ugyanolyan, mint minden tinédzser, érzékel, figyel, keresi a helyét a világban, meg persze tapogatózik, hogy mégis hogyan kellene definiálnia magát. Aztán, ha ez megvan, a legfőbb kérdés, hogy azt hogyan rejtse majd el mások előtt. A Cameron Post rossz nevelése pont attól zseniális, amitől néha lapos is: főhősünk minden gondolatát ismerjük, velünk ül a nappaliban, a villamoson: és jól tudjuk, ha megismerjük a másikat, már nem is olyan könnyű elítélni – a könyv ezért akár még azokat is képes erővel megszólítani, akik elutasítóan közelítik meg a homoszexualitás kérdését. Emily M. Danforth könyve bővelkedik a társadalomkritikában, és tele van popkulturális utalásokkal, de érzékletesen ábrázolja azt is, hogyan viselkednek az emberek egy viszonylag kicsi közösségben. Cameron remek humorú ellenpontja például Lindsey, a nagyszájú, nagyvárosi, picit idősebb "leszbiguru", aki az "idejétmúlt nemi szerepekről és a burzsoá párkereső rituálékról" osztja az észt.
túl közeli kapcsolatot ápolt az azonos nemű szülőjével? –, akkor könnyedén le is lehet győzni azt, és újra normális lesz ő is. Desiree Akhavan abszolút hatásosan mutatja be, hogy ez a folyamat mennyire gyötrelmes azok számára, akiket alávetnek, mert a tábor végeredményben nem tesz mást, mint elhiteti velük, hogy gyűlölniük kellene magukat és a "bűnüket". Mert az átnevelők semmiféle megértést nem mutatnak azok felé a kamaszok felé, akiknek elsősorban pedig pont erre lenne szükségük, de a szüleiktől kapásból nem számíthatnak rá. És mert az egész leegyszerűsítő hülyeségeken alapszik: nyilvánvalóan nem attól lesz valaki leszbikus, hogy nagyon sikeres volt egy "férfias" sportban. És mert az önutálat sosem vezethet semmiféle jóra, és csakis tragikus kimenetele lehet, a kérdés csak az, hogy csendes depresszió formájában, vagy valamilyen véres tragédia révén. Akhavan rendezőként elsősorban a kontrasztokban találja meg a megfelelő eszközt a hangulat megalapozásához. Már a film is úgy kezdődik, hogy előbb egy bibliaórán beszél arról az oktató, milyen könnyű is ebben az érzékeny korban belesétálni a Sátán csapdájába, de amit mi élvezetnek hiszünk, az valójában egyenes út a Pokolba, aztán meg azt látjuk esztétikus és enyhén pornográf képeken, ahogyan Cameron Post és barátnője megélik a szerelmüket egy autó hátsó ülésén, és aztán később is a visszatérő, boldog emlékképek és a boldogtalan, ördögűzőtábori jelen ütköznek össze folyton.
Persze tudomásul veszi ezt a hírt, mégis egyre csak az jár a fejében, hogy biztonságban van, és nem hoz szégyent a szüleire. A Cameron Post történetéből készül filmet Sundance-nagydíjjal jutalmazták, az alapjául szolgáló, Emily M. Danforth által 2012-ben írt könyv pedig most magyarul is megjelent, és bár meg kell vele küzdeni (majdnem 500 oldal), nem érdemes kihagyni az elmúlt időszak egyik legszebb felnövéstörténetét. Mert a Cameron Post nem csak fontos darabja az LMBTQ-irodalomnak, az első, ügyetlen szerelmek, a nagy bandázások és az identitáskeresés kérdéseit is feszegeti. A köztévé még hisz a "kigyógyításban" A könyvet kiadó Athenaeum azonnal lecsapott a lehetőségre, hogy a közbeszéd is ráugrott a témára, miután a köztelevízió egyik műsorában halálosan komolyan beszéltek a homoszexualitás kigyógyításáról. A beszélgetés résztvevőinek a kiadó ezért elküldte Danforth könyvét, de ők a "baráti kihívás" gesztusával Joseph J. Nicolosi sokat vitatott Szégyen és kötődésvesztés – A helyreállító terápia a gyakorlatban című kötetét küldték vissza.
