chevron_right Kata adózási mód 2022. 05. 17., 14:49 0 Tisztelt Szakértőnk! Egy ügyfelünk főállású munkaviszonyban dolgozik, mellette őstermelő is, erdőtulajdonos és a fát mint őstermelő értékesíti. Most ezek mellé még a katába is be akar lépni, kiegészítő tevékenységű jogviszonyba. Megteheti? (Szerintem nem, hisz mint őstermelő is kiegészítő tevékenységű. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. ) Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, az új kata szabályai 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz. Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely 2021. Pénztárgép használata KATA adózási mód esetén – MyCassa. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.
Opera a MÜPÁBAN! Színházunk örömmel tett eleget a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívásának. Április 2-án a fővárosi közönség is láthatta nemzeti operánk gyöngyszemét, a Hunyadi László című Erkel remekművet. Százhatvan éves a Hunyadi László A szakirodalom Chudy József Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-ban Budán előadott daljátékát tekinti az első magyar operának. Még fél évszázadnak kellett eltelnie azonban ahhoz, hogy egy olyan karakteres dalművünk szülessék, mely megengedte az összevetést az élen járó olasz, francia és német szerzők operáival. Ilyen zenedráma Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, melynek premierje 1844. január 27-én zajlott le a pesti Nemzeti Színházban. A XIX. század első negyedében Ruzitska József tett kísérletet a történelmi tárgyú, romantikus magyar opera megteremtésére, s az 1822-ben bemutatott Béla futásával meglehetős népszerűségre tett szert. Őt követte az ifjú Erkel, aki az erős Bellini-, Rossini-, Donizetti-hatást tükröző Bátori Máriát (1840) követően kezdett rátalálni saját hangjára, bár meghatározó, stílusteremtő kortársainak - Verdi, majd Wagner - befolyásától későbbi műveiben sem tudott "szabadulni".
Mert nyitó operapremier csak egy van" – mondja az operát rendező főigazgató, Ókovács Szilveszter. A mű előadása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás sorozat keretében megjelent partitúrából valósult meg. Cselekmény I. felvonás Nándorfehérvárra hívott katonái Mátyás jelenlétében figyelmeztetik az ifjú Hunyadi Lászlót, az elhunyt törökverő hős, János nagyobbik fiát a rá leselkedő halálos veszélyre, ám ő alattvalói alázattal fogadja az érkező V. László királyt. Az idegen zsoldosokat azonban nem engedi be a várba, s ez ürügyet kínál a király nagybátyja, a Hunyadiak ádáz ellensége, Cillei Ulrik kormányzó számára, hogy felhatalmazást kapjon a leszámolásra. Csakhogy tervéről a tisztázatlan szerepet játszó Rozgonyitól értesül a Hunyadi tábor, s levágják a cselszövőt. A riadt király színleg megbocsátja e tettet. II. felvonás Temesváron az özvegy Szilágyi Erzsébet aggódik László fiáért, akit víziójában a hóhér kezén lát.
1984. – Kovács János karmester vezényletével elkészült a Németh Amadé által az 1896-as zongorakivonat alapján rekonstruált zenei anyagú teljes opera újrafelvétele. 1989. – Az Operaház felújította az operát. 2003–2004-es évad – Az Operaház Erkel Színháza Szinetár Miklós rendezésében felújította az operát. PETRICHEVICH HORVÁTH Lázár: Hunyadi László = Honderü, 1844. ; RADNAI Miklós: Hunyadi László. Eredeti nagy opera négy felvonásban. Szövegét írta: Egressi Béni. Zenéjét szerezte: Erkel Ferenc, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., (Operaismertető 15. ), [1928. ]; BALASSA Imre, GÁL György Sándor: Erkel: Hunyadi László, Budapest, Zeneműkiadó, (Opera füzetek), 1953. ; GÁL György Sándor: A magyar nemzeti romantika. Erkel Ferenc: = Uő. : Új operakalauz, 2. kötet, szerk. : NÉMETH Amadé, VÁRNAI Péter, Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1978., 820-829. o. ;
Igazi diadalútja azonban 1849 után, a szabadságharc leverését követő években kezdődött. Ekkor vált népszerűvé a Hunyadi-induló is – Doppler Ferenc műve –, mely katonazenekarok előadásában országszerte népszerűvé tette az opera jellegzetes dallamait. A szerk. ••••• 1844. január 27. – A Hunyadi László című opera ősbemutatója. 1844. – Nem sokkal a darab ősbemutatója után Erkel kihúzta Gara és V. László kettősét a harmadik felvonás elejéről. 1845. október 2. – Először hangzik el a mű nyitánya, melyet Erkel csak a bemutatót követő évben készített el. 1847. – Erkel a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, Hollósy Kornéliának ajánlva elkészíti Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettáját. 1848. április 15. – A Hunyadi László 25. előadása. 1850. – Egy kisebb színtársulat Bécsben bemutatja a Hunyadi Lászlót. 1850. július 18. – Megszületik az opera híres betéte, a második felvonás úgynevezett La Grange-áriája (Szép reménysugár), melyet Erkel a kiváló francia koloratúr énekesnő, Anne de la Grange asszony Pest-Budára látogatása alkalmából szerzett.
Értékelés: 10 szavazatból Erkel operájának 1978-ban készült felvételén a rendező, Vámos László kettős szereposztásban gondolkodott. A zenei felvételen - Simándy Józseffel az élen - az Operaház énekesgárdájának elitje szólaltatta meg a kottaképet, a kamerák előtt pedig a filmes szakmában nagy gyakorlattal rendelkező színészek elevenítették meg a drámát. A Hunyadi László volt a Zenés Tv Színház második nagy Erkel-produkciója. Stáblista: Szereplők V. László, magyar király Cillei Ulrik gróf, kormányzó
A király azonban ünnepélyes esküvel ígér teljes bocsánatot, s testvérül fogadja a két Hunyadit. Ugyanakkor megkívánja László jegyesét, a szép Gara Máriát, s a lány apja, Gara nádor ebben rögvest felismeri a számára kínálkozó nemtelen lehetőséget. III. felvonás Gara ráveszi a Mária után sóvárgó királyt Hunyadi László elveszejtésére. A lefogásra épp László és Mária kézfogóján, az ünnepséget megszakítva kerül sor. IV. felvonás Mária szökésre próbálja rábeszélni rab szerelmét, ám ő bízik a király esküjében. Pedig Hunyadi Lászlóra a vérpad vár, s így Szilágyi Erzsébet beteljesülve látja korábbi rémlátomását. A bakó háromszor sújt le, ám az ártatlan ifjú mégis életben marad. Kegyelem helyett azonban a nádor utasítására negyedszer is lesújt a pallos Hunyadi nyakára.