Interjúnkban ezekről is kérdeztük: Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. "Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként? " - idézi fel a sorsdöntő kérdést Saját ketrec című könyvében, ami idén a top50-es listánkra is felkerült ( ITT beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban beszéltünk híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről is. Fotó: Polina Georgescu Tovább olvasok
A hajhagymáid is hálásak lennének, ha könnyebb súlyt, rövidebb hajat kéne tartaniuk, és gyorsabban regenerálódik. A hajdnak meg sajnos végleg annyi, nincs az a pakolás, vagy sampon, ami helyrehozná. És félő, hogy ha most erre megy bármilyen hajfesték, az csak ront rajta, és le is dobja a hajad, csak a fejbőröd lesz még rosszabb állapotban. :( Sajnálom, hogy így jártál. Van egy fórum, a "Fodrász vagyok, segíthetek", Nagual egy angyal, biztos tud neked valami okosat mondani, és tényleg jó szakember, szerintem. Bocsi, entereztem véletlenül! Szóval otthon többet kellett balzsamoznia, különböző pakolásokat használnia. Sebes Fejbőr Hajfestés / A Hajfestés És A Leggyakoribb Fejbőr-Problémák | Hajhullás, Hajápolás. Függ a hajtól is, hogyan reagál a vegyi hatásokra. Barnából már én is festettem hamvas szőkét, vagyis 4-es színmélységből 12-est, de háromszori nekifutásból sikerült. És a lány haja ugyanolyan szép maradt. Igaz, ehhez otthon többet kellett balz További ajánlott fórumok: Durván megégettem az alkarom, mit csináljak? Szeboreás a fejbőröm, segítség! Otthoni hajszőkítés/hajleszívatás!
A faggyúmirigyek fokozott működése esetén gyakori a hajszálak zsíros érzete, összetapadása, az olajos fénylés, a frizura lelapulása is, amely főként esztétikailag zavaró. Száraz, érzékeny fejbőr Tünete: érzékeny, piros vagy irritált bőrfelület, pikkelyszerű hámlás A faggyúmirigy működés csökkenésekor a haj elveszti természetes zsírrétegét, amely védelmet nyújthatna a környezet káros hatásaival szemben. Ha az olajos filmréteg hiányzik a hajszálakról, kevesebb nedvesség tud elraktározni, így az szárazzá válik. A száraz, dehidratált fejbőr fénytelen, gyakran kínzóan viszket, feszül. A fejbőr száraz állapota miatt a haj is merevvé, törékennyé válik. A száraz haj gyakran száraz korpásodással jár. A szarulemezkék nem tudnak beletapadni a faggyúba, így a ruhára hullva ápolatlan benyomást kelt. A száraz haj és fejbőr probléma oka: Külső: hajfestés, a nem megfelelő hajápolási készítmények használata, erős samponok, a túl gyakori hajmosás, hajformázók, lakkok használata, a nap, a szél… a haj kiszárad, szakad, töredezik.
(tovább…) Bővebben Vajon szükségszerű-e a kor előrehaladtával a haj mennyiségének csökkenése? Nem hiszek abban, hogy együtt kell élni a gyengült, ritkuló, vékony szálú hajjal, mondván, hogy ez már a korral jár. Szerintem mindenre van megoldás, csak meg kell találni a probléma forrását. (tovább…) A hajfestékek általános használata miatt a fodrászoknál sajnos gyakrabban fordulhat elő rákos megbetegedés. A kockázat érintheti a festett hajú pácienseket is. Érthető, hogy a fodrászok fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen napjában többször is dolgoznak ezekkel a vegyszerekkel. De sajnos a szépülni vágyók "szokásos", 4-6 hetente történő hajfestése sem igazán biztonságos, hiszen a fejbőrben annyi vérerecske van, hogy képes elszállítani a bejutó mérgező anyagokat az egész testbe. (tovább…) A bőr szervezetünk külső védelmi vonala. Hatékonyan látja el feladatát: megakadályozza, hogy a külvilágból kórokozók hatoljanak a szervezetbe. A bakteriális eredetű megbetegedések leggyakoribb kórokozói a Staphylococcus és a Streptococcus baktériumok.